Hungary KRESZ A2 cheat sheet

A KRESZ a közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon közlekedőkre vonatkozik; az elzárt területen (pl. zárt parkoló, magánudvar) a KRESZ elsőbbségi és jelzési szabályai nem kötelezőek, de a baleset okozása ott is felelősséggel jár.

A „jármű” fogalma: minden olyan eszköz, amelyet ember vagy állat vontat, illetve motor hajt, és közúti közlekedésre alkalmas; a kerékpár, a segédmotoros kerékpár és a mezőgazdasági vontató is jármű.

A „gépjármű” a motorkerékpár, a személygépkocsi, az autóbusz és a tehergépkocsi; a segédmotoros kerékpár nem gépjármű, ezért rá más elsőbbségi és sebességi szabályok vonatkoznak.

A „vezető” a járművet irányító személy, aki a KRESZ szabályai szerint köteles a járművet biztonságosan, a forgalmi viszonyoknak megfelelően vezetni; a „főútvonal” és a „mellékút” fogalmát a táblák és a burkolati jelek határozzák meg.

Alapkötelezettség: mindenki köteles a közlekedés más résztvevőit kímélni, a balesetet elkerülni, a sérültet ellátni és a helyszínt biztosítani; a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény.

A KRESZ hatálya alá tartozik a gyalogos, a kerékpáros, az állatot hajtó és a járművezető egyaránt; a szabályok megszegése szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséget eredményezhet.

A „közúti közlekedés” fogalma magában foglalja a járművek, a gyalogosok és az állatok közlekedését a közúton; a közút részei: úttest, járda, kerékpárút, leállósáv, zöldsáv.

A járművezető köteles vezetés közben a forgalom figyelésére, a biztonságos sebesség megválasztására és a jármű műszaki állapotának ellenőrzésére; a vezetéshez szükséges jogosítvány megléte alapkövetelmény.

A jelzőtáblák csoportjai: veszélyt jelző táblák (piros háromszög), elsőbbséget szabályozó táblák (piros szegélyű kör, ill. háromszög), tiltó táblák (piros kör), utasítást adó táblák (kék kör), tájékoztató táblák (kék/négyzet).

Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla (piros nyolcszög) előtt meg kell állni, és csak akkor szabad továbbhaladni, ha a keresztező forgalmat nem zavarjuk; a „Elsőbbségadás kötelező” tábla (fordított háromszög) megállás nélkül is teljesíthető, ha a pálya szabad.

A fényjelzések sorrendje: piros – piros és sárga – zöld – sárga – piros; a sárga fény önmagában a jelzésváltás előjelzése, a villogó sárga fény a fokozott figyelmet kéri, nem ad elsőbbséget.

Az útburkolati jelek: folytonos vonal (tilos átlépni), szaggatott vonal (átléphető, ha biztonságos), záróvonal, terelővonal, gyalogátkelőhely csíkozása, kerékpársáv jelölése; a burkolati jel a táblával együtt értelmezendő, ellentmondás esetén a tábla az irányadó.

A kiegészítő tábla (fehér téglalap) a fő tábla érvényességét pontosítja: távolság, időtartam, járműkategória, kivétel; a kiegészítő tábla nélkül a fő tábla értelmezése hiányos lehet.

A villogó piros fény (pl. vasúti átjárónál) feltétlen megállást jelent; a vasúti átjáró előjelző táblája (András-kereszt) és a fénysorompó együtt jelzi a veszélyt.

A „Kötelező haladási irány” tábla (kék kör, nyíl) a sávban kötelező irányt jelöl; a „Körforgalom” tábla (kék kör, nyilak) esetén a körforgalomba belépő jármű ad elsőbbséget a benne haladóknak.

A táblák érvényessége a táblától a következő kereszteződésig, illetve a feloldó tábláig tart; a sebességkorlátozó tábla a kereszteződés után is érvényben marad, ha nincs feloldva.

A forgalmat rendőr irányítja: a karok és a testhelyzet jelzései elsőbbséget élveznek a táblákkal és a fényjelzésekkel szemben; a rendőr jelzése mindig erősebb a fényjelzésnél.

A „jobbra tarts” elv: egyenrangú utak kereszteződésében a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége; ez alól kivétel a főútvonalon haladó jármű, valamint a körforgalom.

A főútvonalon haladó jármű elsőbbséget élvez a mellékútról érkezővel szemben; a főútvonalat a „Főútvonal” tábla és a kereszteződés előtti elsőbbségadás tábla jelzi.

Balra kanyarodáskor a szemben haladó járműnek elsőbbséget kell adni; a kanyarodó jármű a kanyarodás előtt köteles jelezni, és a belső sávba behaladni, ha van ilyen.

A körforgalomba belépő jármű elsőbbséget ad a körforgalomban már haladó járműveknek; a körforgalomból kilépő jármű a gyalogosátkelőhelyen elsőbbséget ad a gyalogosnak.

A gyalogosátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, ha már rálépett az úttestre vagy annak szélén várakozik; a járművezető köteles lassítani és szükség esetén megállni.

A villamosnak elsőbbsége van a vele azonos irányban haladó járművekkel szemben, ha a villamos pályája a jármű haladási irányát keresztezi; a villamos megállóhelyénél a felszállóknak elsőbbséget kell adni.

Az elsőbbség megadása nem jogosít fel a másik jármű akadályozására; ha a másik jármű nem adja meg az elsőbbséget, a jogosult jármű vezetője köteles a baleset elkerülése érdekében fékezni.

Lakott területen belül a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, autópályán 130 km/h; a tábla ettől eltérő értéket is előírhat.

A követési távolság legalább a jármű sebességének fele méterben (pl. 50 km/h esetén kb. 25 m), de a biztonságos fékezéshez ennél nagyobb távolság szükséges csúszós úton.

Sávváltáskor a járművezető köteles irányjelzőt adni, a tükröt és a holtteret ellenőrizni, és csak akkor váltani, ha a szomszédos sávban haladó járművet nem zavarja.

Kanyarodás előtt legalább 30 méterrel (lakott területen kívül 50 méterrel) korábban jelezni kell; balra kanyarodáskor a járművet a menetirány szerinti bal sáv szélére kell helyezni.

A jobbra kanyarodó jármű a kerékpársávot és a gyalogosátkelőhelyet csak akkor keresztezheti, ha a benne haladóknak elsőbbséget adott; a teherautók és buszok holtterére fokozottan figyelni kell.

Előzéskor a járművezető köteles a bal oldali sávba áthaladni, majd a jobb oldali sávba visszatérni; tilos előzni gyalogosátkelőhelyen, vasúti átjáróban és folytonos vonalnál.

Az úttest szélén haladó kerékpáros mellett legalább 1 méter oldaltávolságot kell tartani; lakott területen kívül ez a távolság 1,5 méter.

Az úttest szűkületében, hídon és alagútban tilos előzni, ha a szembejövő forgalommal való találkozás veszélyt jelent; a sebességet az útviszonyokhoz kell igazítani.

A gyalogos a járdán, járda hiányában az úttest szélén közlekedik; az úttestre csak akkor léphet, ha a járműveknek nem kell hirtelen fékezniük.

A gyalogosátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van; a járművezető köteles a gyalogosátkelőhely előtt lassítani, és szükség esetén megállni.

A kerékpáros a kerékpárúton, kerékpársávon vagy az úttest jobb szélén közlekedik; a kerékpárosnak a gyalogosátkelőhelyen elsőbbséget kell adni a gyalogosnak.

A kerékpáros védelme érdekében a járművezető köteles a kerékpáros előzésénél 1 méter (lakott területen kívül 1,5 méter) oldaltávolságot tartani, és a kerékpáros mozgását figyelni.

A gyermekek, az idősek és a mozgásukban korlátozott személyek fokozott védelmet élveznek; a járművezető köteles rájuk tekintettel lenni, és a sebességet csökkenteni.

A vakvezető kutyával közlekedő gyalogos és a fehér bottal közlekedő látássérült személy számára a járművezető köteles elsőbbséget adni, és a járművel megállni.

A kerékpárosnak a kanyarodás előtt kézzel jelezni kell; a járművezető köteles a kerékpáros jelzését figyelembe venni, és a kerékpáros sávját szabadon hagyni.

A tömegközlekedési jármű megállóhelyénél a felszálló és leszálló utasoknak elsőbbséget kell adni; a járművezető köteles a járművet a megállóhely előtt megállítani, ha a forgalom azt indokolja.

A vasúti átjáró előtt a járművezető köteles a sebességet csökkenteni, és a fénysorompó villogó piros fénye esetén megállni; a sorompó lezárt állapotában tilos az átjáróba hajtani.

A vasúti átjáróban tilos megállni, várakozni és előzni; az átjáró előtt legalább 5 méterrel kell megállni, ha a továbbhaladás nem biztosított.

Autópályán a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, a legkisebb 60 km/h; a leállósávon haladni tilos, csak vészhelyzetben szabad megállni.

Autópályán a behajtás előtt a gyorsító sávban kell felvenni a forgalom sebességét; a lehajtás előtt a lassító sávban kell csökkenteni a sebességet.

Autópályán tilos megfordulni, tolatni és gyalogosan közlekedni; a járművezető köteles a sávot tartani, és a sávváltást irányjelzéssel jelezni.

Alagútban tilos megállni, várakozni és előzni; a világítást be kell kapcsolni, és a biztonsági távolságot növelni kell.

Hídon, felüljárón és szűkületben tilos előzni és megállni, ha az a forgalmat akadályozza; a híd teherbírását jelző táblát figyelembe kell venni.

