Térképészeti, tájékozódási és alapvető híradási ismeretek
Térkép és méretarány
A topográfiai térkép méretaránya a térképi és a valós hossz aránya. 1:50 000-es méretaránynál 1 cm a valóságban 500 m, 1:25 000-nél 250 m; minél kisebb a nevező, annál részletesebb a térkép. A domborzatot szintvonalak ábrázolják: az alapszintvonalak azonos magasságot jelölnek, a szintköz a szomszédos szintvonalak magasságkülönbsége; a szintvonalak sűrűsödése meredek lejtőt jelez.
Tájékozódás
Három északot különböztetünk meg: valódi (földrajzi), mágneses és hálózati északot. A mágneses deklináció a valódi és a mágneses észak szöge, amelyet a térkép tájolásakor figyelembe kell venni. Az irányszög a valódi északhoz mért szög az óramutató járásával megegyezően. Helymeghatározásra szolgál az előmetszés (két ismert pontból) és a hátrametszés (két ismert tereptárgy irányszögéből a saját hely). Koordináták: földrajzi (WGS-84), EOV, UTM/MGRS.
Híradási alapok
A rádióforgalom fegyelmezett, rövid és szabványos: hívójel, üzenet, nyugtázás. A betűzésre a NATO fonetikai ábécé szolgál (Alfa, Bravo, Charlie … Juliett, Kilo … X-ray, Yankee, Zulu); a „vétel” a válasz kérése, a „vétel vége” a forgalom lezárása. Frekvenciasávok: HF a távoli, VHF/UHF a rövid, megbízható összeköttetésre.
Mintapélda
1:50 000-es térképen két pont között 4 cm a távolság. Számítás: 4 × 500 m = 2000 m = 2 km. Ugyanez 1:25 000-es térképen 4 × 250 m = 1 km. Az érvelés kulcsa: a méretarány nevezőjéből számított méterértéket kell a térképi hosszal szorozni.
Csapdák
Azt hinni, hogy az 1:100 000-es térkép részletesebb az 1:25 000-esnél; az északfajták keverése; a szintköz és a szintvonal értékének felcserélése; a fonetikai ábécé hibás írásmódja („Alpha”, „Juliet”).