Tűzoltó (Hungary) key terms

Az a tervezési, építési, használati és üzemeltetési követelményrendszer, amely megakadályozza a tűz keletkezését, illetve korlátozza annak tovaterjedését. Célja az élet-, az egészség- és vagyonvédelem, valamint a beavatkozás feltételeinek biztosítása.

Az üzemeltető által kiadott belső dokumentum, amely az adott létesítmény tűzvédelmi használati szabályait, a felelősök körét, a tűz esetén követendő teendőket és az eszközök ellenőrzési rendjét rögzíti.

Épületen belül kialakított, épületszerkezetekkel határolt olyan térrész, amelyben a tűz és a füst meghatározott ideig nem terjedhet át a szomszédos térrészekre. Nagyságát az épület rendeltetése és tűzállósági követelményei határozzák meg.

Az az időtartam percben megadva, ameddig egy szerkezet a rá vonatkozó vizsgálati feltételek mellett ellenáll a tűz hatásának, megőrzi teherhordó képességét, integritását és hőszigetelését.

Az a folyamatos, akadálymentes és mindenkor járható útvonal, amely a tartózkodási helytől a szabadba vagy biztonságos gyülekezőhelyre vezet. Kialakítására, szélességére, jelölésére és világítására szigorú követelmények vonatkoznak.

Automatikus érzékelőkkel és kézi jelzésadókkal működő rendszer, amely a tűz korai szakaszában érzékeli a füstöt, hőt vagy lángot, és jelzést ad a kezelőnek, illetve vezérli a riasztást és a kapcsolódó védelmi berendezéseket.

Kézi, hordozható oltókészülék, amely a tűz oltásához szükséges oltóanyagot nyomás alatt tartalmazza. Fajtáját és darabszámát a helyiség tűzveszélyességi osztálya és alapterülete határozza meg, és rendszeres felülvizsgálata kötelező.

A tüzek oltóanyag szerinti csoportosítása az égő anyag jellege alapján: szilárd anyagok, folyadékok, gázok, fémek, valamint elektromos berendezések és zsírok tüzei. Az osztály meghatározza az alkalmazható oltóanyagot.

Dokumentum, amely leírja a tűz észlelésekor követendő teendőket: a riasztás módját, a menekülés rendjét, a mentésben közreműködők feladatait és a gyülekezőhelyet. Készítése és gyakorlása meghatározott létesítményekben kötelező.

A tűz észlelését követő azonnali értesítés a tűzoltóság felé, illetve az épület belső riasztási rendszerének működtetése. A késedelem nélküli jelzés a mentés és az oltás sikerének egyik alapfeltétele.

A tűzoltóság által végzett beavatkozás, amelynek célja a tűz megfékezése, az égés megszüntetése, az életmentés és az anyagi javak védelme. Magában foglalja a felderítést, a mentést, az oltást és az utómunkálatokat.

A tűzoltóság azon tevékenysége, amely nem tűz oltására irányul, hanem élet- és balesetveszély elhárítására: közlekedési baleset, épületomlás, vízkár, beszorult személyek kimentése, valamint kárhelyszíni biztosítás során.

Az anyag, amelyet a tűz oltására alkalmaznak az égés folyamatának megszakítására. Leggyakoribb fajtái a víz, a hab, a por, a szén-dioxid és a tisztított oltógáz; kiválasztását a tűzosztály és a környezet határozza meg.

A víz irányított, nyomás alatti kilövése oltáshoz. Lehet tömör sugár, amely áthatol a lángokon és hűt, vagy porlasztott sugár, amely nagyobb felületen hűt és a füstgázokat is hígítja.

A tűzoltó gépjármű szivattyújától a vízsugár szórófejéig vezető nyomásálló tömlők és idomok együttese. A nyomásveszteség és a szállítási távolság ismerete alapvető a hatékony oltáshoz.

A kárhelyszínen végzett teljes szakmai tevékenység a káreset felszámolására, a kár enyhítésére és az életmentésre. Magában foglalja a vonulást, a felderítést, a mentést, az oltást, a biztosítást és a helyszín átadását.

Az a terület, ahol a káreset bekövetkezett, és ahol a beavatkozás folyik. A tűzoltóság a helyszínt szükség esetén lezárja, a beavatkozást vezető személy pedig meghatározza a munkaterületet és a biztonsági zónákat.

Emberek és állatok kimentése veszélyes helyzetből, például égő épületből, összeroncsolódott járműből vagy vízből. A tűzoltói beavatkozás elsődleges prioritása, megelőzi az anyagi javak védelmét.

