Érettségi Történelem cheat sheet

Őskor korszakolása: kőkorszak (paleolitikum, mezolitikum, neolitikum), majd rézkor, bronzkor, vaskor - a váltásokat a meghatározó nyersanyag és technológia adja, nem az időpont.

Neolitikus forradalom: Kr. e. 10 000 körül a termelő gazdálkodás (növénytermesztés, állattenyésztés) megjelenése, állandó települések, kerámia, csiszolt kőeszközök; a Közel-Keleten a termékeny félhold a klasszikus példa.

Mezopotámia: sumer városállamok (Ur, Uruk), ékírás Kr. e. 3300 körül, Hammurapi törvényoszlopa (Kr. e. 18. század) - a babiloni birodalom jele.

Egyiptom: Kr. e. 3100 körül az Egyiptom egyesítése, fáraó isteni királyság, hieroglif írás, Nílus-árvizekhez kötött háromévszakos mezőgazdasági ciklus; az Óbirodalom piramisai (Gíza).

Görög polisz: Kr. e. 8–6. században kialakuló városállamok, spártai kettős királyság és hoplita phalanx, athéni demokrácia Kleiszthenész (Kr. e. 508) és Periklész reformjaival.

Perzsa háborúk (Kr. e. 490 Marathon, 480 Thermopülai és Szalamisz), Peloponnészoszi háború (Kr. e. 431–404) - Athén veresége Spártától; Nagy Sándor hódítása Kr. e. 334-től a hellenizmus kezdete.

Róma: Kr. e. 509 köztársaság, patrícius-plebejus küzdelem, Kr. e. 264–146 pun háborúk (Karthágó legyőzése), Kr. e. 44 Caesar meggyilkolása, Kr. e. 27 Augustus principatusa - a császárság kezdete.

Római jog és intézmények: consulok, senatus, néptribunusok, XII táblás törvény (Kr. e. 451–450), a jus civile és jus gentium megkülönböztetése; a kereszténység államvallássá tétele Nagy Konstantin (313 milánói ediktum) és Theodosius (380) alatt.

Korszakolás: kora középkor (476–kb. 1000), érett középkor (kb. 1000–1300), késő középkor (1300–1492/1517); Nyugat-Róma bukása 476, Bizánc fennmarad 1453-ig.

Földesúri rendszer: hűbériség (hűbérúr–vazallus láncolat), majorság (manor) és jobbágyság; a hűbéri lépcső csúcsán a király, alatta hercegek, grófok, lovagok.

Karoling-korszak: Nagy Károly 800-ban császárrá koronázása, birodalom felosztása Verdunben 843-ban; utána a Német-római Birodalom kialakulása I. Ottó 962-es császárkoronázásával.

Iszlám és keresztes hadjáratok: Mohamed 622-ben Medinába vándorol (hidzsra), 1095-ben Clermont-i zsinat indítja az első keresztes hadjáratot, Jeruzsálem 1099-es elfoglalása.

Fekete halál (1347–1351) népességrobbanás megtorpanása, a jobbágyság alkupozíciójának javulása Nyugat-Európában; a százéves háború (1337–1453) francia győzelemmel zárul.

Anglia: Magna Carta 1215, parlament kialakulása (13. század), francia rendi gyűlés (États généraux) 1302; a rendi képviselet a középkori állam jellemzője.

Kultúra: román stílus (11–12. század), gótika (12–15. század), egyetemek alapítása (Bologna, Párizs, Oxford), skolasztika (Aquinói Tamás); Bizánc ortodox kereszténység, 1054-es egyházszakadás.

Kelet-Európa: Kijevi Rusz keresztény hitre térítése (988, Vlagyimir), tatárjárás (1241–42), a Mongol Birodalom és az Oszmán Birodalom terjeszkedése a korszak végén.

Reformáció: Luther 1517-es 95 tézise, Wittenberg; kálvini (Kálvin, Genf) és anglikán (VIII. Henrik, 1534) irányzatok; a tridenti zsinat (1545–1563) a katolikus megújulás válasza.

Augsburgi vallásbéke (1555) - cuius regio, eius religio elv; vesztfáliai béke (1648) a harmincéves háború (1618–1648) lezárása, a vallási és állami szuverenitás rendezése.

Abszolutizmus: XIV. Lajos francia király (1643–1715) - centralizált hivatalnokrendszer, intendant-ok, állandó hadsereg, Versailles; a merkantilizmus (Colbert) gazdaságpolitikája.

