Érettségi Történelem

Írásbeli vizsga, amely rövid feladatokból (forrásértelmezés, fogalommagyarázat, kronológia, térkép- és ábraelemzés) és hosszabb esszékérdésekből áll. A vizsgázó választhat, hogy mely esszétémákat dolgozza ki. Emelt szinten több és összetettebb feladat van, nagyobb önálló elemzéssel. Az aktuális felépítést a hivatalos vizsgakövetelmények tartalmazzák.

A vizsga időtartamát és a feladatok számát a mindenkori hivatalos szabályozás határozza meg, ezért ezeket nem érdemes fejből feltételezni. A pontos, aktuális adatokat az Oktatási Hivatal teszi közzé a vizsgakövetelményekben és a vizsgarenddel kapcsolatos tájékoztatókban. A vizsga előtt mindig ezeket a hivatalos oldalakat érdemes ellenőrizni.

A nehézséget leginkább az okozza, hogy nem elég az évszámokat tudni: forrásokat kell értelmezni, összefüggéseket kell felismerni, és az esszében világosan, logikusan kell érvelni. A középszint elsősorban a tanult anyag biztos ismeretét kéri számon, az emelt szint több önálló elemzést és pontosabb fogalomhasználatot vár el.

A vizsga ismételhető, de a pontos szabályokat (hány alkalommal, milyen feltételekkel, milyen határidőkkel) a hivatalos vizsgarend rögzíti, ezért ezeket a mindenkori szabályozásból kell ellenőrizni. A vizsgázónak érdemes a vizsgaidőszakok előtt tájékozódnia az Oktatási Hivatal vonatkozó tájékoztatóiból.

Érdemes kronológiai sorrendben haladni, mert így az ok-okozati láncok jobban rögzülnek, és a források is könnyebben elhelyezhetők. A magyar történelmet párhuzamosan ajánlott tanulni az egyetemes történelemmel, hogy a kapcsolódási pontok (például reformáció, világháborúk, hidegháború) érthetők legyenek. A végén esszéken és forrásos feladatokon gyakorolj.

A leggyakoribb gond a feladat kérdésének félreértése, a forrás figyelmen kívül hagyása, illetve az esszében a pontos fogalomhasználat hiánya. Sokan csak évszámokat tanulnak meg, de nem tudják megindokolni az összefüggéseket. Gyakori hiba az is, hogy a vizsgázó nem osztja be az időt, és a hosszabb esszére már nem marad elég idő.

A tankönyv jó alap, de önmagában kevés: a vizsga forrásalapú, ezért érdemes korabeli szövegeket, térképeket, ábrákat is értelmezni. Hasznos a hivatalos vizsgakövetelmények és a mintafeladatsorok átnézése, mert ezek mutatják meg, milyen típusú kérdésekre kell számítani. Az esszékhez érdemes vázlatírást gyakorolni.

A vizsga írásbeli részből áll, de bizonyos esetekben, illetve a vizsgázó választása szerint szóbeli vizsgarész is lehetséges. A pontos feltételeket (mikor kötelező, mikor választható) a hivatalos vizsgarend szabályozza, ezért ezt a vizsgaidőszak előtt az Oktatási Hivatal tájékoztatóiban kell ellenőrizni.

Az emelt szintű vizsga több felsőoktatási szakra felvételi követelmény lehet, és összetettebb feladatai miatt jobban méri az önálló elemzőkészséget. A választás előtt érdemes megnézni a kiszemelt szak felvételi követelményeit, mert nem minden szakon szükséges az emelt szint. A felkészüléshez itt különösen fontos a források és esszék gyakorlása.