Négy bizonytalan item a nyelvhelyesség részen
Dóri a nyelvhelyesség és szókincs részt gyakorolja: 20 feleletválasztós item, 15 perc, negatív pontozás nincs. Négy itemnél bizonytalan, a válaszait már bejelölte, és van három perce átnézni. Az itemek: (1) „A diák ... írta a házi feladatot.” a) el b) meg c) be d) le - Dóri a „le” mellett döntött, mert szerinte természetes a „leírni a házi feladatot”. (2) „Nem tudom, hogy Péter ...-e a csomagot.” a) átveszi b) átvegye c) átvenné d) átvette - Dóri az „átvegye” mellett döntött, mert a „hogy” után kötőmódra gondolt. (3) „Kérem, ... a levelet holnapra!” a) elküldöd b) elküldje c) elküldenéd d) elküld - Dóri a „c” mellett döntött, mert udvariasabbnak érezte. (4) „Bízom ... .” a) a szomszédomban b) a szomszédomba c) a szomszédomra d) a szomszédomhoz - Dóri tippelt, a „c”-t jelölte. Dóri stratégiája eddig az volt, hogy az első megérzését jelöli, és nem gondolkodik sokat, mert a gyakorlóvizsgán az idő szűknek bizonyult.
1. Oldja meg a négy itemet, és indokolja a döntést nyelvtani érveléssel.
Read the worked answer
(1) helyes: b) meg. A „meg-” igekötő a cselekvés befejezettségét jelöli: a házi feladat elkészült → „megírta”. A „leírta” jelentése más: lemásolt, illetve egy felületre felírt valamit; az „elírta” azt jelenti, hogy hibásan írta meg; a „beírta” pedig bejegyzést jelent egy füzetbe vagy nyomtatványba. Döntő szempont a tárgy (házi feladat) és a befejezettség.
(2) helyes: a) átveszi. A „nem tudom, hogy …-e” szerkezetben a mellékmondat kijelentő módú, a kérdést csak az -e kérdőszócska jelzi. Kötőmód akkor kell, ha a főmondat akaratot, kérést vagy szükségletet fejez ki: „Szeretném, hogy átvegye.” Az „átvenné” feltételes, az „átvette” múlt idejű, egyik sem illik a jelenre vonatkozó bizonytalansághoz.
(3) helyes: b) elküldje. A „Kérem” felszólítást indít, önöző 3. személyben: „küldje el”. Az „elküldöd” tegező, az „elküldenéd” feltételes, az „elküld” kijelentő mód 3. személy, nem felszólító. Megjegyzés: a valódi mondatban az igekötő hátra kerül - „Kérem, küldje el a levelet” -, a négy opció közül viszont csak a b) hordozza a megfelelő személyt és módot.
(4) helyes: a) a szomszédomban. A „bízni” vonzata valakiben/valamiben, tehát -ban/-ben. Teszt: „Bízom benne.” A -ba/-be irányt, a -ra/-re és a -hoz/-hez felé irányulást fejez ki, ami a bizalom jelentésével nem fér össze.
2. Dóri a (2) itemnél a „hogy” szó alapján döntött. Mi a hiba a gondolatmenetében, és hogyan általánosítható a tanulság?
Read the worked answer
A hiba: a „hogy” önmagában nem jelöl kötőmódot. A módot a főmondat igéjének jelentése dönti el, nem a kötőszó.
Két csoport:
- Akarat, kérés, szükséglet, tiltás → kötőmód: „kérem, hogy jöjjön”, „fontos, hogy elmenjen”, „tilos, hogy bemásszon”.
- Tudás, kijelentés, bizonytalanság, kérdezés → kijelentő mód: „tudom, hogy eljön”, „nem tudom, hogy eljön-e”, „kérdezem, hogy itt van-e”.
Ellenőrző kérdés, amit a vizsgán gyorsan fel lehet tenni: „akarom vagy tudom?” Ha „tudom / nem tudom / kérdezem”, akkor kijelentő mód jön.
Miért csapda ez az item: a „hogy” és a kérdés egyszerre van jelen. Az -e kérdőszócska nem módot jelez, hanem kérdést - éppen ezért marad meg mellette a kijelentő mód.
3. Három perce maradt az átnézésre. Mit nézzen át, és mit ne?
Read the worked answer
1. Csak a hezitálós itemeket. Ahol két opció között ingadozott, ott egy gyors nyelvtani teszt dönt: vonzat (bízni -ban/-ben), igeidő (jelen vagy múlt), mód (kijelentő vagy felszólító). Ez itemenként 15–20 másodperc.
2. A tippelt itemeket hagyja így. Mivel nincs negatív pontozás, a tipp is nyereséges; a bizonyíték nélküli átírás viszont tipikusan ront. Statisztikailag a legtöbb esetben az első, nyelvérzékre adott válasz a helyes.
3. Ne olvassa újra mind a 20 itemet. Három perc alatt ez csak felületes átfutást jelentene, ami inkább elbizonytalanít.
4. Egy dolgot mindenképp ellenőrizzen: nincs-e üresen hagyott válasz. Ez az egyetlen hiba, amely biztosan nulla pontot ad, és öt másodperc alatt javítható.