MMK Építési T/SZ Exam key terms

A kamarai névjegyzékbe vett, jogszabályban meghatározott szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy joga, hogy az adott szakterületen tervezői vagy szakértői tevékenységet folytasson.

A Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett nyilvántartás, amely tartalmazza a jogosultsággal rendelkező tervezők és szakértők adatait, szakterületeit és jogosultsági azonosítóját.

A Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara megyei, illetve fővárosi szervezete, amelyhez a jogosultsággal rendelkező szakembernek tagként kell csatlakoznia szakmai tevékenysége gyakorlásához.

A tervező és szakértő számára kötelező szakmai köztestületi viszony, amelynek fenntartása feltétele a jogosultság gyakorlásának, és amely magában foglalja a tagdíjfizetési és továbbképzési kötelezettséget.

A jogosultsághoz kötött tervezői, szakértői vagy műszaki ellenőri tevékenység tényleges végzése, amelynek feltétele a névjegyzéki bejegyzés, a kamarai tagság és a felelősségbiztosítás megléte.

A jogosultság megújításához előírt, meghatározott óraszámú és tematikájú képzési kötelezettség, amelyet a tervező és szakértő rendszeres időközönként, kamarai nyilvántartás mellett köteles teljesíteni.

Az ötéves ciklus végén esedékes eljárás, amelynek során a kamara ellenőrzi a továbbképzési kötelezettség teljesítését, a szakmai gyakorlat fennállását, majd meghosszabbítja a névjegyzéki bejegyzést.

A tervező és szakértő számára előírt kötelező biztosítási fedezet, amely a szakmai tevékenység során harmadik személynek okozott kár megtérítését biztosítja, és feltétele a szakmagyakorlásnak.

A tervező azon jogi felelőssége, hogy a tervek a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és szakmai követelményeknek megfeleljenek, ideértve a tűzvédelmi, tartószerkezeti és akadálymentesítési előírásokat is.

A beruházó megbízásából a kivitelezés műszaki, jogi és pénzügyi folyamatait felügyelő, jogosultsággal rendelkező szakember, aki ellenőrzi a tervek betartását és a minőségi követelmények teljesülését.

A tervező által a tervezési munka befejezésekor készített dokumentum, amely bemutatja a tervezési feladat megoldását, a tervek tartalmát, az alkalmazott műszaki megoldásokat és a jogszabályi megfelelést.

A megbízó által meghatározott követelményrendszer, amely rögzíti a tervezési feladat célját, műszaki és funkcionális igényeit, valamint a tervezéshez szükséges alapadatokat és keretfeltételeket.

Az építésügyi hatóság által kiadott határozat, amely engedélyezi az építési tevékenység végzését a benyújtott tervek alapján, és rögzíti a megvalósítás feltételeit és a jogerőre vonatkozó szabályokat.

A járási hivatal építésügyi osztálya vagy a fővárosi kormányhivatal szervezeti egysége, amely az építési engedélyezési és bejelentési eljárásokban első fokon eljár, és ellenőrzi a jogszabályi megfelelést.

Meghatározott feltételeknek megfelelő, jellemzően lakóépület építésére vagy átalakítására alkalmazható engedélyezési forma, amelynél a hatóság tudomásul veszi a bejelentést, és nem folytat teljes engedélyezési eljárást.

A kivitelezés folyamatos dokumentálására szolgáló kötelező nyilvántartás, amelybe az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető és a tervező bejegyzéseket tesznek a munkák állásáról és a fontos eseményekről.

A kivitelező által megbízott, jogosultsággal rendelkező szakember, aki a kivitelezési munkák szakszerű, a terveknek és jogszabályoknak megfelelő végzéséért felel, és vezeti az építési naplót.

A kivitelezési munkák befejezését követő eljárás, amelynek során a beruházó és a kivitelező ellenőrzi a teljesítést, rögzíti a hiányokat, és megkezdődik a jótállási időszak.

Közpénzből megvalósuló építési beruházás, amelyre külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, ideértve a tervezési és kivitelezési eljárások sajátos szabályait, a közbeszerzési kötelezettséget és a költségvetési ellenőrzést.

Az állami és önkormányzati szervek beszerzéseire vonatkozó szabályrendszer, amely átlátható, versenyen alapuló eljárásban biztosítja a közpénzből megvalósuló építési beruházások tervezési és kivitelezési szerződéseinek odaítélését.

