Érettségi Történelem flashcards

32 cards. Read the term and the definition here. The deck at the top of this page is optional.

Neolitikus forradalom

A termelő gazdálkodás (növénytermesztés és állattenyésztés) elterjedése Kr. e. 10 000 körül a Közel-Keleten; állandó települések, kerámia és csiszolt kőeszközök jellemzik.

Hammurapi törvényoszlopa

Babiloni törvénygyűjtemény a Kr. e. 18. századból; a „szemet szemért” elv és a társadalmi rétegek szerinti eltérő büntetés jellemzi, az írásbeli jogalkotás korai példája.

Athéni demokrácia

Kleiszthenész Kr. e. 508 körüli reformjaival kialakuló poliszrendszer; a népgyűlés, a sorsolással választott hivatalnokok és a cserépszavazás intézményei Periklész korában teljesedtek ki.

Augustus principatusa

Kr. e. 27-ben Octavianus Augustus néven megkapta a princeps címet; a köztársasági intézmények formális fenntartása mellett ez a római császárság kezdetét jelenti.

Hűbériség

Középkori társadalmi és politikai rendszer, amelyben a hűbérúr földet ad vazallusának, aki cserébe katonai szolgálattal és hűséggel tartozik; láncolata a királytól a lovagokig terjed.

Verduni szerződés

843-ban Nagy Károly fiai felosztották a birodalmat; a nyugati rész a későbbi Franciaország, a keleti a későbbi Német-római Birodalom magja lett, a középső rész Lotaringia.

Magna Carta

1215-ben Angliában kiadott oklevél, amely korlátozta a király hatalmát az adókivetésben és az igazságszolgáltatásban; az alkotmányos fejlődés korai mérföldköve.

Fekete halál

1347 és 1351 között Európát sújtó pestisjárvány, amely a népesség jelentős részét elpusztította; Nyugat-Európában javította a jobbágyság alkupozícióját és munkaerőhiányt okozott.

Luther 95 tézise

1517-ben Wittenbergben közzétett tételek a búcsúcédulák ellen; a reformáció kiindulópontja, amely a hit általi megigazulás és a Szentírás egyedüli tekintélyének tanát hirdette.

Vesztfáliai béke

1648-ban zárta le a harmincéves háborút; rendezte a vallási viszonyokat és elismerte az államok szuverenitását, a modern nemzetközi kapcsolatok egyik alapdokumentuma.

Merkantilizmus

Kora újkori gazdaságpolitika, amely a nemesfémkészlet növelésére és a behozatal korlátozására, az export ösztönzésére törekedett; Colbert francia pénzügyminiszter nevéhez fűződik.

Hatalmi ágak megosztása

Montesquieu felvilágosodás kori elve: a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása biztosítja a szabadságot és gátolja az önkényt; hatással volt az alkotmányokra.

Aranybulla

1222-ben II. András kiadta; rögzítette a nemesség jogait, az adómentességet és az ellenállási záradékot, amely a király törvénytelen intézkedése esetén ellenállást engedett.

Mohácsi csata

1526. augusztus 29-én a magyar hadak vereséget szenvedtek a török seregtől; II. Lajos király elesett, és az ország három részre szakadásához vezető folyamat elindult.

Szatmári béke

1711-ben zárta le a Rákóczi-szabadságharcot; a Habsburgok amnesztiát adtak, helyreállították a rendi alkotmányt, de a függetlenségi törekvés nem valósult meg.

Úrbéri rendelet

Mária Terézia 1767-es rendelete szabályozta a jobbágyok földhasználatát és terheit; egységesítette az úrbéri szolgáltatásokat, és korlátozta a földesurak önkényét.

Áprilisi törvények

Az 1848-as pozsonyi országgyűlés által elfogadott törvények: jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet és felelős kormány; a polgári átalakulás jogi alapja Magyarországon.

Kiegyezés 1867

A magyar és osztrák fél megállapodása a dualista monarchia létrehozásáról; közös uralkodó, külügy, hadügy és pénzügy, míg a belpolitika önálló magyar hatáskörbe került.

Világosi fegyverletétel

1849. augusztus 13-án Görgei Artúr a szabadságharc hadseregét letette a fegyvert az orosz csapatok előtt; a forradalom leverését és a megtorlást követte.

Versailles-i békerendszer

Az első világháborút lezáró 1919–1920-as békeszerződések együttese; Németországot és szövetségeseit területi veszteségekre, jóvátételre és leszerelésre kötelezték.

Sztálinizmus

A Szovjetunióban kiépült totalitárius rendszer Sztálin alatt; egypártrendszer, tervgazdaság, kollektivizálás, terror és személyi kultusz jellemezte, a második világháború után Kelet-Európára is kiterjedt.

Kubai rakétaválság

1962-ben a szovjet rakéták Kubában való telepítése miatt kialakult szembenállás; a világ a nukleáris háború szélére került, végül a rakéták visszaszállításával oldódott meg.

Holokauszt

A náci Németország és szövetségesei által elkövetett népirtás, amely mintegy hatmillió zsidó életét követelte; gettók, munkatáborok és megsemmisítő táborok rendszerén keresztül valósult meg.

Trianoni békeszerződés

1920. június 4-én írták alá Magyarország és az antant között; az ország területének és lakosságának nagy részét elveszítette, a revízió a két háború közötti politika fő célja lett.

Tanácsköztársaság

1919. március és augusztus között fennálló magyarországi kommunista rendszer Kun Béla vezetésével; államosítások és vörösterror jellemezték, katonai vereséggel omlott össze.

Bethlen István konszolidációja

Az 1921 és 1931 közötti korszak Magyarországon; stabilizálta a gazdaságot, enyhítette a társadalmi feszültségeket, és a revíziós külpolitika kereteit alakította ki.

1956-os forradalom

Október 23-án kezdődött budapesti felkelés a kommunista rendszer ellen; Nagy Imre kormányfővé válása és a szovjet intervenció november 4-én leverte a forradalmat.

Új gazdasági mechanizmus

Az 1968-ban Magyarországon bevezetett gazdasági reform; részlegesen piaci elemeket engedett a tervgazdaságban, növelte a vállalatok önállóságát, de 1972 után visszafogták.

Maastrichti szerződés

1992-ben írták alá; létrehozta az Európai Uniót, meghatározta a gazdasági és monetáris unió feltételeit, és előkészítette az euró bevezetését.

Visegrádi Együttműködés

1991-ben Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezetői által létrehozott regionális szervezet; célja a közös európai integrációs törekvések és a gazdasági együttműködés támogatása.

Párizsi klímamegállapodás

2015-ben elfogadott nemzetközi egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről; célja a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartása, lehetőleg 1,5 fokon.

2008-as pénzügyi válság

Az amerikai jelzálogpiacról induló globális gazdasági válság; bankok csődje, hitelválság és recesszió követte, ami állami mentőcsomagokat és szigorúbb pénzügyi szabályozást eredményezett.