Forráselemzés, szövegértés, dokumentumelemzés és véleményalkotás honvédelmi témában
Forrástípusok és forráskritika
Elsődleges forrás minden, ami a vizsgált eseménnyel egy időben keletkezett: parancs, jelentés, napló, levél, fénykép, tárgyi emlék. Másodlagos a későbbi feldolgozás: tankönyv, monográfia, ismeretterjesztő cikk. A forráskritika szempontjai: ki, mikor, hol, milyen céllal és kinek írta; mi a műfaj; mi maradhatott ki; milyen érdek fűződött a szerzőhöz.
Szövegértés és véleményalkotás
A vizsga gyakran kér tény és vélemény megkülönböztetését, érv és következtetés azonosítását, valamint rövid, indokolt vélemény megfogalmazását. Jó szerkezet: állítás → két érv → ellenérv → következtetés. A véleményt forráshivatkozás teszi ellenőrizhetővé; kerülni kell a retrospektív ítélkezést, vagyis hogy a későbbi tudás alapján minősítsük a döntéshozót.
Mintapélda
Két forrás szól a don-kanyari visszavonulásról: egy 1943-as hadműveleti jelentés és egy 1980-as visszaemlékezés. Kérdés: melyik hitelesebb a tényekre nézve? Értékelés: a jelentés korabeli, ezért a tényadatokra nézve elsődleges, de célja a felső vezetés tájékoztatása, így érdeke fűződhet a saját szerep szépítéséhez; a visszaemlékezés érzelmileg hiteles lehet, de utólagos és torzíthat. Helyes válasz: a két forrást együtt kell értékelni, nem „szavazni” az egyik mellett.
Csapdák
A „minél régebbi, annál hitelesebb” szabály alkalmazása; egyetlen forrásból való általánosítás; a szerző szándékának figyelmen kívül hagyása; a saját vélemény tényként való megfogalmazása; a forrás és a feldolgozás összekeverése.