Tűzoltó (Hungary) cheat sheet

Tűzveszélyességi osztályok (OTSZ): „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, „B” tűz- és robbanásveszélyes, „C” tűzveszélyes, „D” nem tűzveszélyes, „E” nem tűzveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes.

Éghető anyagok tárolása: az „A” és „B” osztályú anyagot elkülönítve, a gyújtóforrástól védetten kell tárolni; az „A” osztályú tárolóhelyen villamos berendezés csak robbanásbiztos kivitelű lehet.

Tűzszakasz-határ: a tűzterjedés gátlására szolgáló szerkezet (fal, födém, ajtó) tűzállósági határértéke és osztálya (pl. REI 60, EI 30) a rendeltetéstől és a tűzszakasz méretétől függ.

Kiürítés: a kiürítési idő a tűzszakasz rendeltetésétől függ; a szabad kiürítési útvonal hossza és szélessége (min. 1,10 m, illetve létszámhoz méretezett) együttesen határozza meg a megengedett létszámot.

Tűzoltó készülék: a kézi tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, és a tűzveszélyes technológiánál az éghető anyag osztályának megfelelő oltóanyagot kell választani (A, B, C, D, F tűzosztály).

Tűzjelzés és bejelentés: tüzet észlelve azonnal jelezni kell a 112-es segélyhívó számon, majd a helyi tűzvédelmi szabályzat szerint kell eljárni; a tűzoltóság értesítése nem halasztható.

Tűzvédelmi szabályzat: minden gazdálkodó szervezet köteles a tevékenységére vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és a tűzvédelmi oktatást, valamint a tűzriadó tervet naprakészen tartani.

Tűzvédelmi hatósági engedélyezés: új épület, bővítés vagy rendeltetésváltozás esetén a tűzvédelmi követelmények teljesítését tervezői és kivitelezői dokumentációval kell igazolni a hatóság felé.

Tűzoltás taktikája: a támadás irányát a tűzterjedés, a füstterjedés és az épület szerkezeti stabilitása határozza meg; a belső támadás előtt a visszagyulladás és a flashover veszélyét értékelni kell.

Vízsugár fajtái: a tömör sugár nagy áthatoló képességű, a szórt (köd) sugár hűtésre és füstgáz-kiszorításra alkalmas; a sugárnyomást a szivattyú és a sugárcső beállításával kell szabályozni.

Szellőztetés: a füst és hő eltávolítása (természetes vagy gépi) a látási viszonyokat és a hőmérsékletet javítja, de a levegő beáramlása a tüzet fokozhatja, ezért a támadással összehangolva kell végezni.

Műszaki mentés fajtái: közlekedési baleset, épületomlás, vízbe fulladás, beszorult személy kimentése, veszélyes anyag kiszabadulása; a helyszín biztosítása és a saját biztonság elsődleges.

Kimentés és hordágy: eszméletlen személyt a légutak biztosítása mellett kell mozgatni; a tűzoltó hordágyas, illetve mentőkötéllel biztosított kimentés a lépcsőn és a füstben is alkalmazható.

Légzésvédő készülék: a beavatkozás csak megfelelő légzésvédővel (sűrített levegős készülék) és a bevetési idő figyelemmel kísérésével történhet; a jelzőőr és a kapcsolattartás kötelező.

Tűzivíz ellátás: a tűzoltó gépjármű és a szerelési magasság, valamint a vízforrás távolsága határozza meg a szivattyúzási módot; a nyomásveszteséget a tömlőhossz és az átmérő befolyásolja.

Baleseti helyszín biztosítása: a járművek elé és mögé figyelmeztető jelzést kell helyezni, az áramtalanítást és az üzemanyag-elfolyás ellenőrzését a mentés előtt kell elvégezni.

ADR osztályok: 1 robbanóanyag, 2 gázok, 3 gyúlékony folyadékok, 4 szilárd gyúlékony anyagok, 5 oxidáló anyagok, 6 mérgező anyagok, 7 radioaktív anyagok, 8 maró anyagok, 9 egyéb veszélyes anyagok.

Veszélyességi bárca és UN-szám: a járművön és a csomagoláson a veszélyességi bárcát (rombitaszám) és az UN-számot (anyagazonosító szám) kell feltüntetni; a kettő együtt azonosítja a szállított anyagot.

