ECL Hungarian C1 flashcards

32 cards. Read the term and the definition here. The deck at the top of this page is optional.

Tézismondat

Az érvelő szöveg bevezetésében megfogalmazott állásfoglalás, amely a szerző véleményét egyetlen, egyértelmű mondatban rögzíti, és amelyre a későbbi érvek épülnek.

Kohéziós eszköz

Olyan kötőszó vagy kifejezés, amely a szöveg mondatait és bekezdéseit logikailag összekapcsolja; például az „ennek ellenére” ellentétet, a „következésképpen” pedig következtetést jelez.

Regiszter a levélírásban

A megszólítás és a hangnem formális vagy baráti szintje. Formális levélben „Tisztelt Asszonyom/Úr!” és „Tisztelettel” jár, baráti levélben tegezés; a kettő egy szövegen belül nem keverhető.

Névmási utalás

A szövegben szereplő névmás vagy mutatószó visszautalása egy korábban említett személyre, dologra vagy egész mondatra; az olvasási kérdés gyakran éppen azt kéri, mire vonatkozik az „ez” vagy az „utóbbi”.

Hamis barát

Két nyelv hasonló alakú, de eltérő jelentésű szava. Olvasási feladatban csapdát jelent, mert a magyar szóalak alapján téves jelentést feltételezhet a vizsgázó.

Skimming

Gyors átfutó olvasás, amelynek célja a szöveg fő témájának és szerkezetének megragadása. C1-en a kérdések átfutása után alkalmazható, hogy a válasz helyét gyorsan megtaláld.

Scanning

Célzott kereső olvasás, amikor egy konkrét adatot, nevet, évszámot vagy kulcsszót keresel a szövegben; a részletkérdések megválaszolásának leggyorsabb módja.

Témamondat

A bekezdés első vagy utolsó mondata, amely összefoglalja a bekezdés fő gondolatát. A bekezdések témamondatainak átfutása megadja a szöveg vázát.

Fókuszhely a magyar mondatban

A ragozott ige előtti pozíció, amely a mondat legfontosabb, hangsúlyos elemét hordozza. Például a „Tavaly BALATONRA utaztunk” mondatban a célhely van fókuszban.

Interakció kezelése

A szóbeli vizsga azon értékelt szempontja, hogy a jelölt képes-e kérdést feltenni, visszakérdezni, udvariasan egyet nem érteni és a beszélgetést fenntartani, nem csak válaszolni.

Kitöltő elem

A folyamatos beszédet fenntartó, jelentéssel nem bíró szó vagy fordulat, például „hát”, „nos”, „igazából”, „hogy is mondjam”. Mértékkel természetes, sűrűn használva viszont pontlevonást hozhat.

Monológ szerkezete

A szóbeli vizsga önálló beszédrészének felépítése: témafelvetés, két-három fő gondolat példával, személyes vonatkozás, majd összegzés. A fordulópontokat jelző kifejezések tagolják.

Magánhangzó-hosszúság

A magyar kiejtés megkülönböztető jegye: a rövid és hosszú magánhangzó más szót jelenthet (pl. „kor” és „kór”). A hosszúság elhagyása érthetőségi hibát okoz.

Hasonulás

A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben, például zöngés és zöngétlen találkozásakor. A helyes hasonulás a természetes magyar kiejtés része, a hibás használat érthetőséget ront.

Redukált beszéd

A gyors, kötetlen beszédben a szavak lerövidülése és a hangok kiesése, például „nem tudom” helyett „nemtom”. A hallási feladatban ezért a mondat egészét kell érteni, nem a szavankénti hallást.

Jegyzetelési rövidítés

A hallási feladat alatt használt tömör jelölés: számok, nyilak, plusz és mínusz jelek, rövidített nevek. Célja, hogy a lényeg rögzíthető legyen anélkül, hogy a figyelem a hallgatásról elterelődne.

Módosított adat

A hangfelvételben elhangzó szám, dátum vagy ár, amelyet a beszélő később helyesbít, például „nem 10-kor, hanem fél 11-kor”. A válaszban a végleges értéket kell rögzíteni.

Beszélő szándéka

Az a cél, amiért a beszélő egy mondatot kimond: figyelmeztet, javasol, ellenvet, panaszkodik. C1-en a hallási kérdés gyakran erre kérdez, nem a szó szerinti tartalomra.

Egyszeri meghallgatás

A hallási feladat olyan formája, amelyben a felvétel csak egyszer hangzik el. Ilyenkor a kérdések előzetes átfutása és a válasz azonnali megjelölése kötelező stratégia.

Igaz–hamis–nincs a szövegben

Olvasási feladattípus, amelyben egy állítás lehet igaz, hamis, vagy a szöveg nem támasztja alá. A harmadik kategória akkor érvényes, ha az állítás hihető, de a szövegben nincs rá adat.

Parafrázis

Ugyanazon tartalom más szavakkal való kifejezése. Az olvasási feleletválasztós kérdés helyes válasza gyakran parafrazálja a szöveget, míg a csapdaválasz szó szerint ismétel.

Szövegkohézió

A szöveg mondatainak és bekezdéseinek logikai és nyelvi összetartozása. Kihagyott mondat beillesztésekor a kötőszó és a mutató névmás jelzi, hogy a mondat ellentétet, okot vagy következtetést fejez ki.

Ellenérv cáfolata

Az érvelő szöveg azon bekezdése, amelyben a szerző egy lehetséges ellenvéleményt ismertet, majd megcáfolja. Ez erősíti a saját álláspontot, és C1-en elvárt szerkezeti elem.

Bekezdéses tagolás

Az írásbeli szöveg gondolati egységekre bontása. Az érvelő szövegben minden érv külön bekezdést kap, a levélben a bevezetés, a tárgyalás és a zárás különül el.

Igekötő helyes írásmódja

A magyar helyesírás azon szabálya, hogy az igekötő mikor kerül egybe az igével és mikor külön, például „megérkezik”, de „meg kell érkeznie”. Az írásbeli feladat pontozott eleme.

Egybeírás és különírás

A magyar helyesírás gyakori hibaforrása: egyes szerkezetek egybeírandók („együttél”), mások külön („együtt él”). Az írásbeli vizsgán a helyesírás külön pontozott szempont.

Formális levél záró formulája

A levél végén álló udvarias búcsúzás és aláírás, például „Tisztelettel” vagy „Üdvözlettel”. Formális levélben a „Tisztelettel” használatos, baráti levélben kötetlenebb forma jár.

Szószám-határ

Az írásbeli feladatban előírt minimális és maximális szószám. A levél törzse számít, a megszólítás és az aláírás nem; a határ alatti szöveg pontlevonást hoz.

Hangsúly és hanglejtés

A beszéd dallama és a szóhangsúly, amely a magyar mondatban a fókuszhoz igazodik. A szóbeli vizsgán a kiejtés és a hanglejtés külön értékelt szempont.

Visszakérdezés

A vizsgáztató kérdésére adott pontosítás vagy ellenkérdés, például „Úgy érti, hogy…?”. A szóbeli feladatmegoldó részben az interakció aktív kezelésének egyik eszköze.

Udvari egyet nem értés

Olyan fordulat, amellyel a jelölt elutasít egy javaslatot anélkül, hogy udvariatlan lenne, például „Értem, amit mond, de inkább azt javasolnám, hogy…”. A szóbeli interakció értékelt eleme.

Tartalom és feladatmegoldás

Az írásbeli értékelés azon szempontja, hogy a szöveg kitér-e minden előírt pontra, és a megadott műfajban, a megfelelő címzettnek szól-e. A négy fő szempont egyike.