Járművezetés-elmélet és járműkezelés – nagy tömeg, hosszú fékút
Mit kér a járművezetés-elmélet tétel
A vizsga a nagy tömegű jármű viselkedését kéri számon: hogyan hat a tömeg, a súlypont és a rakomány a fékezésre, a kanyarodásra, és hogyan kell az erőátvitelt, valamint a lassítóberendezéseket használni.
Menetdinamika
- A fékút a sebesség négyzetével arányosan nő; egy 40 tonnás szerelvénynél a személyautóhoz képest többszörös fékúttal kell számolni.
- A magasra rakott rakomány felfelé tolja a súlypontot: kanyarban nő a borulási hajlam, oldalszélben romlik a kormányozhatóság.
- Kanyarban a hátsó kerekek rövidebb íven futnak, mint az első kormányzott kerekek, ezért a belső oldalon gyalogosra, oszlopra, járdaszegélyre számítani kell.
Erőátvitel és lassítás
- Lejtőn nem a lábfék az elsődleges: motorfék, kipufogófék, retarder, és csak korrekcióként a szolgálati fék.
- A kipufogófék nedves, csúszós úton tapadásvesztést okozhat, ezért ilyenkor nem használjuk.
- Tartományváltóval, felezővel a nyomatékot az útviszonyokhoz illesztjük; indulásnál alacsony fokozat, emelkedőn rögzítőfékkel.
Mintapélda
Egy 18 tonnás tehergépkocsi 6%-os lejtőn 40 km/h-val ereszkedik. A lejtő állandó gyorsító hatása miatt, ha csak a lábfékkel tartja a sebességet, a fékbetétek hőmérséklete néhány perc alatt 400 °C fölé emelkedhet, a súrlódás csökken (fading), és a fék „megfárad”. Helyes megoldás: alacsony fokozat és retarder, a lábfék csak korrekcióra.
Buktatók
- A rögzítőfék rugóerőtárolós: légnyomás nélkül nem oldható, ezért a tartály feltöltése nélkül nincs indulás.
- A rakomány rögzítés nélkül fékezéskor előrecsúszik, és áttöri a vezetőfülke hátfalát.
- A kipufogófék és a retarder nem helyettesíti a féket vészhelyzetben.