I85PREP
⌘ K
Érettségi Földrajz study materials
Érettségi Földrajz study resources

Érettségi Földrajz practice questions

One question at a time. Build your Érettségi Földrajz understanding.

First 50 of 200 questions. Each one lists the choices, the correct answer, and an explanation. The checker at the top of this page saves progress in this browser when it is available.

Continue in the practice tool above to load more questions, 50 at a time.

Question 1Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Melyik égitestet nevezi a csillagászat a Föld „ikertestvérének” a hasonló méret és tömeg miatt, bár felszíni körülményei gyökeresen eltérnek?

  1. A Merkúrt
  2. A Marsot
  3. A Titánt
  4. A Vénuszt Correct answer.

Explanation

A Vénusz átmérője és tömege áll a legközelebb a Földéhez, ezért gyakran nevezik a Föld ikertestvérének. A hasonlóság azonban csak a méretre és a belső felépítésre vonatkozik: a Vénusz felszínén mintegy 460 °C hőmérséklet és rendkívül sűrű szén-dioxid-légkör uralkodik.

Question 2Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Mi a fő oka annak, hogy a Földön a Naprendszer többi bolygójához képest hosszú távon folyékony víz maradhatott meg a felszínen?

  1. A Föld keringési pályája tökéletes kör, ezért a hőmérséklet állandó.
  2. A Föld tengelyferdesége miatt a napsugárzás egyenletesen oszlik el.
  3. A Föld a lakható zónában kering, és légköre üvegházhatással mérsékli a hőmérsékletet. Correct answer.
  4. A Föld mágneses mezeje eltéríti a napsugarakat.

Explanation

A lakható (ún. „Goldilocks”) zónában a Nap sugárzási teljesítménye olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban maradhat fenn. A légkör üvegházhatása ezt a hőmérsékletet tovább mérsékli, és megvédi a felszínt a szélsőséges lehűléstől. A mágneses mező a légkör megőrzésében játszik szerepet, de önmagában nem tartja folyékonnyá a vizet.

Question 3Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Mit nevezünk csillagnapnak, és miben különbözik a szoláris naptól?

  1. Azt az időtartamot, amely alatt a Föld egy teljes tengelykörülést végez a csillagokhoz viszonyítva, ami rövidebb a szoláris napnál. Correct answer.
  2. Azt az időtartamot, amely alatt a Föld egy teljes keringést végez a Nap körül, ami egy évvel egyenlő.
  3. Azt az időtartamot, amely alatt a Nap körbejárja a Földet, ami megegyezik a szoláris nappal.
  4. Azt az időtartamot, amely alatt a Hold egyszer megkerüli a Földet, ami hosszabb a szoláris napnál.

Explanation

A csillagnap a Földnek a csillagokhoz viszonyított egyetlen tengelykörülése, hossza körülbelül 23 óra 56 perc. A szoláris nap ennél hosszabb (körülbelül 24 óra), mert a Föld Nap körüli keringése miatt a Nap látszólagos helyzete naponta továbbmozdul, így a Földnek még egy kis szöggel tovább kell fordulnia.

Question 4Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Egy megfigyelő az északi féltekén, Magyarországon áll, és éjjel a sarkcsillagot keresi. Melyik állítás írja le helyesen a Sarkcsillag (Polaris) látszólagos helyzetét?

  1. A Sarkcsillag naponta körbejárja az eget, és délben a legmagasabban jár.
  2. A Sarkcsillag a látóhatár alatt van, ezért Magyarországról nem figyelhető meg.
  3. A Sarkcsillag az égi pólus közelében áll, ezért látszólag alig mozdul, és magassága megközelíti a megfigyelő földrajzi szélességét. Correct answer.
  4. A Sarkcsillag pontosan a zenitben látható, bármelyik évszakban.

Explanation

Az égi pólus közelében lévő Sarkcsillag látszólag majdnem mozdulatlan, mert a Föld tengelye felé esik. Látszólagos magassága az északi féltekén megközelítőleg megegyezik a megfigyelő földrajzi szélességével, Magyarországon tehát nagyjából 46–48 fok magasan látszik.

Question 5Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

A Kepler-törvények alapján hogyan változik egy bolygó keringési sebessége a Nap körüli pályáján?

