Veszélyészlelés és biztonságos vezetés forgalmi helyzetekben
A veszélyészlelési domain szituációs, gyakran videóra épülő feladatokkal méri, hogy a jelölt felismeri-e a veszélyt, és jó sorrendben hozza-e meg a döntést. A vizsgán nem az a jó válasz, amelyik a leglátványosabb manővert írja le, hanem amelyik a veszély felismerését, a sebesség csökkentését és a további megfigyelést helyes sorrendben tartalmazza.
A veszélyészlelés lépései
- Első lépés a megfigyelés: a buszvezető tekintete a jármű előtti 12–15 másodpercnek megfelelő távolságot pásztázza, és rendszeresen ellenőrzi a tükröket és a holtteret.
- Második lépés a veszély azonosítása (gyalogos a járdán, labda az úttesten, fékező előttünk haladó jármű), harmadik a sebesség csökkentése, negyedik a szükség esetén történő megállás.
- A defenzív vezetés lényege: mások hibájára is felkészülni, és nem csak a saját jogszerűségre támaszkodni.
Tipikus buszos veszélyforrások
- Megállóhely: az autóbusz elé vagy mögül kilépő gyalogos, siető utas, gyermekek az iskola mellett.
- Kanyarodás: a belső íven haladó kerékpáros vagy gyalogos, a hátsó túlnyúlás kilengése, a holttér.
- Tolatás: a busz mögötti gyalogosok és járművek; tolatás előtt szükség esetén segítő személy igénybevétele.
- Időjárás és útviszonyok: eső, köd, híd felülete, alagút, vasúti átjáró, csúszós burkolat.
Példa
A busz 40 km/h-val halad egy iskola mellett, amikor labda gurul az úttestre. Helyes sorrend: a veszély felismerése, azonnali fékezés és a sebesség csökkentése, a labdát követő gyermek feltételezése, a járdán és a kapuk környékén való pásztázás, szükség esetén megállás. Az „elkerülöm a labdát és továbbhajtok” válasz azért hibás, mert a gyermek követheti a labdát.
Buktatók
- A megfigyelés kihagyása és azonnali manőverrel válaszolni.
- Kizárólag a saját elsőbbségre hivatkozni a veszély elhárítása helyett.
- A megállóhely környékének figyelmen kívül hagyása.