Hungary KRESZ B1 cheat sheet

Magyarországon jobb oldali közlekedés van: a járművel az úttest jobb szélén, a menetirány szerinti jobb oldalon kell haladni.

A biztonságos követési távolság legalább 2 másodperc száraz úton; esőben, hóban, jégen ezt duplázni kell (4 másodperc).

Sávváltás előtt irányjelző, majd a visszapillantó tükrök és a holttér ellenőrzése kötelező; a sávváltás nem jár elsőbbséggel.

Elsőbbséget kell adni a jobbról érkezőnek minden olyan kereszteződésben, ahol nincs elsőbbséget szabályozó jelzés vagy tábla.

Az úttest bal oldalán csak akkor szabad haladni, ha a jobb oldal járhatatlan, vagy ha a forgalmi rend ezt kifejezetten lehetővé teszi.

Tilos a járművet úgy vezetni, hogy a vezető vérében bármennyi alkohol van: Magyarországon zéró tolerancia érvényes.

A járművezető köteles a forgalom többi résztvevőjét nem zavarni, nem veszélyeztetni; a lassú járművel a jobb szélső sávban kell haladni.

Kanyarodásnál a belső íven haladó jármű elsőbbséget élvez a külső íven kanyarodóval szemben, ha azonos irányból érkeznek.

Az elsőbbség sorrendje: rendőr jelzése > fényjelző készülék > elsőbbséget szabályozó táblák > jobbkéz-szabály.

Rendőr karja oldalra tartva: azoknak, akiknek az irányába a kar mutat, tilos továbbhaladni; a rendőr mögötti és előtti irányból jövők haladhatnak.

Sárga villogó fényjelzés esetén a fényjelző nem szabályoz: a táblák, majd a jobbkéz-szabály szerint kell eljárni.

Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblánál a járművet meg kell állítani, és csak akkor szabad továbbhaladni, ha az elsőbbségadás biztosított.

Körforgalomban a már bent haladó járműveknek van elsőbbségük, ha az „Elsőbbségadás kötelező” tábla a behajtás előtt áll.

Balra kanyarodásnál a szembejövő egyenesen haladó járműnek elsőbbséget kell adni; a kanyarodó jármű a gyalogosnak is elsőbbséget ad.

Zöld fény esetén is csak akkor szabad behajtani a kereszteződésbe, ha a túloldalon van hely a jármű számára (torlódás esetén tilos behajtani).

A kereszteződésben várakozni, megállni tilos; a járdára felhajtani csak ott szabad, ahol ezt tábla engedi.

A táblák csoportjai: veszélyt jelző (piros háromszög), elsőbbséget szabályozó, tilalmat jelző (piros kör), utasítást adó (kék kör), tájékoztató és egyéb táblák.

A folytonos fehér vonal átlépése tilos; a szaggatott vonal átléphető, ha a sávváltás biztonságos és nem zavar másokat.

A záróvonal (folytonos vonal) a sávok között elválasztó jelzés; a járdaszegély melletti sárga vonal megállási tilalmat jelez.

A villogó piros fény vasúti átjárónál feltétlen megállást jelent; a sorompó félkarja és a fényjelzés együttesen a teljes útlezárást jelzi.

A „Megállni tilos” tábla (piros peremű kék kör, átlós vonallal) a megállást tiltja, a várakozást nem; a „Várakozni tilos” tábla a hosszabb tartózkodást is tiltja.

A kék alapon fehér nyíl kötelező haladási irányt jelöl; a nyílnak megfelelő irányban kell továbbhaladni.

A járművek fényjelzései: féklámpa piros, irányjelző sárga (borostyán), tolatólámpa fehér, helyzetjelző lámpa fehér elöl és piros hátul.

Az úttest közepén haladó szaggatott vonal sávot jelöl; a nyílminta a sáv rendeltetését (pl. balra kanyarodó sáv) mutatja.

Lakott területen belül az általános legnagyobb sebesség 50 km/h; lakott területen kívül 90 km/h, autópályán 130 km/h.

Autóval utánfutót vontatva autópályán 80 km/h, egyéb utakon 70 km/h a legnagyobb megengedett sebesség.

A megállás: a jármű legfeljebb 5 percig tartó, a forgalomtól eltérő célú várakozása; a várakozás ennél hosszabb tartózkodás.

Megállni tilos többek között kereszteződésben, annak 5 méteres körzetében, gyalogátkelőhelyen és annak 5 méteres körzetében, valamint vasúti átjáróban.

A járdán megállni és várakozni csak akkor szabad, ha a járdán a jármű számára legalább 1,5 méter széles szabad hely marad.

Várakozni tilos a tűzcsap, a kapubejáró és a kijelölt rakodóhely 5 méteres körzetében.

A követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy a jármű az előtte haladó hirtelen fékezésekor is meg tudjon állni.

Esőben, ködben, hóban a látási viszonyoknak megfelelően csökkenteni kell a sebességet; a fényviszonyok miatt tompított fényszóró használata kötelező.

A gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, ha az átkelőhelyre már rálépett vagy rálépni készül; a járművezetőnek lassítania kell.