  1. A perihélium közelében kisebb, az aphélium közelében nagyobb, mert a Nap vonzása ott gyengébb.
  2. A sebesség állandó, mert a pálya zárt görbe.
  3. A perihélium közelében nagyobb, az aphélium közelében kisebb, mert a vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területet súrol. Correct answer.
  4. A sebesség csak a bolygó tömegétől függ, a pályamenti helyzettől nem.

Explanation

Kepler második törvénye szerint a Nap–bolygó vezérsugár egyenlő időközök alatt egyenlő területeket súrol. Ez csak úgy teljesülhet, ha a bolygó a Naphoz közelebb (perihélium) gyorsabban, távolabb (aphélium) lassabban halad. A jelenség a szögimpulzus megmaradásának következménye.

Question 6Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Melyik folyamat hozza létre a Nap energiatermelését a magban?

  1. A Nap felszínén lezajló kémiai reakciók, amelyek fényt bocsátanak ki.
  2. A nehéz elemek hasadása könnyebb magokra.
  3. A szén égése oxigénnel, amely hőt szabadít fel.
  4. A hidrogénatomok magfúziója héliummá, amelynek során tömeg egy része energiává alakul. Correct answer.

Explanation

A Nap magjában mintegy 15 millió kelvin hőmérsékleten hidrogénatommagok egyesülnek héliummá. A folyamat során a keletkező hélium tömege kisebb a kiinduló hidrogén tömegénél, a hiányzó tömeget pedig Einstein összefüggése szerint energia formájában sugározza ki a Nap.

Question 7Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Egy holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. Melyik feltétel szükséges ehhez?

  1. A Napnak, a Földnek és a Holdnak pontosan egy vonalban kell állnia, de csak akkor, ha a Hold a pályájának legtávolabbi pontján van.
  2. A Holdnak a Föld és a Nap között kell elhelyezkednie, teljes fedésben.
  3. A Földnek a Nap és a Hold közé kell kerülnie, és a Holdnak telihold fázisban kell lennie. Correct answer.
  4. A Holdnak újhold fázisban kell lennie, és a Föld árnyékát kell eltalálnia.

Explanation

Holdfogyatkozáskor a Föld kerül a Nap és a Hold közé, így a Hold a Föld árnyékába jut. Ez csak telihold idején lehetséges, amikor a Hold a Nappal szemben áll az égen. A fogyatkozás azért nem fordul elő minden teliholdnál, mert a Hold pályája enyhén hajlik az ekliptikához képest.

Question 8Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Miért van a Holdon a Földről nézve mindig ugyanaz az oldal látható?

  1. Mert a Hold légköre eltakarja a túlsó oldalt.
  2. Mert a Hold nem forog a saját tengelye körül.
  3. Mert a Hold mindig a Föld árnyékában van, ezért csak az egyik oldala kap fényt.
  4. Mert a Hold keringési ideje a Föld körül megegyezik a tengelykörülési idejével, ezért kötött keringés alakult ki. Correct answer.

Explanation

A Hold tengelykörülési ideje gyakorlatilag megegyezik a Föld körüli keringési idejével, ezt nevezzük kötött keringésnek. Emiatt a Földről mindig ugyanazt a féltekét látjuk, bár a libráció miatt kis mértékben a túlsó oldal pereme is láthatóvá válik.

Question 9Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

Egy csillagászati távcsővel megfigyelt csillag színképe alapján a csillag felszíni hőmérsékletére következtetünk. Melyik összefüggés helyes?

  1. Minél kékebb a csillag, annál magasabb a felszíni hőmérséklete. Correct answer.
  2. A csillag színe egyáltalán nem függ a hőmérsékletétől, csak a távolságától.
  3. Minél vörösebb a csillag, annál magasabb a felszíni hőmérséklete.
  4. A csillag színe csak a kémiai összetételétől függ, a hőmérséklettől nem.

Explanation

A csillagok színképe a hőmérsékletükkel változik: a forróbb csillagok fénye kékebb, a hűvösebbeké vörösebb. Ez a Wien-féle eltolódási törvény következménye, amely szerint a hőmérséklet növekedésével a sugárzás maximuma a rövidebb hullámhosszak felé tolódik. A csillagok színképosztályai (O, B, A, F, G, K, M) éppen ezt a sorrendet tükrözik.

