Irodaház belső átalakítása – egy vagy két menekülési útvonal?
Egy 1998-ban épült, háromemeletes irodaház földszintjén a bérlő új oktatóközpontot alakít ki: egy 40 fős oktatótermet, két tárgyalót és egy irattárat. A szintenként 620 m² alapterületű épületben eddig két lépcsőház szolgálta a menekülést. A tervek szerint az egyik lépcsőház előterét irattárrá alakítanák, és a két lépcsőház közötti átjárást tűzgátló ajtóval zárnák le, így a földszint kiürítése egyetlen útvonalra kerülne. A legtávolabbi helyiség ajtajától a megmaradó lépcsőházig 42 méter a távolság. Az épületben nincs sprinkler, a lépcsőház hő- és füstelvezetéssel rendelkezik, a födémek tűzállósági határértéke 60 perc. A bérlő a használatbavétel előtt három héttel kér állásfoglalást, és azt mondja, az irattár „csak ideiglenesen, fél évig” maradna. Az épület korábbi tűzvédelmi dokumentációja 2012-es, a bérlő pedig nem kíván tűzvédelmi tervezőt bevonni, mert „ez csak belső átalakítás”.
1. Elfogadható-e a földszint kiürítésének egyetlen menekülési útvonalra alapozott megoldása? Érveljen a kockázati tényezőkkel, és nevezze meg, mit kell ellenőrizni a döntés előtt.
Read the worked answer
Automatikusan nem elfogadható, de nem is utasítható el pusztán a 42 méter miatt. A döntéshez három dolgot kell egymásra vetíteni.
- A kiürítés méretezése. Az OTSZ a menekülési útvonalak számát, hosszát és szélességét a kockázati osztály, a rendeltetés és a helyiség befogadóképessége alapján korlátozza. Egyetlen útvonalra (zsákutcás kiürítésre) szigorúbb hosszkorlát vonatkozik, mint két független útvonal esetén. A 42 méter irodai és oktatási rendeltetésnél a megengedett érték közelében vagy felette van – ezt a mindenkori OTSZ és a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv alapján, tűzvédelmi tervezőnek kell igazolnia, nem a bérlőnek eldöntenie.
- A füst útja. Az egy útvonal csak akkor elfogadható, ha a füst nem tudja elvágni. Az előtér irattárrá alakítása éppen azt a puffert szünteti meg, amely a lépcsőházat a földszinti füsttől védi; a hő- és füstelvezetés önmagában nem pótolja a füstszakaszolást.
- A tűzgátló ajtó nem második útvonal. Az ajtó a tűz átterjedését késlelteti, a füstterjedést nem állítja meg, és a bennrekedtek számára nem jelent kijáratot.
Következtetés: a két lépcsőház megtartása a helyes megoldás. Ha ez műszakilag nem lehetséges, csak kompenzálással (sprinkler, füstmentes lépcsőház, füstszakaszolás, csökkentett létszám) és tűzvédelmi tervező által igazolt módon, a tűzvédelmi hatóság bevonásával.
2. A bérlő szerint az irattár csak fél évig működne. Változtat-e ez a megítélésen, és milyen dokumentációs következménye van?
Read the worked answer
Nem változtat. A tűzvédelmi követelmények nem a beruházás időtartamához, hanem az épület tényleges állapotához igazodnak: az OTSZ előírásai az ideiglenes használatra is vonatkoznak, és egy „fél évre” létrehozott, egyetlen menekülési útvonalat eredményező kialakítás ugyanúgy életveszélyes, mint egy végleges. Sőt: az ideiglenes állapot jellemzően rosszabb, mert a tűzterhelés (papír, karton) gyorsan nő, a menekülési útvonal jelölése és a tűzriadó terv nem követi a változást.
Dokumentációs következmények:
- az átalakításhoz – a „csak belső” jelleg ellenére – tűzvédelmi tervező által készített dokumentáció és a meglévő tűzvédelmi dokumentáció felülvizsgálata szükséges;
- a tűzriadó tervet és a tűzvédelmi szabályzatot a tényleges állapothoz kell igazítani, a menekülési útvonalakat újra kell jelölni;
- a bérlő és a tulajdonos közötti szerződésben rögzíteni kell, ki felel a tűzvédelmi előírások betartásáért, és hogy az ideiglenes állapot megszűnésekor a helyreállítás kötelező;
- ha a kialakítás engedélyköteles vagy a kockázat nő, a tűzvédelmi hatóságot be kell vonni.
A határidő nem érv: a használatbavételig a feltételeknek teljesülniük kell, különben a felelősség a tulajdonost és a bérlőt egyaránt terheli.
3. Milyen sorrendben és milyen dokumentumokkal kell eljárni a használatbavételig?
Read the worked answer
A sorrend nem a papírokkal kezdődik, hanem a döntéssel, hogy a tervezett állapot egyáltalán megfelelhet-e.
- Szakmai tisztázás: tűzvédelmi tervező bevonása, aki a meglévő (2012-es) dokumentáció és a helyszíni felmérés alapján eldönti, hogy a két lépcsőház közül az egyik kivonása, illetve az előtér beépítése megengedhető-e, és ha igen, milyen kompenzálással.
- Tervezés: a menekülési útvonalak, a füstszakaszolás, a jelölések, a tűzoltó készülékek és a tűzriadó terv aktualizálása; a 40 fős oktatóterem létszámadatai alapján a kiürítés újraszámítása.
- Egyeztetés a hatósággal: ha a beavatkozás engedélyköteles vagy a kockázati besorolás változik, a tűzvédelmi hatósági eljárás lefolytatása; ennek hiányában legalább a dokumentáció benyújtása és a feltételek egyeztetése.
- Kivitelezés és ellenőrzés: az átalakítás után a menekülési útvonalak tényleges ellenőrzése (szélesség, ajtónyílás-irány, vészkilincs, jelölések), a tűzgátló szerkezetek megfelelőségének igazolása.
- Üzembe helyezés előtti lépések: a dolgozók oktatása, a tűzriadó terv kipróbálása, a bérlő tájékoztatása, a dokumentumok átadása a tulajdonosnak.
Az a mondat, hogy „ez csak belső átalakítás”, éppen a legfontosabb lépést – a kiürítés újbóli igazolását – hagyja ki.