A beruházás megvalósításához szükséges összes kiadás, amely magában foglalja a tervezési, kivitelezési, felügyeleti és egyéb járulékos költségeket, és amelyet a beruházási program rögzít.

A múlt építészeti értékeit hordozó épületek és építmények összessége, amelyek védelme a műemlékvédelemről szóló jogszabályok alapján külön engedélyezési és tervezési követelményeket támaszt.

Jogszabály által védetté nyilvánított, jelentős építészeti, történeti vagy művészeti értéket képviselő épület vagy építmény, amelynek átalakítása, felújítása csak szigorú szakmai és hatósági feltételekkel végezhető.

Az építész szakma országos köztestülete, amely a névjegyzéket vezeti, ellenőrzi a szakmagyakorlás feltételeit, és ellátja a szakmai továbbképzés és a jogosultsági eljárások szervezését.

A mérnöki szakmák országos köztestülete, amely a mérnöki tervezői és szakértői jogosultságokkal kapcsolatos névjegyzéket vezeti, és ellenőrzi a szakmagyakorlás és a továbbképzés követelményeit.

Olyan jogosultsághoz kötött szakmai munka, amelynek során a szakértő szakvéleményt készít épületek állapotáról, műszaki megfelelőségéről vagy vitás műszaki kérdésekről, és azt írásban dokumentálja.

A tervek független szakmai felülvizsgálata, amelynek célja a jogszabályi és szabványi megfelelés, a biztonság és a megvalósíthatóság ellenőrzése, különösen tartószerkezeti és tűzvédelmi szempontból.

Az építmény teherhordó szerkezeteinek méretezésével és kialakításával foglalkozó szakterület, amely szabványok és biztonsági követelmények alapján biztosítja az építmény állékonyságát.

Az építmény azon tulajdonsága, hogy kialakítása megfelel a tűzvédelmi jogszabályoknak és szabványoknak, ideértve a tűzállósági határértékeket, a menekülési útvonalakat és a tűzterjedés elleni védelmet.

Az építmény olyan kialakítása, amely lehetővé teszi a mozgásukban korlátozott vagy fogyatékossággal élő személyek számára az épület önálló használatát, és amelyet a tervezés során jogszabály ír elő.

Az építésügyi hatóság által kiadott határozat, amely igazolja, hogy az építmény a terveknek megfelelően elkészült, és rendeltetésszerű használatra alkalmas, illetve a használat feltételeit rögzíti.

A kamara által szervezett szakmai vizsga, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy a jelölt ismeri-e az építési jogszabályokat, a szakmai követelményeket és a kamarai szabályokat jogosultsága gyakorlásához.

A névjegyzékben szereplő szakemberhez rendelt egyedi kód, amely a terveken és szakvéleményeken feltüntetve igazolja a tervező vagy szakértő jogosultságát és azonosíthatóságát.

A tervezési munka eredményeként létrejött, jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentumegyüttes, amely tartalmazza az építészeti, tartószerkezeti és szakági terveket, valamint a műszaki leírást.

Az építmény létesítésére, átalakítására, bővítésére vagy bontására irányuló munkák összessége, amely jogszabályban meghatározott esetekben engedélyhez vagy bejelentéshez kötött.

Az épített környezet alakítására vonatkozó jogszabályok és szabványok rendszere, amely meghatározza az építési tevékenységek feltételeit, az eljárásokat és a szakmai követelményeket.

A jogosultság megszerzéséhez előírt, meghatározott időtartamú szakmai munkavégzés, amelyet a jelöltnek igazolt módon kell teljesítenie a vizsga letétele előtt.

A kamarai tagsághoz kapcsolódó magatartási szabályok összessége, amelyek a tervező és szakértő függetlenségét, tisztességét és a megbízóval szembeni felelős eljárását biztosítják.

Olyan helyzet, amelyben a tervező vagy szakértő személyes vagy gazdasági érdeke összeütközik szakmai feladata pártatlan ellátásával, ezért a megbízást nem vállalhatja vagy azt be kell jelentenie.

A kamara által végzett szakmai felügyeleti tevékenység, amelynek során ellenőrzi a névjegyzéki adatok valódiságát, a továbbképzési kötelezettség teljesítését és a szakmagyakorlás jogszabályi feltételeit.