Question 10Kozmikus környezetünk (Csillagászat, Naprendszer, Föld mint égitest)

A Naprendszer kialakulásának elfogadott modellje szerint hogyan jött létre a Nap és a bolygók?

  1. A bolygók idegen csillagrendszerekből vándoroltak be, és a Nap gravitációja fogta be őket.
  2. Egy forgó gáz- és porköd anyagának összehúzódásából, amelynek központjában a Nap, korongjában pedig a bolygók keletkeztek. Correct answer.
  3. A Naprendszer anyaga egy másik csillag szupernóva-robbanásából származik, és a bolygók egyenként fogódtak be a Nap körül.
  4. Egyetlen óriási ütközés során a Napból kiszakadt anyagból alakultak ki a bolygók.

Explanation

A ködhipotézis szerint a Naprendszer egy nagy, lassan forgó gáz- és porködből alakult ki. A gravitációs összehúzódás közben a felhő koronggá lapult, központjában a Nap, a korongban pedig a bolygókezdemények (planetezimálok) jöttek létre. A modellt a Naprendszer keringési síkjának és mozgásirányának egységessége is alátámasztja.

Question 11Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Melyik vetületi tulajdonság jellemzi a Mercator-vetületet, és mi ennek a gyakorlati következménye a navigációban?

  1. Területtartó és szögtartó egyszerre, ezért minden torzulás megszűnik.
  2. Területtartó vetület, ezért a kontinensek aránya minden szélességen pontos.
  3. Hossztartó vetület, ezért a távolságok a térképen minden irányban mérhetők.
  4. Szögtartó (konform) vetület, ezért a térképen az irányszögek egyenes vonalként ábrázolhatók (loxodroma). Correct answer.

Explanation

A Mercator-vetület szögtartó, ezért az állandó irányszögű hajózási vonal (loxodroma) egyenes vonalként jelenik meg, ami a tájolást könnyíti. Cserébe a magas szélességeken a területek erősen felnagyítódnak, így területmérésre nem alkalmas. Egyetlen vetület sem lehet egyszerre teljesen terület- és szögtartó.

Question 12Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy topográfiai térkép méretaránya 1:50 000. Két pont a térképen 8 cm-re van egymástól. Mekkora a valós vízszintes távolság?

  1. 8 km
  2. 40 km
  3. 4 km Correct answer.
  4. 400 m

Explanation

A méretarány azt jelenti, hogy 1 cm a térképen 50 000 cm-nek, azaz 500 m-nek felel meg a valóságban. 8 cm esetén 8 × 500 m = 4000 m, ami 4 km. A számítást mindig azonos mértékegységre átszámítva végezzük.

Question 13Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Mit jelent a távérzékelésben a spektrális felbontás?

  1. Azt, hogy egy képpont mekkora földfelszíni területet fed le.
  2. Azt, hogy milyen gyakran készül felvétel ugyanarról a területről.
  3. Azt, hogy az érzékelő hány különálló hullámhossz-sávban és milyen szélességű sávokban rögzít adatot. Correct answer.
  4. Azt, hogy hány biten tárolják egy képpont fényességértékét.

Explanation

A spektrális felbontás a rögzített hullámhossz-sávok számát és szélességét írja le, ezért a sok keskeny sávot használó hiperspektrális érzékelők anyagösszetétel azonosítására is képesek. A többi felbontásfajta más jellemzőt ír le.

Question 14Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Melyik koordinátarendszer-leírás illik a WGS84 rendszerre?

  1. Nemzeti sztereografikus vetület, amelynek alapsíkja a tengerszint.
  2. Helyi, sík derékszögű vetületi rendszer, amelyet kizárólag Magyarországon használnak.
  3. Olyan poláris koordinátarendszer, amely a sarkoktól mért távolságot és az azimutot adja meg.
  4. Földi háromdimenziós geocentrikus vonatkoztatási rendszer, amelynek GPS-koordinátái szélesség, hosszúság és ellipszoidmagasság. Correct answer.