RID/ADR dokumentumok: a szállítmányhoz fuvarokmány, írásos utasítás (a baleset esetén követendő teendőkkel) és a jármű felszereltsége tartozik; ezek hiánya a szállítás akadálya.

Veszélyes anyag kiszabadulása: a helyszínt szélirány figyelembevételével kell biztosítani, a beavatkozó csak megfelelő védőfelszerelésben közelíthet; a gázfelhő terjedését a szélirány és a domborzat befolyásolja.

Tűzoltó oltóanyag választása: víz és hab nem alkalmazható vízzel hevesen reagáló anyagoknál (pl. fémek, karbid); oxidáló anyag tüzénél a víz fokozhatja az égést.

Elsősegély és dekontamináció: a szennyezett ruhát el kell távolítani, a bőrt bő vízzel le kell öblíteni; a szennyezett vizet össze kell gyűjteni, hogy ne kerüljön a csatornába.

Szimbólumok: a GHS/CLP piktogramok (pl. láng, koponya, maró hatás, környezet) a címkén jelzik a veszélyt; a biztonsági adatlap (SDS) 16 szakasza tartalmazza a kockázatkezelési információkat.

Szállítási korlátozások: alagútban, lakott területen és bizonyos időszakokban a veszélyes szállítmányokra külön korlátozások vonatkozhatnak; a járművezetőnek a szállítás előtt a korlátozásokat ellenőriznie kell.

Riasztási fokozatok: a lakosság riasztása három fokozatban történik (készültség, riasztás, veszély elmúlt); a sziréna jelzéseit a lakosságnak ismerni kell.

Sziréna jelzések: a folyamatos, emelkedő sziréna riasztást, a szaggatott jelzés veszélyt, a folyamatos sípolás a veszély elmúlását jelezheti; a pontos jelentést a médiából kell megerősíteni.

Menedék és kitelepítés: a lakosság védelme elsősorban a biztonságos helyen való tartózkodással (menedék), szükség esetén kitelepítéssel történik; a kitelepítés helyét és útvonalát a hatóság határozza meg.

Veszélyhelyzeti tájékoztatás: a lakosságot a helyi médián, hangosbeszélőn és mobilértesítésen keresztül kell tájékoztatni; a pánik elkerülése érdekében a hivatalos csatornák elsőbbséget élveznek.

Egyéni védőeszközök: a lakossági védőfelszerelés (gázálarc, védőruha) használatát a hatóság rendeli el; a házi készítésű védőeszköz csak ideiglenes megoldás.

Polgári védelmi szervezetek: a polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szolgálat a katasztrófavédelem keretében működik; a lakosság felkészítése és a gyakorlatok rendszeresek.

Katasztrófaveszély jelzése: a katasztrófavédelmi szervek a veszélyeztetett területet a veszély jellege szerint (árvíz, vegyi baleset, sugárzás) minősítik, és ehhez igazítják a lakosságvédelmi intézkedéseket.

Katasztrófavédelmi szervezet: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, a megyei igazgatóságok és a helyi szervek együtt látják el a tűzoltási, mentési és hatósági feladatokat.

Hatósági jogkörök: a katasztrófavédelmi hatóság engedélyez, ellenőriz, kötelezést ad ki és bírságot szabhat ki; a döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

Tűzvizsgálat: a tűz keletkezési okának megállapítására tűzvizsgálati eljárás indul; a helyszínt a vizsgálat befejezéséig biztosítani kell, és a bizonyítékokat meg kell őrizni.

Katasztrófavédelmi tervezés: a településeknek és a gazdálkodó szervezeteknek katasztrófavédelmi terve és riasztási terve van; ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni.

Iparbiztonsági követelmények: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek (Seveso) küszöbérték alatti, alsó és felső küszöbértékű besorolása a tárolt anyag mennyiségétől és veszélyességétől függ.

Bejelentési kötelezettség: a veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetet, a tűzesetet és a rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a katasztrófavédelmi szervnek.

Ellenőrzés és bírság: a hatósági ellenőrzés feltárhatja a tűzvédelmi hiányosságokat; a mulasztás esetén kötelezés, működés felfüggesztése vagy bírság alkalmazható.

Együttműködés: a katasztrófavédelem a rendőrséggel, a mentőszolgálattal és az önkormányzatokkal közös vezetési törzsben működik együtt a beavatkozás során.

