More study resources

About this exam

A földrajz érettségi a magyar közoktatás egyik természettudományos–társadalomtudományos érettségi tantárgya, amelyet középszinten és emelt szinten lehet teljesíteni. Elsősorban azoknak szól, akik földrajzot, geográfiát, geoinformatikát, környezettudományt vagy ezekhez kapcsolódó tanárképzést szeretnének tanulni, illetve olyan szakirányokon továbbtanulni, ahol a felvételi pontszámításban a földrajz emelt szintű érettségi kedvező helyzetet teremt. Emellett hasznos azoknak is, akik természettudományos műveltségüket szeretnék igazolni. A vizsga a kozmikus környezettől a térképészeten, a geoszférákon és a légkör–vízburok–bioszféra rendszereken át a társadalomföldrajzig, a regionális földrajzig és a fenntarthatóságig ível, és erősen forrásalapú: térképeket, diagramokat, táblázatokat, szelvényeket és szövegrészeket kell értelmezni, nem csupán definíciókat felidézni. A felkészülés leghatékonyabb módja a tananyag tematikus átismétlése mellett a feladattípusok gyakorlása: érdemes rendszeresen térképen tájékozódni, éghajlati diagramokat elemezni, számításos feladatokat (távolság, lépték, időzóna, népmozgalmi mutatók) megoldani, és saját szóval megfogalmazni az összefüggéseket. Emelt szinten a szóbeli vizsgára külön kell készülni, mert ott egy kihúzott témát önállóan, összefüggően kell kifejteni. A vizsga hivatalos lebonyolítási rendjét, időtartamát és a pontozás aktuális szabályait mindig a vizsgát szervező hivatalos szerv teszi közzé, ezért ezeket a saját vizsgaidőszakára vonatkozóan onnan érdemes ellenőrizni.

What you'll study

Common questions

About Érettségi Földrajz preparation

Mi a különbség a középszintű és az emelt szintű földrajz érettségi között?

Középszinten a hangsúly az alapvető összefüggések felismerésén és a források egyszerűbb értelmezésén van. Emelt szinten mélyebb rendszerszemléletet, több összefüggés és számításos feladat megoldását, valamint szóbeli vizsgát is kérnek, ahol egy témát önállóan kell kifejteni.

Kell-e szóbeli vizsgát tennem?

Emelt szinten a vizsga részét képezi a szóbeli, ahol kihúzott témát kell kifejteni. Középszinten a szóbeli csak bizonyos esetekben, a vonatkozó szabályok szerint jelenik meg. A saját helyzetére érvényes rendet a hivatalos vizsgaszervező tájékoztatásában ellenőrizze.

Mennyi ideig tart a vizsga, és hány kérdésből áll?

A feladatok számát, a feladatlap szerkezetét és a rendelkezésre álló időt a vizsgát szervező hivatalos szerv teszi közzé minden vizsgaidőszakra. Ezek a számok időszakonként változhatnak, ezért ne memorizáljon korábbi évjáratokból származó adatokat: a hivatalos oldalon ellenőrizze az aktuális tájékoztatót.

Milyen nehéz a földrajz érettségi?

A nehézséget leginkább a forrásértelmezés és az összefüggések alkalmazása jelenti, nem a memorizálás. Aki csak definíciókat tanul, a térképes, diagramos és számításos feladatoknál akad el. A rendszeres feladatmegoldás és a saját szavas magyarázatgyakorlás általában jelentős javulást hoz.

Milyen sorrendben érdemes tanulni a témaköröket?

Érdemes a természeti alapokkal kezdeni (kozmikus környezet, térképészet, geoszférák, domborzat), mert ezekre épül a légkör, a vízburok és a bioszféra. Ezután jöhet a társadalomföldrajz és a regionális földrajz, végül a környezetvédelem és fenntarthatóság, amely az addigiakat szintetizálja.

Milyen gyakori hibákat követnek el a vizsgázók?

Jellemző hiba a feladat utasításának figyelmen kívül hagyása, a lépték- és mértékegység-tévesztés, valamint az, hogy a jelenséget leírják, de az okát nem nevezik meg. Sok pont vész el a pontatlan helymegjelölésen és azon, hogy a válasz nem a feltett kérdésre reflektál.

Használhatok-e atlaszt vagy segédeszközt a vizsgán?

A megengedett segédeszközök körét a hivatalos vizsgaszabályzat rögzíti, és ez feladatlapfüggő lehet. Mielőtt készülni kezd, nézze meg a vizsgát szervező szerv tájékoztatását az adott vizsgaidőszakra vonatkozóan, és a gyakorlás során is ezekkel a feltételekkel dolgozzon.

Ismételhetek-e, ha nem sikerül a vizsga?

A földrajz érettségi ismételhető, de az ismétlés pontos feltételeit, a jelentkezés menetét és a határidőket a hivatalos vizsgaszervező szabályzata és a mindenkori vizsganaptár tartalmazza. Ezeket a saját vizsgaidőszakára érvényesen ott ellenőrizze.

Milyen továbbtanulási lehetőségekhez jó a földrajz érettségi?

Földrajz, geográfia, geoinformatika, környezettudomány, meteorológia, hidrológia, település- és területfejlesztés, valamint tanárképzés területén hasznos. Több szakon az emelt szintű földrajz érettségi pontot ad a felvételi eljárásban, de a konkrét követelményeket az adott intézmény és a felvételi tájékoztató határozza meg.