Explanation

A WGS84 egy geocentrikus, Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszer, amelyet a GPS is használ, és a koordinátákat szélesség, hosszúság és ellipszoidmagasság formájában adja. Vetületi síkrendszerré csak átszámítással alakítható.

Question 15Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy domborzati térképen a szintvonalak egy völgyben ék alakban a magasabb terület felé mutatnak. Mit jelöl ez a rajzolat?

  1. A völgy vonalát, amelyet a szintvonalak a völgy irányába bezáródó ékkel jeleznek. Correct answer.
  2. Egy meredek letörést, ahol a szintvonalak sűrűsödnek.
  3. Egy csúcsot, ahol a szintvonalak zárt gyűrűt alkotnak.
  4. A gerinc vonalát, amelyet a szintvonalak domborúan ölelnek körül.

Explanation

A szintvonalak a völgyekben a völgy tengelye felé behajló, ék alakú rajzolatot adnak, és az ék csúcsa a magasabb terep felé mutat. A gerincen a szintvonalak az alacsonyabb terület felé domborodnak.

Question 16Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy hegycsúcs tengerszint feletti magassága 1240 m, egy völgyben fekvő falué 340 m. A két pont légvonalban mért térképi távolsága 1:40 000-es méretarány mellett 4,5 cm. Mekkora a két pont közötti átlagos lejtés ezrelékben kifejezve?

  1. 50 ezrelék Correct answer.
  2. 5 ezrelék
  3. 20 ezrelék
  4. 500 ezrelék

Explanation

A valós vízszintes távolság 4,5 × 400 m = 1800 m, a szintkülönbség 1240 − 340 = 900 m. A lejtés 900/1800 = 0,5, ami ezrelékben 500‰, tehát a helyes érték 500 ezrelék.

Question 17Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Mire használják a digitális domborzatmodellt (DEM) a geoinformatikában?

  1. Az utak és épületek vektoros topológiájának tárolására.
  2. A műholdképek színcsatornáinak radiometriai kalibrálására.
  3. A felszín magasságának raszteres ábrázolására, amelyből lejtés-, kitettség- és árvízszint-számítások végezhetők. Correct answer.
  4. A címek és helynevek geokódolására.

Explanation

A DEM minden rácscellához magasságértéket rendel, így belőle származtatható a lejtés, a kitettség, a vízgyűjtő-terület vagy az elöntési szint. Ez teszi a domborzati elemzéseket és a vízügyi modellezést lehetővé.

Question 18Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Melyik állítás írja le helyesen a vektoros és a raszteres adatmodell közötti különbséget?

  1. A vektoros modell mindig képpontokból áll, a raszteres pedig koordinátapárokból.
  2. A két modell között nincs különbség, mindkettő azonos fájlformátumban tárol.
  3. A vektoros modell pontokkal, vonalakkal és poligonokkal írja le az objektumokat, a raszteres modell szabályos cellarácsot használ. Correct answer.
  4. A raszteres modell csak vonalas objektumokat tud tárolni, a vektoros csak felületeket.

Explanation

A vektoros adatmodell diszkrét geometriai elemekkel (pont, vonal, poligon) ábrázolja a valós objektumokat, ezért éles határvonalaknál pontos. A raszteres modell szabályos cellarácsot használ, ami folytonos jelenségek (magasság, hőmérséklet) ábrázolására alkalmas.

Question 19Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy műholdfelvételen a vörös és a közeli infravörös sávot használják. Melyik felszínborítás mutat ezekből számított vegetációs indexen (NDVI) magas értéket?

  1. Nyílt vízfelület
  2. Frissen hullott hó
  3. Aszfaltozott út
  4. Sűrű, egészséges növényzet Correct answer.

Explanation

Az egészséges növényzet a vörös fényt elnyeli a klorofillal, a közeli infravörös sugárzást viszont erősen visszaveri, ezért az NDVI értéke magas. A víz, az aszfalt és a hó mindkét sávban alacsony, illetve kiegyenlített visszaverődést ad.

Question 20Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy GPS-vevő a WGS84 rendszerben kapott szélesség-hosszúság koordinátákat, de a térkép vetületi síkrendszerben készült. Mi a helyes eljárás a pont térképre illesztéséhez?