Tűzveszélyességi osztályok (OTSZ): „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, „B” tűz- és robbanásveszélyes, „C” tűzveszélyes, „D” nem tűzveszélyes, „E” nem tűzveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes.

Éghető anyagok tárolása: az „A” és „B” osztályú anyagot elkülönítve, a gyújtóforrástól védetten kell tárolni; az „A” osztályú tárolóhelyen villamos berendezés csak robbanásbiztos kivitelű lehet.

Tűzszakasz-határ: a tűzterjedés gátlására szolgáló szerkezet (fal, födém, ajtó) tűzállósági határértéke és osztálya (pl. REI 60, EI 30) a rendeltetéstől és a tűzszakasz méretétől függ.

Kiürítés: a kiürítési idő a tűzszakasz rendeltetésétől függ; a szabad kiürítési útvonal hossza és szélessége (min. 1,10 m, illetve létszámhoz méretezett) együttesen határozza meg a megengedett létszámot.

Tűzoltó készülék: a kézi tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, és a tűzveszélyes technológiánál az éghető anyag osztályának megfelelő oltóanyagot kell választani (A, B, C, D, F tűzosztály).

Tűzjelzés és bejelentés: tüzet észlelve azonnal jelezni kell a 112-es segélyhívó számon, majd a helyi tűzvédelmi szabályzat szerint kell eljárni; a tűzoltóság értesítése nem halasztható.

Tűzvédelmi szabályzat: minden gazdálkodó szervezet köteles a tevékenységére vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és a tűzvédelmi oktatást, valamint a tűzriadó tervet naprakészen tartani.

Tűzvédelmi hatósági engedélyezés: új épület, bővítés vagy rendeltetésváltozás esetén a tűzvédelmi követelmények teljesítését tervezői és kivitelezői dokumentációval kell igazolni a hatóság felé.

Tűzoltás taktikája: a támadás irányát a tűzterjedés, a füstterjedés és az épület szerkezeti stabilitása határozza meg; a belső támadás előtt a visszagyulladás és a flashover veszélyét értékelni kell.

Vízsugár fajtái: a tömör sugár nagy áthatoló képességű, a szórt (köd) sugár hűtésre és füstgáz-kiszorításra alkalmas; a sugárnyomást a szivattyú és a sugárcső beállításával kell szabályozni.

Szellőztetés: a füst és hő eltávolítása (természetes vagy gépi) a látási viszonyokat és a hőmérsékletet javítja, de a levegő beáramlása a tüzet fokozhatja, ezért a támadással összehangolva kell végezni.

Műszaki mentés fajtái: közlekedési baleset, épületomlás, vízbe fulladás, beszorult személy kimentése, veszélyes anyag kiszabadulása; a helyszín biztosítása és a saját biztonság elsődleges.

Kimentés és hordágy: eszméletlen személyt a légutak biztosítása mellett kell mozgatni; a tűzoltó hordágyas, illetve mentőkötéllel biztosított kimentés a lépcsőn és a füstben is alkalmazható.

Légzésvédő készülék: a beavatkozás csak megfelelő légzésvédővel (sűrített levegős készülék) és a bevetési idő figyelemmel kísérésével történhet; a jelzőőr és a kapcsolattartás kötelező.

Tűzivíz ellátás: a tűzoltó gépjármű és a szerelési magasság, valamint a vízforrás távolsága határozza meg a szivattyúzási módot; a nyomásveszteséget a tömlőhossz és az átmérő befolyásolja.

Baleseti helyszín biztosítása: a járművek elé és mögé figyelmeztető jelzést kell helyezni, az áramtalanítást és az üzemanyag-elfolyás ellenőrzését a mentés előtt kell elvégezni.

ADR osztályok: 1 robbanóanyag, 2 gázok, 3 gyúlékony folyadékok, 4 szilárd gyúlékony anyagok, 5 oxidáló anyagok, 6 mérgező anyagok, 7 radioaktív anyagok, 8 maró anyagok, 9 egyéb veszélyes anyagok.

Veszélyességi bárca és UN-szám: a járművön és a csomagoláson a veszélyességi bárcát (rombitaszám) és az UN-számot (anyagazonosító szám) kell feltüntetni; a kettő együtt azonosítja a szállított anyagot.

