Nemzetközi biztonságpolitika, NATO- és EU-keretek, kollektív védelem, válságkezelés
A biztonság dimenziói
A biztonságpolitika nem csak katonai kérdés: megkülönböztetünk katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót. A kollektív védelem lényege, hogy a támadást valamennyi tag elleni támadásnak tekintik; a válságkezelés ennél szélesebb eszköztár: megelőzés, békefenntartás, béketeremtés, humanitárius műveletek.
NATO-keretek
Az 1949-es Washingtoni Szerződés 5. cikke a kollektív védelem alapja (történetében egyszer, 2001. szeptember 12-én aktiválták), a 4. cikk konzultációt tesz lehetővé, a 3. cikk önálló és kollektív képességek fejlesztését írja elő. Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott. A politikai döntéshozatal az Észak-atlanti Tanácsban konszenzussal működik; a katonai végrehajtás csúcsán a SACEUR áll (hagyományosan amerikai tábornok), a stratégiai parancsnokság a SHAPE Monsban. Bővítés: 2004 (köztük Szlovákia, Szlovénia, Románia), 2009, 2017, 2020, 2023 (Finnország), 2024 (Svédország).
EU-keretek
A lisszaboni szerződés óta létezik a közös biztonság- és védelempolitika. A 42. cikk (7) bekezdése kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget ír elő fegyveres támadás esetén, a 222. cikk szolidaritási klauzulája terrorcselekmény vagy katasztrófa esetén. Eszközök: PESCO (Magyarország részt vesz), Európai Védelmi Ügynökség, harccsoportok, EUFOR Althea.
Mintapélda
Kérdés: „Az 5. cikk aktiválása automatikus hadüzenetet jelent.” Értékelés: hamis. A cikk kötelezettséget teremt a segítségnyújtásra, de annak módjáról (politikai, gazdasági, katonai) a tagállamok döntenek; a válasz nem automatikus, és nem feltétlenül fegyveres.
Csapdák
A 42. cikk (7) és a 222. cikk felcserélése; az EU „saját hadseregéről” szóló tévhit; a NATO és az ENSZ feladatkörének összemosása; a SACEUR és a NATO főtitkára szerepének keverése.