Angol alkotmányos fejlődés: 1640–1660 polgárháború és forradalom, I. Károly kivégzése 1649, Cromwell protektorátusa, dicsőséges forradalom 1688, Bill of Rights 1689.

Felvilágosodás: Locke (kormányzati szerződés, természetes jogok), Montesquieu (hatalmi ágak megosztása), Rousseau (társadalmi szerződés, népszuverenitás), Voltaire, Diderot Enciklopédiája.

Poroszország és Oroszország: Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa, Nagy Péter és II. Katalin reformjai; Lengyelország három felosztása (1772, 1793, 1795).

Gyarmatosítás: spanyol és portugál felfedezések (Kolumbusz 1492, Vasco da Gama 1498), gyarmati gazdaság, atlanti rabszolga-kereskedelem; a merkantilista verseny az európai nagyhatalmak között.

Ipari előzmények: mezőgazdasági forradalom (vetésforgó, bekerítések), népességnövekedés, a 18. század második felében a textilipar gépesítése Angliában - az ipari forradalom kezdete.

Honfoglalás 895–896, Árpád vezér; a kalandozó hadjáratok lezárulása az augsburgi vereséggel (955), Géza fejedelem nyugati orientációja, I. (Szent) István megkoronázása 1000/1001-ben.

Árpád-kor: Szent István törvényei, vármegyerendszer, egyházszervezés (esztergomi és kalocsai érsekség); 1222 Aranybulla - a nemesség jogainak rögzítése, ellenállási záradék.

Tatárjárás 1241–42, IV. Béla újjáépítése (kővárak, hospesek betelepítése); az Anjou-kor (Károly Róbert, Nagy Lajos) gazdasági reformjai, aranyforint 1325.

Mátyás király (1458–1490): fekete sereg, reneszánsz udvar, igazságszolgáltatási reformok; halála után a Jagelló-kor gyenge központi hatalma, 1514 Dózsa-parasztháború.

Mohácsi csata 1526 - II. Lajos halála, az ország három részre szakadása: királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, hódoltság; a végvári harcok (Eger 1552).

Bocskai-felkelés (1604–1606) és a bécsi béke vallásszabadsága; Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gazdaság- és kultúrapolitikája; Zrínyi Miklós és a török kiűzésének kezdete (1663–64 téli hadjárat).

A török kiűzése: Bécs 1683-as ostroma, Buda visszafoglalása 1686, karlócai béke 1699; a Habsburg-uralom megszilárdulása, a Diploma Leopoldinum (1691) Erdély számára.

Rákóczi-szabadságharc (1703–1711): szécsényi országgyűlés, ónodi országgyűlés (1707), szatmári béke 1711; Mária Terézia (1740–1780) úrbéri rendelete 1767, II. József türelmi rendelete 1781 és jozefinizmusa.

Reformkor (1825–1848): Széchenyi István (Hitel, 1830; Akadémia 1825), Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap; országgyűlések és a reformellenzék programja (közteherviselés, jobbágyfelszabadítás).

1. március 15. pesti forradalom, 12 pont; áprilisi törvények (jobbágyfelszabadítás, népképviselet, felelős kormány); Batthyány-kormány.

Szabadságharc (1848–49): pákozdi csata, tavaszi hadjárat, 1849. április 14-i függetlenségi nyilatkozat, Görgei fegyverletétele Világosnál (augusztus 13.), megtorlás (október 6.).

Bach-korszak (1849–1867): centralizáció, neoabszolutizmus, 1861-es országgyűlés és a Felirati–Határozati vita; a passzív ellenállás.

Kiegyezés 1867: Andrássy Gyula miniszterelnök, dualista államszerkezet (közös uralkodó, külügy, hadügy, pénzügy), 1868. évi nemzetiségi törvény és a horvát–magyar kiegyezés.

Dualizmus gazdasága: vasútépítés, mezőgazdasági konjunktúra, gyors iparosodás, Budapest világvárossá fejlődése (1873 egyesítés), népességnövekedés és kivándorlás.

Társadalom és politika: Tisza Kálmán és a Szabadelvű Párt, Wekerle-korszak, agrárszocialista mozgalmak, szociáldemokrata párt (1890); a nemzetiségi kérdés feszültségei.

Európa nagyhatalmi rendszere: bismarcki szövetségi rendszer, hármas szövetség (1882), antant (1904–1907), gyarmati verseny és a Balkán-válságok - az első világháború előzményei.

Első világháború (1914–1918): szarajevói merénylet, hadviselő tömbök (központi hatalmak vs. antant), állóháború (Verdun, Somme), versailles-i békerendszer 1919–1920.

