Biztonságos közlekedés, veszélyhelyzetek, motorkerékpáros közlekedés sajátosságai
Ez a témakör a biztonságos motorozást, a veszélyhelyzetek felismerését és a motorkerékpáros közlekedés sajátosságait tárgyalja. A vizsgán a fékezés fizikája, a kanyartechnika, a láthatóság és az útfelületi veszélyek ismerete a tét.
Láthatóság
Motorkerékpáron a tompított fényszóró nappal is kötelező, de a láthatóságot élénk színű, fényvisszaverő elemekkel ellátott ruházat növeli. A „senki nem lát” elv: a holttérben haladó autó vezetője nem észlel, ezért nem maradunk tartósan a jármű mellett, és indexelünk minden irányváltozásnál.
Fékezés és kanyar
A fékezőerő nagy része az első kerékre jut, de vészfékezéskor mindkét féket használni kell, fokozatosan növelve az erőt. Kanyarban fékezni veszélyes: a motor „feláll”, a tapadás egy része a fékezésre megy el, ezért egyenes helyzetben fékezzünk, majd döntsük a motort. Az ellenkormányzás (a kormány enyhe nyomása a kívánt irányba) indítja a döntést. Vizes úton a festett vonalak, a fém sín és az olajfolt különösen csúszik.
Munka példa
Egy 90 km/h-val haladó motoros 1 másodperces reakcióidővel 25 métert tesz meg, mire fékezni kezd. Szárazon (μ≈0,8) a fékút kb. 40 m, összesen ~65 m; vizesen (μ≈0,5) a fékút kb. 64 m, összesen ~89 m. A 2 másodperces követési távolság jó időben is csak alsó határ; vizes úton ennek többszörösét kell tartani.
Buktatók
- Csoportos motorozásnál lépcsőzetesen, ne egymás mellett haladjunk.
- A hátsó fék önmagában nem elég vészfékezéshez.
- Ittas vezetésnél Magyarországon zéró tolerancia érvényes.
- Hideg gumi és hideg aszfalt az első kilométereken lényegesen csökkenti a tapadást.