Közlekedők: gyalogosok, kerékpárosok, állati erővel vont járművek és különleges kategóriák
Gyalogosok
A gyalogos a járdán közlekedik; ahol nincs járda, az úttest szélén. Lakott területen kívül, ahol nincs járda, a gyalogosnak az út bal oldalán kell haladnia, hogy lássa a szembejövő forgalmat. Gyalogos-átkelőhelyen a járművezetőnek elsőbbséget kell adni; a zebrán való átkelés azonban nem jogosít fel minden helyzetben feltétlen elsőbbségre, a járműnek viszont fel kell készülnie a megállásra.
Kerékpárosok
A kerékpáros a kerékpárúton halad, ha van ilyen; ha nincs, az úttest jobb szélén. Éjszaka világítás, csengő és megfelelő fékek szükségesek. A kerékpáros is jelez irányt, és a járművekre vonatkozó elsőbbségi szabályok rá is érvényesek. A gyermekkerékpárosokra külön korlátozások lehetnek, ezeket a KRESZ és az adott vizsgakérdés pontosítja.
Állati erővel vont járművek és különleges kategóriák
A lovaskocsi, ökrös szekér vezetője a jobb szélen halad, éjszaka kivilágítja a járművet: elöl fehér, hátul piros fény vagy fényvisszaverő szükséges. A lassú járművek, mezőgazdasági vontatók és munkagépek csak akkor hajthatnak be a forgalomba, ha a feltételeknek megfelelnek; autópályán például tilos a lassú jármű. A segédmotoros kerékpár és a moped külön kategória, nem azonos a kerékpárral.
Példa
Sötétedés után egy lovaskocsi halad az úttesten. A vizsgán nem elég annyit mondani, hogy „legyen világos ruha”; a járművet ki kell világítani, és a vezetőnek a jobb szélhez kell húzódnia. Ha a lámpák nem működnek, a jármű nem közlekedhet biztonságosan.
Csapdák
A leggyakoribb hiba, hogy a kerékpárost gyalogosnak tekintik, vagy a lovaskocsit „nem is járműnek” veszik. Rossz válasz az is, hogy a gyalogos mindig mindenhol elsőbbséget élvez; a zebrán kívüli átkelésnél más a helyzet. A lassú járművek autópályára vitelét is sokan tévesen megengedhetőnek hiszik.