Hazafias nevelés, nemzeti hagyományok, hadtörténet és emlékezetpolitika
Hagyomány és emlékezet
A hazafias nevelés a nemzeti identitás, a hagyományok és az áldozatvállalás tiszteletének iskolai és közösségi átadása. Intézményes formái: a Honvéd Kadét Program, a hadisírgondozás, a hadtörténeti gyűjtemények és múzeumok, a hagyományőrző egyesületek, valamint a települési megemlékezések. Az emlékezetpolitika ezek szervezett, tudatos vállalása – nem azonos a történettudománnyal, mert értékválasztásokat is tartalmaz.
Fontos évfordulók
- március 15. – 1848-as forradalom; augusztus 20. – államalapítás; október 23. – 1956;
- május 21. – Honvédelem Napja (Buda visszafoglalása, 1849);
- május utolsó vasárnapja – Hősök Napja; október 6. – aradi vértanúk;
- június 4. – Trianon (1920); január – a don-kanyari áttörés évfordulója (1943).
Hadtörténeti súlypontok
1848–49: a tavaszi hadjárat sikerei (Isaszeg, Komárom), majd a világosi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án. Az első világháború és a trianoni békeszerződés új helyzetet teremtett; a második világháborúban a 2. magyar hadsereg a Donnál szenvedett katasztrofális vereséget 1943 januárjában. 1956 után a rendszerváltás, majd az 1999-es NATO-csatlakozás adja a mai biztonságpolitikai keretet.
Mintapélda
Egy forrásrészlet 1849 augusztusában „a haza megmentéséről” ír. Kérdés: melyik eseményhez köthető? A szövegkörnyezet (fegyverletétel, orosz túlerő, Görgei) a világosi eseményre utal, nem a tavaszi hadjáratra. Az érvelés: a hadjárat tavasszal győzelmekkel járt, augusztusban viszont már vereség és fegyverletétel következett – az időpont dönti el a választ.
Csapdák
A Honvédelem Napját augusztushoz kötni; a Hősök Napját november 1-jével keverni; Világost a tavaszi hadjárat részének tekinteni; a hadisírgondozást pusztán ünnepi feladatnak tartani – nemzetközi szerződéses kötelezettség is.