Érettségi Mozgóképkultúra és Média flashcards

32 cards. Read the term and the definition here. The deck at the top of this page is optional.

Beállítás (shot)

Egy megszakítás nélküli kamerafelvétel a vágásig. A film alapegysége; hossza, kivágata, kameramozgása és kameraszöge egyaránt jelentéshordozó.

Jelenet és szekvencia

A jelenet azonos térben és időben játszódó beállítások sora. A szekvencia tematikailag összetartozó jelenetek egysége, amely önálló dramaturgiai egésszé áll össze.

Kulesov-effektus

Lev Kulesov kísérlete: ugyanaz az arckifejezés más-más beállítás után mást jelent a nézőnek. Bizonyítja, hogy a jelentés a szembeállításból, a montázsból születik.

180 fokos szabály

A két szereplő között húzott képzeletbeli tengely egy oldalán marad a kamera, így a néző térbeli tájékozódása megmarad. Az átlépés összezavarja a nézőt.

Aranymetszés kompozíció

Képarány-elv, amelyben a kép fő elemei megközelítőleg 1:1,618 arányban osztják fel a teret. A harmadoló vonalak ehhez közelítő, egyszerűbb kompozíciós segédeszköz.

Diegetikus hang

A film belső világában létező forrásból származó hang: párbeszéd, léptek, rádió a jelenetben. Szemben áll a non-diegetikus narrációval és kísérőzenével.

Média definíciója

Technikai csatorna, amelyen keresztül tömeges befogadásra szánt tartalmat közvetítenek. Nem azonos sem a konkrét szöveggel, sem a mögötte álló intézménnyel.

Tömegkommunikáció ismérvei

Nyilvános, indirekt, térben és időben elkülönült befogadás, szervezett termelés és aszimmetrikus viszony az adó és a vevő között. A mozgókép tipikus tömegmédium.

Közszolgálati média

Közfinanszírozású médiaszolgáltató, amelynek célja az egyetemes elérés, a sokszínűség és a függetlenség, nem a profit. Példa a BBC licence fee alapú modellje.

Nézettség és részesedés

A nézettség (rating) az adott műsort nézők aránya a teljes népességben; a részesedés (share) a nézők aránya az éppen tévézők körében.

Vertikális integráció

Amikor egy vállalat a termelés több szintjét birtokolja, például a filmgyártást és a mozihálózatot is. A klasszikus hollywoodi stúdiórendszer így működött.

Streaming mint intézmény

Előfizetéses, internetes tartalomszolgáltató, amely globális katalógust, ajánlórendszert és saját gyártású tartalmakat kínál. Átalakítja a mozis terjesztés időrendjét.

Lumière-vetítés 1895

A Lumière fivérek 1895-ben Párizsban tartották az első nyilvános, fizetett filmvetítést. Ez a mozgókép tömeges attrakcióként való megjelenésének szimbolikus kezdete.

Olasz neorealizmus

A második világháború után kibontakozó irányzat: helyszíni forgatás, gyakran amatőr szereplők, társadalmi problémák ábrázolása. Meghatározó alkotók Rossellini és De Sica.

Francia új hullám

Az 1950-es évek végétől jelentkező francia irányzat. A Cahiers du cinéma kritikusai a szerzői elv jegyében fordultak a stúdiófilm ellen; fő alakok Godard és Truffaut.

Hays-kódex

A hollywoodi stúdiórendszer öncenzúra-szabályzata az 1930-as évektől. Meghatározta, mi ábrázolható a filmekben, és évtizedekig befolyásolta a stúdiófilm tartalmát.

Auteur-elmélet

A film szerzőjét a rendezőben látó elmélet: visszatérő téma, stílus és világnézet teszi a szerzőt, akár stúdiórendszeren belül dolgozik. Truffaut 1954-es írása indította.

Műfaji konvenciók

A műfaj visszatérő tematikus, narratív, vizuális és ikonográfiai elemei, amelyek szerződést jelentenek alkotó és néző között. A paródia ezekre a szabályokra reflektál.

Dokumentumfilm és valóság

A dokumentumfilm valóságos eseményekre, szereplőkre és helyszínekre épül, de válogat, keretez és szerkeszt. Ezért a valóságábrázolás etikai kérdéseket vet fel.

Hírérték

Azt méri, mennyire valószínű, hogy egy esemény hírré válik. Tipikus kritériumok: aktualitás, közelség, jelentőség, konfliktus, váratlanság, személyesség, elit-szereplő.

Fordított piramis

Hírszerkezeti elv: a legfontosabb információ kerül a leadbe, majd csökkenő fontossági sorrendben következnek a részletek. Így a hír bármely ponton elvágható.

Két független forrás

Forráskritikai alapkövetelmény: egy állítás közlése előtt legalább két, egymástól független forrásból kell megerősíteni, és fel kell tárni a források érdekeltségét.

Keretezés (framing)

A média az esemény bizonyos szempontjait emeli ki, másokat háttérbe szorít. Ezzel értelmezési keretet ad, és befolyásolja, hogyan értékeljük a hírt.

Napirend-hatás

A média nem azt határozza meg, mit gondoljunk, hanem hogy miről gondolkodjunk. A gyakran tárgyalt témák a közönség számára is fontosabbá válnak.

Használat és kielégülés

A közönséget aktívnak tekintő modell: a néző szükségleteit elégíti ki a médiával (információ, szórakozás, társas kapcsolat, identitás), nem passzív befogadó.

Kultivációs elmélet

Gerbner szerint a televízió hosszú távú, ismétlődő használata alakítja a néző valóságképét. A sok tévénézés például a világ veszélyesebbként való észlelését erősítheti.

Szűrőbuborék

Az algoritmikus ajánlórendszer a felhasználó korábbi viselkedéséhez igazított tartalmat mutat, így beszűkülhet a megjelenő nézetek köre, és csökken a véletlen találkozás más álláspontokkal.

Visszhangkamra

Olyan közösségi tér, ahol a hasonló véleményűek egymást erősítik, a kívülálló nézetek pedig alig jelennek meg. Erősítheti a polarizációt és a téves információk terjedését.

Digitális lábnyom

Az a nyom, amelyet online tevékenységünk hagy: keresések, posztok, helyadatok, sütik. Tartós lehet, és harmadik felek számára is hozzáférhető vagy profilozható.

GDPR adatminimalizálás

Alapelv: csak a célhoz szükséges személyes adatot szabad kezelni, meghatározott célra és korlátozott ideig. Az érintett hozzáférést, törlést és tiltakozást kérhet.

Képmáshoz való jog

Személyiségi jog: valakiről képet csak beleegyezésével lehet nyilvánosan közzétenni. Közszereplők esetében a tűrési kötelezettség nagyobb, de nem korlátlan.

Kritikaírás szerkezete

Bevezetés az alkotás azonosításával és kontextusával, spoilerek nélküli tartalmi ismertetés, formai elemzés (kép, hang, vágás), értelmezés, majd indokolt értékelés.