Az élővilág rendszerezése
Ez a témakör a rendszerezés elveit, a fő élőlénycsoportokat és a vírusok helyét kéri számon. A vizsgán gyakran kell tulajdonságok alapján besorolni egy szervezetet, illetve indokolni a besorolást.
Taxonómia
A hierarchia: domén → ország → törzs → osztály → rend → család → nem → faj. A tudományos név kéttagú: nemzetségnév + fajjelző, dőlt betűvel. A fajok rokonságát közös leszármazás és hasonlóság alapján becsüljük; a rendszerezés változik, ahogy a molekuláris adatok bővülnek.
Fő csoportok
- Vírusok: nem sejtesek, fehérjeköpeny és nukleinsav; szaporodásukhoz gazdasejt kell.
- Baktériumok: prokarióták, sejtfaluk gyakran peptidoglikán; lehetnek patogének és hasznosak.
- Protiszták: eukarióta, egysejtű vagy egyszerű többsejtű, nem természetes egységes csoport.
- Gombák: heterotrófok, abszorpciós táplálkozás, sejtfaluk kitin.
- Növények: fotoszintetizáló, sejtfaluk cellulóz, nemzedékváltakozás jellemzi őket.
- Állatok: heterotrófok, sejtes szerveződés, mozgás és idegrendszer változatos.
Munka példa
Egy szervezet sejtjei sejtfallal rendelkeznek, kitint tartalmaznak, heterotróf, és spórákkal szaporodik. A sejtfal kitinje és az abszorpciós táplálkozás gomba mellett szól; a fotoszintézis hiánya kizárja a növényt, a peptidoglikán hiánya a baktériumot. A helyes besorolás: gombák országa. Az indoklásban a döntő tulajdonságokat kell megnevezni, nem elég a „kinézet”.
Csapdák
A vírus nem baktérium, és önmagában nem élő sejt. Nem minden baktérium kórokozó. A „protiszta” gyűjtőcsoport, nem klád. A fajnevet latinul, dőlt betűvel írjuk; a nemzetségnév nagybetűs.