Lakott területen kívül a járművezető köteles a sebességet az útviszonyokhoz igazítani; éjszaka és rossz látási viszonyok között a távolsági fényszórót használni kell, ha a szembejövő forgalmat nem zavarja.

Megállás: a jármű rövid ideig tartó megállítása utasok fel- és leszállása vagy rakodás céljából; várakozás: a jármű hosszabb ideig tartó, őrizetlenül hagyott állapota.

Tilos megállni gyalogosátkelőhelyen, kereszteződésben, vasúti átjáróban, hídon, alagútban, valamint ott, ahol a jármű a forgalmat akadályozza.

Várakozni tilos a járdán, a zöldterületen, a kerékpárúton, a mozgásukban korlátozottak parkolóhelyén és a tűzoltóság bejárata előtt.

A járművet várakozásnál a menetirány szerinti jobb oldalon kell elhelyezni, az úttest szélétől legfeljebb 30 cm-re; a járművet le kell zárni, és a féket be kell húzni.

A járművezető köteles a forgalmi engedélyt, a jogosítványt és a kötelező biztosítás igazolását a járműben tartani; a műszaki vizsga érvényességét ellenőrizni kell.

A járművön a téli időszakban (november 1. és március 1. között) téli gumiabroncsot kell használni, ha az útviszonyok azt indokolják; a gumiabroncs profilmélysége legalább 1,6 mm.

A jármű vezetője köteles a jármű világítását használni: nappal is kötelező a tompított fényszóró lakott területen kívül, éjszaka pedig mindenhol.

A járművet úgy kell elhelyezni, hogy a forgalom számára szabadon maradjon legalább 3 méter szélességű úttest; a megállás és várakozás helyét táblák és burkolati jelek is szabályozzák.

Baleset esetén a helyszínt biztosítani kell: vészvillogó bekapcsolása, elakadásjelző háromszög kihelyezése (lakott területen 30 méterre, lakott területen kívül 100 méterre), és a forgalom elterelése.

A sérültet csak akkor szabad mozgatni, ha életveszély fenyeget (pl. tűz, robbanás); gerincsérülés gyanúja esetén a sérültet mozdulatlanul kell hagyni.

Az elsősegélynyújtás sorrendje: helyszín biztosítása, eszmélet ellenőrzése, légzés ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés (30 mellkasi nyomás és 2 befúvás arányában), majd a mentők értesítése (112).

Az erős vérzés csillapítása nyomókötéssel történik; a sérült végtagot a szív szintje fölé kell emelni, és a kötést lazítani kell, ha a végtag elszíneződik.

A sokkot a bőr sápadtsága, hideg veríték, gyors pulzus és szédülés jelzi; a sérültet le kell fektetni, melegen kell tartani, és folyadékot csak akkor szabad adni, ha a sérült eszméleténél van.

Az égési sérülést hűvös vízzel kell hűteni legalább 10-20 percig; a hólyagokat tilos felnyitni, és a sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni.

A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében a járművezető köteles a követési távolságot növelni csúszós úton, ködben és éjszaka; a fáradtság jeleire (ásítás, szemégés) a vezetést meg kell szakítani.

A baleset helyszínén a járművezető köteles a rendőrséget és a mentőket értesíteni; a helyszín elhagyása (cserbenhagyás) bűncselekmény.

A gumiabroncs profilmélysége nyáron legalább 1,6 mm, télen legalább 4 mm; a gumiabroncs nyomását havonta és hosszú út előtt ellenőrizni kell.

A fékrendszer ellenőrzése: a fékpedál útja, a fékfolyadék szintje és a fékbetétek vastagsága; a kézifék (rögzítőfék) a lejtőn való elinduláshoz szükséges.

A motorolaj szintjét a mérőpálcán kell ellenőrizni; az olajcserét a gyártó által előírt intervallumban (általában 15 000-30 000 km) kell elvégezni.

A hűtőfolyadék szintjét hideg motor mellett kell ellenőrizni; a hűtőfolyadékot tilos forró motor mellett kinyitni, mert égési sérülést okozhat.

A világítás ellenőrzése: tompított fényszóró, távolsági fényszóró, irányjelző, féklámpa, helyzetjelző lámpa; a kiégett izzót azonnal cserélni kell.

Az akkumulátor ellenőrzése: az érintkezők tisztasága, az elektrolit szintje (ha feltölthető); az akkumulátort télen melegen kell tartani, és az önindítót nem szabad hosszan működtetni.

A járművezetés alapjai: a kormányt két kézzel kell fogni, a váltást fokozatosan kell végezni, és a fékezést a sebességváltással együtt kell alkalmazni; a tengelykapcsolót csak váltáskor kell lenyomni.

A jármű műszaki vizsgája és a kötelező biztosítás érvényessége alapkövetelmény; a járművet a forgalomban csak műszakilag megfelelő állapotban szabad használni.