RID/ADR dokumentumok: a szállítmányhoz fuvarokmány, írásos utasítás (a baleset esetén követendő teendőkkel) és a jármű felszereltsége tartozik; ezek hiánya a szállítás akadálya.

Veszélyes anyag kiszabadulása: a helyszínt szélirány figyelembevételével kell biztosítani, a beavatkozó csak megfelelő védőfelszerelésben közelíthet; a gázfelhő terjedését a szélirány és a domborzat befolyásolja.

Tűzoltó oltóanyag választása: víz és hab nem alkalmazható vízzel hevesen reagáló anyagoknál (pl. fémek, karbid); oxidáló anyag tüzénél a víz fokozhatja az égést.

Elsősegély és dekontamináció: a szennyezett ruhát el kell távolítani, a bőrt bő vízzel le kell öblíteni; a szennyezett vizet össze kell gyűjteni, hogy ne kerüljön a csatornába.

Szimbólumok: a GHS/CLP piktogramok (pl. láng, koponya, maró hatás, környezet) a címkén jelzik a veszélyt; a biztonsági adatlap (SDS) 16 szakasza tartalmazza a kockázatkezelési információkat.

Szállítási korlátozások: alagútban, lakott területen és bizonyos időszakokban a veszélyes szállítmányokra külön korlátozások vonatkozhatnak; a járművezetőnek a szállítás előtt a korlátozásokat ellenőriznie kell.

Riasztási fokozatok: a lakosság riasztása három fokozatban történik (készültség, riasztás, veszély elmúlt); a sziréna jelzéseit a lakosságnak ismerni kell.

Sziréna jelzések: a folyamatos, emelkedő sziréna riasztást, a szaggatott jelzés veszélyt, a folyamatos sípolás a veszély elmúlását jelezheti; a pontos jelentést a médiából kell megerősíteni.

Menedék és kitelepítés: a lakosság védelme elsősorban a biztonságos helyen való tartózkodással (menedék), szükség esetén kitelepítéssel történik; a kitelepítés helyét és útvonalát a hatóság határozza meg.

Veszélyhelyzeti tájékoztatás: a lakosságot a helyi médián, hangosbeszélőn és mobilértesítésen keresztül kell tájékoztatni; a pánik elkerülése érdekében a hivatalos csatornák elsőbbséget élveznek.

Egyéni védőeszközök: a lakossági védőfelszerelés (gázálarc, védőruha) használatát a hatóság rendeli el; a házi készítésű védőeszköz csak ideiglenes megoldás.

Polgári védelmi szervezetek: a polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szolgálat a katasztrófavédelem keretében működik; a lakosság felkészítése és a gyakorlatok rendszeresek.

Katasztrófaveszély jelzése: a katasztrófavédelmi szervek a veszélyeztetett területet a veszély jellege szerint (árvíz, vegyi baleset, sugárzás) minősítik, és ehhez igazítják a lakosságvédelmi intézkedéseket.

Katasztrófavédelmi szervezet: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, a megyei igazgatóságok és a helyi szervek együtt látják el a tűzoltási, mentési és hatósági feladatokat.

Hatósági jogkörök: a katasztrófavédelmi hatóság engedélyez, ellenőriz, kötelezést ad ki és bírságot szabhat ki; a döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

Tűzvizsgálat: a tűz keletkezési okának megállapítására tűzvizsgálati eljárás indul; a helyszínt a vizsgálat befejezéséig biztosítani kell, és a bizonyítékokat meg kell őrizni.

Katasztrófavédelmi tervezés: a településeknek és a gazdálkodó szervezeteknek katasztrófavédelmi terve és riasztási terve van; ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni.

Iparbiztonsági követelmények: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek (Seveso) küszöbérték alatti, alsó és felső küszöbértékű besorolása a tárolt anyag mennyiségétől és veszélyességétől függ.

Bejelentési kötelezettség: a veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetet, a tűzesetet és a rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a katasztrófavédelmi szervnek.

Ellenőrzés és bírság: a hatósági ellenőrzés feltárhatja a tűzvédelmi hiányosságokat; a mulasztás esetén kötelezés, működés felfüggesztése vagy bírság alkalmazható.

Együttműködés: a katasztrófavédelem a rendőrséggel, a mentőszolgálattal és az önkormányzatokkal közös vezetési törzsben működik együtt a beavatkozás során.