Orosz forradalom 1917: februári polgári forradalom, októberi bolsevik hatalomátvétel, Lenin, majd Sztálin; a Szovjetunió megalakulása 1922.

Totalitárius rendszerek: olasz fasizmus (Mussolini, 1922), német nemzetiszocializmus (Hitler, 1933), sztálini terror; propaganda, egypártrendszer, titkosrendőrség.

Gazdasági világválság 1929 - New Deal (Roosevelt), tömegmunkanélküliség, protekcionizmus; a weimari köztársaság válsága és a náci hatalomátvétel.

Második világháború (1939–1945): Lengyelország lerohanása, Barbarossa-hadművelet 1941, Pearl Harbor, Sztálingrád, normandiai partraszállás 1944, Hirosima és Nagaszaki.

Holokauszt: a náci faji ideológia következményeként mintegy hatmillió zsidó meggyilkolása; gettók, koncentrációs és megsemmisítő táborok, nürnbergi perek 1945–46.

Hidegháború: vasfüggöny, NATO 1949 és Varsói Szerződés 1955, berlini blokád, koreai háború, kubai rakétaválság 1962, fegyverkezési verseny és űrverseny.

Dekolonizáció és 1989: India függetlensége 1947, kínai forradalom 1949, vietnami háború, berlini fal leomlása 1989, a Szovjetunió felbomlása 1991.

Első világháború és összeomlás: őszirózsás forradalom (1918. október 31.), Károlyi Mihály köztársasága, trianoni béke (1920. június 4.) - az ország területének és lakosságának nagy része elveszett.

Tanácsköztársaság (1919. március–augusztus): Kun Béla, vörösterror, Tanácsköztársaság bukása, majd Horthy Miklós kormányzóvá választása (1920).

Horthy-korszak: Bethlen István konszolidációja (1921–1931), földbirtokviszonyok változatlanok, numerus clausus (1920), revíziós politika; Gömbös Gyula jobboldali fordulata.

Gazdasági világválság Magyarországon (1929–33), iparosodás és agrárválság; 1938–41: első és második bécsi döntés, Kárpátalja visszacsatolása - revíziós sikerek.

Második világháború: hadbalépés 1941, doni katasztrófa (1943), német megszállás 1944. március 19., nyilas hatalomátvétel (1944. október 15.), holokauszt Magyarországon (1944 tavaszától).

Felszabadulás és koalíciós időszak (1945–1948): földreform 1945, választások 1945 (FKGP győzelem), párizsi béke 1947, kommunista hatalomátvétel (1948–49).

Rákosi-korszak (1949–1956): egypártrendszer, államosítás, kollektivizálás, ÁVH, koncepciós perek; 1956. október 23. forradalom, Nagy Imre, szovjet intervenció november 4-én.

Kádár-korszak (1956–1989): megtorlás, konszolidáció, „gulyáskommunizmus”, 1968-as új gazdasági mechanizmus, 1989-es rendszerváltás (köztársaság kikiáltása október 23.).

Rendszerváltás Kelet-Európában: 1989–1991, a Szovjetunió felbomlása (1991), Németország újraegyesítése (1990), Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk (1991–1995).

Európai integráció: maastrichti szerződés (1992) - az Európai Unió megalakulása, euró bevezetése 1999/2002, keleti bővítés 2004-ben (Magyarország is).

Globalizáció: WTO (1995), multinacionális vállalatok, pénzügyi globalizáció; 1997-es ázsiai válság, 2008-as globális pénzügyi válság.

Digitális forradalom: internet és mobiltelefon elterjedése, 1990-es évek világháló, közösségi média, mesterséges intelligencia - gazdasági és társadalmi átalakulás.

Terrorizmus és biztonságpolitika: 2001. szeptember 11., afganisztáni és iraki háború, migrációs válság 2015, klímaváltozás mint globális kihívás (párizsi klímamegállapodás 2015).

Magyarország 1990 után: többpárti demokrácia, 1999-es NATO-csatlakozás, 2004-es EU-csatlakozás, 2004 utáni gazdasági és politikai viták; 2010 utáni alkotmányozás (Alaptörvény 2011).

Nemzetközi szervezetek: ENSZ (1945), NATO, EBESZ, humanitárius intervenciók; regionális együttműködés (Visegrádi Együttműködés 1991).

Globális demográfiai és környezeti trendek: népességrobbanás Afrikában és Ázsiában, urbanizáció, fenntartható fejlődés (ENSZ fenntartható fejlődési célok, 2015).