Érettségi Földrajz key terms

A Nap és a körülötte gravitációson kötött égitestek rendszere: nyolc bolygó, törpebolygók, holdak, kisbolygók, üstökösök és por. A Nap tömege adja a rendszer tömegének túlnyomó részét.

A Föld gömb alakú, tengelye körül forgó, a Nap körül keringő kőzetbolygó, amelynek alakját, évszakait és időzónáit a forgás és a keringés geometriája határozza meg.

A Földet körülvevő világűr és annak hatásai: napsugárzás, napszél, meteoritok, kozmikus sugárzás. Ezek befolyásolják a légkört, az éghajlatot és az élővilágot.

A Föld mágneses terének a világűr felé kiterjedő tartománya, amely eltéríti a napszelet és a töltött részecskéket. Védi a légkört, és létrehozza a sarki fényt.

A földfelszín pontjainak helyét szélességi és hosszúsági körökkel megadó rendszer. A szélességet az Egyenlítőtől, a hosszúságot a kezdő délkörhöz képest mérjük fokban.

Matematikai leképezés, amely a gömb alakú Föld felszínét síkba viszi át. Minden vetület torzít valamit: területet, szöget vagy távolságot, ezért a cél szerint kell választani.

A térképi távolság és a valóságos távolság aránya, például 1:50 000. Megmutatja, hányszorosára kicsinyítettük a felszínt, és meghatározza az ábrázolható részletgazdagságot.

A felszín vizsgálata olyan műszerekkel, amelyek nem érintkeznek vele, jellemzően repülőgépről vagy műholdról készített felvételek alapján. Több hullámhossztartományban dolgozik, és lehetővé teszi a rendszeres megfigyelést.

Térbeli adatok számítógépes kezelése, tárolása, elemzése és megjelenítése földrajzi információs rendszerekben. Rétegekbe szervezi az adatokat, és helyhez kötött döntéseket támogat.

A Föld anyagi felépítését leíró nagy egységek egyike: a kőzetburok, a vízburok, a légkör és az élővilág, valamint a köztük működő kölcsönhatások rendszere. A geoszférák anyagot és energiát cserélnek egymással.

A litoszféra merev lemezekre tagolódását és azok mozgását leíró elmélet. A lemezek közeledhetnek, távolodhatnak vagy elcsúszhatnak, és e mozgásokhoz hegységképződés, földrengés és vulkanizmus kapcsolódik.

A magmás, üledékes és metamorf kőzetek folyamatos átalakulása olvadás, hűlés, mállás, szállítás, lerakódás és átkristályosodás révén. A ciklust a lemeztektonika és a felszíni folyamatok együtt hajtják.

Természetes úton keletkezett, meghatározott kémiai összetételű és belső szerkezetű, szervetlen szilárd anyag. Jellemzője a kristályszerkezet, a keménység és a hasadás vagy a törés.

A kőzetek helyben történő aprózódása és bomlása a levegő, a víz, a hőmérséklet-ingadozás és az élőlények hatására. Megkülönböztetünk fizikai és kémiai mállást, amelyek anyagot készítenek elő a szállításhoz.

A mállott anyag továbbmozgatása víz, szél vagy jég által. A szállítás módja és távolsága meghatározza a szemcsék méretét, koptatottságát és osztályozottságát.

A folyó vízének koptató és kimosó munkája, amely völgyet mélyít, anyagot szállít és lerak. A felszínformálás egyik legfontosabb folyamata, amelyhez teraszok és hordalékkúpok kapcsolódnak.

A vízben oldott szén-dioxid hatására a mészkő oldódásával kialakuló folyamat. Barlangokat, töbröket, karrmezőket és víznyelőket hoz létre, jellemzően karsztos kőzeteken.

A napsugárzás beesési szögének eloszlása alapján kialakuló nagy éghajlati sávok: trópusi, mérsékelt és sarki övezet. Az övezeteket a hőmérséklet, a csapadék és a légkörzés jellemzi.

A légtömegek nagy léptékű áramlása a nyomáskülönbségek kiegyenlítésére. A passzátszelek, a nyugati szelek és a sarki szelek övei a Föld forgásával és a felmelegedés eltérésével magyarázhatók.

Évszakonként irányt váltó nagy kiterjedésű szélrendszer, amely nyáron csapadékos, télen száraz évszakot hoz. Legismertebb a dél- és kelet-ázsiai monszun, amely a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedéséből ered.

A víz folyamatos mozgása a párolgás, a kondenzáció, a csapadék, a lefolyás és a beszivárgás révén az óceánok, a légkör és a szárazföld között. A körforgás elosztja az édesvizet és energiát szállít.

Az a terület, amelynek felszíni és felszín alatti vizei egy adott folyóba vagy tóba jutnak. A domborzat vízválasztói határolják le, és a szennyezések terjedését is meghatározza.

A kőzetburok legfelső, termékeny rétege, amely ásványi szemcsékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élőlényekből áll. Kialakulását az éghajlat, a növényzet, a domborzat és az idő befolyásolja.

Az élővilág és a talajok nagy, éghajlat által meghatározott sávokba rendeződése a Földön. Az övezeteket a hőmérséklet és a csapadék együttese alakítja, például esőerdő, szavanna vagy tundra.

A születési és halálozási arány hosszú távú változását leíró modell a magas értékektől az alacsonyak felé. A folyamat szakaszai eltérő népességnövekedést és korszerkezetet eredményeznek.

A népesség kor és nem szerinti összetételét bemutató grafikon. Alakja utal a születések korábbi ingadozására, a várható élettartamra és a népesség előregedésére.

A városi lakosság arányának növekedése és a városi életmód terjedése. Kiváltója a vidéki népesség elvándorlása és a természetes szaporodás, következménye az agglomerációk növekedése.

Egy központi város és a körülötte sűrűn beépült, vele szorosan összekapcsolódó települések együttese. Lakói ingáznak, a közszolgáltatások és a munkahelyek a központra irányulnak.

A gazdaság tevékenységeinek nagy csoportja: az elsődleges ágazat a kitermelés, a másodlagos a feldolgozás, a harmadlagos a szolgáltatás. A szerkezetváltás arányaik eltolódását jelenti.

A Föld nagy térségeinek természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőit összehasonlítóan vizsgáló szemlélet. Célja a térségek belső összefüggéseinek és egymásra hatásának megértése.

Olyan fejlődés, amely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy nem csökkenti a jövő nemzedékek lehetőségeit. Három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet egyensúlya.

Azt méri, mekkora termékeny föld- és vízterület szükséges egy ember vagy közösség fogyasztásának és hulladékának eltartásához. Ha meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást, a fogyasztás nem fenntartható.

Olyan határokon átnyúló kihívás, amely az egész emberiséget érinti, és csak nemzetközi együttműködéssel kezelhető. Például az éghajlatváltozás, a vízhiány, az elsivatagosodás és a népességrobbanás.

Az éghajlati jellemzők hosszú távú, statisztikailag kimutatható eltolódása. A jelenlegi felmelegedést főként az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása okozza, és hatással van a víz körforgására is.

A légkör egyes gázai átengedik a napsugárzást, de visszatartják a felszín hősugárzását, így melegítik a légkört. Természetes formája nélkül a Föld felszíne élhetetlenül hideg lenne.

A Föld mélyében, jellemzően szubdukciós zónákban keletkező rengés, amelynek fészke több száz kilométer mélyen van. A lemeztektonikai mozgások feszültségének hirtelen felszabadulásából ered.