Településrendezési terv aláírása építész tervezői jogosultsággal
Egy 38 éves okleveles építészmérnök 12 év gyakorlattal, érvényes építész tervezői jogosultsággal és kamarai tagsággal 2025 tavaszán szerződést kap egy 4 200 lakosú község településszerkezeti és szabályozási tervének felülvizsgálatára. A megbízás 18 millió forint, a határidő 2025. november 30., a tervet október 15-ig kell benyújtani az állami főépítésznek. A korábbi településtervező kilépett, a polgármester ragaszkodik ahhoz, hogy a megbízott építész írja alá a teljes tervet „építész tervezőként”, mert így nem kell új közbeszerzést indítani. A terv övezeti előírásokat, közlekedési és víziközmű-munkarészt is tartalmaz; utóbbiakat két szakági tervező készítette. A megbízott építész nem rendelkezik településtervezői jogosultsággal, csak építész tervezőivel. A jegyző azt kéri, hogy a benyújtás előtt 10 nappal adjon írásos nyilatkozatot a terv jogszerűségéről. A tervezői díj 40%-a már megérkezett, a fennmaradó rész a jóváhagyáshoz kötött.
1. Aláírhatja-e a megbízott építész a településszerkezeti és szabályozási tervet a saját építész tervezői jogosultságára hivatkozva? Indokolja a jogosultsági kör és a felelősség szempontjából.
Read the worked answer
Nem. A településrendezési terv aláírása településtervezői jogosultsághoz kötött tevékenység; az építész tervezői jogosultság épületek tervezésére terjed ki, nem helyettesíti a településtervezői jogosultságot. Az sem menti fel, hogy a közlekedési és víziközmű-munkarészt szakági tervezők készítették: a szakági aláírások a saját szakterületüket fedezik, a teljes tervért való felelős tervezői aláírás továbbra is jogosultságot igényel.
Ha a tervet mégis aláírja, a benyújtás visszautasítható, a szerződés teljesítése nem igazolható, és a szakmai felelősség a jogosultsági körön kívül esik. A felelősségbiztosítás ilyen esetre jellemzően nem nyújt fedezetet, emellett kamarai etikai vagy fegyelmi eljárás is felmerülhet. A jegyzőnek adott jogszerűségi nyilatkozat csak a saját jogosultsági körében tehető meg, a teljes tervre nem.
2. Milyen jogszerű megoldással tartható a november 30-i határidő, ha a településtervezői jogosultsággal rendelkező szakember csak szeptember közepétől elérhető? Sorolja fel a szükséges lépéseket és a dokumentálás módját.
Read the worked answer
A megoldás nem az aláírás jogosultság nélküli átvállalása, hanem a felelős tervezői szerep jogszerű átalakítása. Első lépésként a településtervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell bevonni felelős tervezőként vagy alvállalkozóként, és ezt a megbízási szerződésben, illetve a vállalkozási szerződés módosításában rögzíteni kell. A megbízott építész a saját szakterületén, építészeti munkarészként vehet részt, de a teljes tervet nem írhatja alá.
Dokumentálni kell a szakági tervezők nyilatkozatait, a névjegyzékből származó jogosultsági igazolásokat, a módosított ütemtervet és a jegyzővel, illetve az állami főépítésszel folytatott egyeztetést. Ha a szerződésmódosítás a közbeszerzési értékhatárt vagy a beszerzési szabályokat érinti, azt is a beruházó eljárásrendje szerint kell kezelni. A lényeg: az aláírás és a felelősség fedje egymást, és a határidő ne a jogosultsági hiány elfedésével legyen tartható.
3. A polgármester ragaszkodik az aláíráshoz, és azt mondja, hogy „a kamara úgyis utólag rendezi”. Mit tegyen a tervező a benyújtás előtti 10 napban?
Read the worked answer
A tervező írásban, tárgyilagosan utasítsa el az aláírást, és mutassa be a jogszerű alternatívát: a jogosultsággal rendelkező településtervező bevonását, a szerződésmódosítást és az ütemterv ehhez igazítását. A „kamarai utólagos rendezés” nem lehet alapja jogszerű aláírásnak; a jogosultság hiánya nem orvosolható visszamenőlegesen egy már megtett nyilatkozattal.
Ha a nyomás folytatódik, kérjen írásos állásfoglalást a megbízótól, de az illegális utasítás sem teheti jogszerűvé az aláírást. Érdemes a jegyzőt és az állami főépítészt is tájékoztatni arról, hogy a benyújtás jogosultsági okból nem lehetséges a tervezett formában. A történteket e-mailben, feljegyzésben dokumentálja, és szükség esetén kérjen kamarai jogi tanácsadást. Az eljárás célja nem a konfrontáció, hanem annak bizonyítható rögzítése, hogy a tervező a jogosultsági határt nem lépte át.