A gyalogos a járdán, járda hiányában az úttest szélén közlekedik; lakott területen kívül az úttest bal szélén kell haladnia.

Kerékpárosnak a kerékpárúton kell haladnia; ahol nincs, az úttest jobb szélén, legfeljebb 1,5 méterre a széltől.

A kerékpáros számára a bukósisak viselése Magyarországon nem kötelező, de 18 év alattinak ajánlott; éjszaka kötelező a világítás.

A járművezetőnek a gyalogos- és kerékpárátkelőhely előtt fokozott figyelemmel kell lassítania, és szükség esetén meg kell állnia.

A vak vagy gyengén látó gyalogos fehér bottal közlekedik; a járművezetőnek ilyenkor fokozottan kell figyelnie és elsőbbséget adnia.

Gyermekeket szállító jármű (iskolabusz) megállásakor a mögötte haladóknak meg kell állniuk, és csak akkor indulhatnak tovább, ha a gyermekek biztonságban vannak.

A védtelen közlekedők között a motorkerékpárosok is fokozott védelmet élveznek: a járművezetőnek kellő oldaltávolságot kell tartania előzéskor.

Vasúti átjáró előtt a járművel meg kell állni, ha a sorompó lezárt vagy félig lezárt, ha piros fény villog, ha a csengő szól, vagy ha a vonat közeledik.

A vasúti átjárót csak akkor szabad átjárni, ha a túloldalon van elegendő hely, és a jármű a síneken nem áll meg.

Autópályán tilos megfordulni, tolatni, a leállósávon haladni és gyalogosan közlekedni; a leállósáv csak vészhelyzetben használható.

Autópályán a behajtás a gyorsítósávon, az elhagyás a lassítósávon történik; a behajtó járműnek elsőbbséget kell adnia a már ott haladóknak.

Alagútban kötelező a tompított fényszóró használata; tilos megfordulni és tolatni, a biztonsági távolságot legalább 50 méterre kell tartani.

Autópályán megállni csak a leállósávban, vészhelyzetben vagy műszaki hiba esetén szabad; ilyenkor a vészvillogót be kell kapcsolni és a figyelmeztető háromszöget ki kell tenni.

Hegymeneti úton a lefelé haladó jármű elsőbbséget ad a felfelé haladónak, kivéve, ha a lefelé haladó jármű már olyan helyen van, ahol meg tud állni.

Kanyargós, keskeny úton a nagyobb jármű (busz, teherautó) számára elsőbbséget kell adni, ha a kisebb jármű könnyebben tud megállni.

Vezetéskor a vezetőnél kell lennie a vezetői engedélynek, a forgalmi engedélynek és a kötelező felelősségbiztosítás igazolásának.

A „B” kategóriás vezetői engedély legfeljebb 3500 kg össztömegű és legfeljebb 8 személyes (a vezetővel együtt) jármű vezetésére jogosít.

A „B” kategóriával 750 kg-ig terjedő utánfutó vontatható; e felett a jármű és az utánfutó együttes tömege nem haladhatja meg a 3500 kg-ot.

A vezetői engedélyt a 18. életév betöltése után lehet megszerezni „B” kategóriában; a „B” kategória 10 évente megújítandó.

A jármű forgalomba helyezéséhez forgalmi engedély és rendszámtábla szükséges; a műszaki vizsga érvényessége a jármű korától függ.

A kötelező felelősségbiztosítás nélküli járművel tilos közlekedni; a biztosítás hiánya bírságot és a jármű kivonását vonhatja maga után.

A vezető köteles a járművet a forgalomban való részvétel előtt műszakilag ellenőrizni: fékek, világítás, gumik, kormány.

A járművezetőnek a vezetés közben tilos mobiltelefont kézben tartva használni; csak kihangosítóval vagy fejhallgatóval megengedett.

Baleset helyszínén az első lépés a saját biztonság: a járművet el kell hagyni, vészvillogót bekapcsolni, a figyelmeztető háromszöget a megfelelő távolságra kitenni.

A segélyhívás száma Európában 112; a mentők magyarországi száma 104, a rendőrségé 107, a tűzoltóké 105.

Az újraélesztés (CPR) aránya felnőtteknél 30 mellkaskompresszió és 2 lélegeztetés; a kompresszió mélysége 5-6 cm, frekvenciája 100-120/perc.

Eszméletlen, de légző sérültet stabil oldalfekvésbe kell helyezni; ha nem lélegzik, azonnal meg kell kezdeni a mellkaskompressziót.

Erős vérzés esetén nyomókötést kell alkalmazni; a végtagot a szív szintje fölé kell emelni, és szükség esetén szorító kötést kell feltenni.

Égési sérülésnél hűtővízzel kell hűteni a területet, de a hólyagokat nem szabad felszakítani; a ruhát nem szabad letépni a sebről.

A baleset helyszínén tilos a sérültet szükségtelenül mozgatni; gerincsérülés gyanúja esetén a sérültet csak életveszély esetén szabad mozdítani.

A balesetben részt vevő jármű vezetője köteles a helyszínen megállni, segítséget nyújtani, és értesíteni a rendőrséget, ha személyi sérülés történt.