A tűzoltót a füstgázoktól és az oxigénhiánytól védő, zárt rendszerű sűrítettlevegős készülék. Használata kötelező olyan térben, ahol a levegő összetétele nem biztosított vagy mérgező anyag jelenléte valószínű.

Olyan anyag vagy keverék, amely fizikai vagy egészségi tulajdonságai miatt tüzet, robbanást, mérgezést, marást vagy más súlyos kárt okozhat emberre és környezetre. Kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

A veszélyes áruk szállítási szabályozásában használt csoportosítás, amely az anyagokat elsődleges veszélyük szerint sorolja be, például robbanó, gyúlékony, mérgező vagy maró anyagok. A besorolás meghatározza a csomagolást és a jelölést.

A szállítóeszközön vagy csomagoláson elhelyezett, előírt formájú és színű jelzés, amely a szállított veszélyes áru veszélyességi osztályát és az abból eredő kockázatot azonosítja a beavatkozók számára.

A veszélyes áruk belvízi hajózásban történő szállításáról szóló európai megállapodás. Egységes követelményeket ír elő a csomagolásra, a hajók felszerelésére, a jelölésre és a személyzet képzésére.

A kárhelyszínen alkalmazott eljárás, amellyel a beavatkozást vezető meghatározza a veszélyeztetett terület határait, a belépési pontokat és a védőfelszerelés szintjét, megakadályozva a szennyeződés tovaterjedését.

A veszélyes anyaggal szennyeződött személyek, felszerelések vagy területek tisztítása a szennyeződés eltávolítása céljából. A folyamatot a kárhelyszínen kijelölt, elkülönített zónában végzik.

Az állami és önkormányzati szervek, valamint a lakosság felkészítését és védelmét szolgáló rendszer, amely katasztrófa, háborús cselekmény vagy más veszély esetén biztosítja a riasztást, a menedéket és az alapvető ellátást.

A népesség gyors értesítése közelgő vagy bekövetkezett veszélyről szirénákkal, hangosbeszélőkkel, tömegkommunikációs eszközökkel vagy mobilüzenettel. Célja, hogy az emberek időben eljuthassanak biztonságos helyre.

Olyan kijelölt és felszerelt helyiség vagy létesítmény, amely védelmet nyújt a lakosság számára veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás vagy más katasztrófa esetén. Kialakítását és befogadóképességét előzetesen tervezik.

Olyan helyzet vagy esemény, amely jelentős számú embert, anyagi javakat vagy a környezetet fenyegeti, és a kezeléshez a szokásos erőkön felüli összehangolt beavatkozás szükséges. A veszélyeztetettség értékelése a tervezés alapja.

Az a folyamat, amelynek során a veszélyeztetettséget elemzik, majd meghatározzák a megelőzés, a felkészülés, a beavatkozás és a helyreállítás feladatait, erőforrásait és felelőseit. Eredménye a katasztrófavédelmi terv.

A katasztrófák megelőzésével, a felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással kapcsolatos állami irányítási és szervezési tevékenység. Keretében működnek a hivatásos szervek, az önkormányzatok és a közreműködő szervezetek.

A katasztrófavédelem azon szervezeti egysége, amely a nagyobb kiterjedésű káreseteknél és katasztrófahelyzetekben a helyszíni irányítást, a műveletek összehangolását és a döntéstámogatást végzi.

A tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatóság által lefolytatott közigazgatási folyamat, amelynek célja valamely kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, engedélyezése vagy kikényszerítése. Eredménye határozat vagy jegyzőkönyv lehet.

Az állami szerv, amely a tűzvédelmi követelmények betartását ellenőrzi, tűzvédelmi engedélyeket és szakvéleményeket ad ki, valamint szabálytalanság esetén intézkedik. Magyarországon ezt a feladatot a katasztrófavédelem látja el.

Az épület vagy létesítmény mindennapi használatára vonatkozó előírások, amelyek a tűz keletkezését és terjedését hivatottak megakadályozni. Kiterjednek a tárolásra, a dohányzásra, a tűzgyújtásra és a közlekedőutak szabadon tartására.

A 112-es egységes európai segélyhívó számon kezdeményezett kapcsolatfelvétel a mentésirányítással, amely során a hívó elmondja a káreset helyét, jellegét és a veszélyeztetettek számát. A vonal megszakítása nélkül kell várakozni.

Előre kijelölt biztonságos hely az épületen kívül, ahol a kiürítés után a személyeket összeszámlálják, és megállapítják, maradt-e valaki az épületben. Helyét a tűzriadó terv rögzíti.