  1. A szélesség és hosszúság értékét közvetlenül centiméterként felmérni a térképre.
  2. A koordinátákat a megfelelő vetületi transzformációval átszámítani a térkép síkrendszerébe. Correct answer.
  3. A magassági értéket hozzáadni a hosszúsághoz, majd ábrázolni.
  4. A koordinátákat változtatás nélkül raszteres képponttá alakítani.

Explanation

A földrajzi koordináták gömbön (ellipszoidon) értelmezett értékek, a térkép viszont vetületi síkon ábrázolja a felszínt. Ezért a pontot a térkép vetületének megfelelő transzformációval kell átszámítani, különben a pont helytelenül kerül a lapra.

Question 21Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy területről készült űrfelvételen a felbontás 10 m. Mit jelent ez a gyakorlatban a tematikus térképezés szempontjából?

  1. Egy képpont 10 m × 10 m-es földfelszíni területet fed le, ezért ennél kisebb objektumok nem különíthetők el megbízhatóan. Correct answer.
  2. Egy képpont 10 biten tárolja a fényességértéket.
  3. A felvétel 10 spektrális sávban készült, ezért anyagösszetétel is azonosítható.
  4. A felvétel 10 percenként készül ugyanarról a területről.

Explanation

A 10 m-es érték a térbeli felbontás, azaz egy képpont földfelszíni kiterjedése. Ennél kisebb objektumok csak részlegesen vagy egyáltalán nem jelennek meg, ezért a térképezés léptéke ehhez igazodik.

Question 22Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy térinformatikai elemzés során két vektoros réteget szeretnénk összevonni úgy, hogy az eredmény csak a közös területeket tartalmazza. Melyik műveletet kell választani?

  1. Egyesítés (union)
  2. Metszet (intersect) Correct answer.
  3. Kivonás (difference)
  4. Pufferelés (buffer)

Explanation

A metszet művelet csak azokat a területeket adja vissza, amelyek mindkét bemeneti rétegben jelen vannak, ezért alkalmas a közös rész kiemelésére. Az egyesítés a teljes lefedett területet adja, a kivonás egy réteget a másikból távolít el.

Question 23Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy digitális terepmodell cellamérete 30 m. Egy 45°-os lejtőn mekkora a szomszédos cellák magasságkülönbsége, ha a cellaközéppontok távolsága 30 m?

  1. 30 m Correct answer.
  2. 15 m
  3. 45 m
  4. 60 m

Explanation

A 45°-os lejtőn a függőleges emelkedés megegyezik a vízszintes távolsággal, mert a tangens értéke 1. A szomszédos cellaközéppontok 30 m-re vannak, ezért a magasságkülönbség is 30 m.

Question 24Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy ortofotó és egy ferde tengelyű légifelvétel között mi a lényegi különbség a térképezés szempontjából?

  1. Az ortofotó mindig alacsonyabb felbontású, ezért csak tájékozódásra jó.
  2. Az ortofotón a domborzat és a dőlésszög okozta torzulást korrigálták, ezért mérésekre alkalmas. Correct answer.
  3. Az ortofotó nem tartalmaz földrajzi koordinátákat, ezért nem georeferálható.
  4. A ferde tengelyű felvétel vetületi rendszerben készül, ezért torzulásmentes.

Explanation

Az ortofotó előállítása során a domborzat és a kamera dőlése miatti elmozdulást korrigálják, így a kép lényegében merőleges vetületként viselkedik. Ezért az ortofotón közvetlenül mérhetők távolságok és területek.

Question 25Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy térinformatikai projektben a rétegek eltérő vetületi rendszerben vannak. Miért kell a rétegeket azonos vetületre hozni az elemzés előtt?

  1. Mert a vetületi rendszer csak a színek megjelenítését befolyásolja.
  2. Mert eltérő vetületekben a koordináták és a torzulások eltérnek, így a terület- és távolságszámítás hibás lenne. Correct answer.
  3. Mert a vetületváltás nélkül a rétegek nem tárolhatók adatbázisban.
  4. Mert a különböző vetületű rétegek fájlmérete eltér, és ez lassítja a megjelenítést.

Explanation

A vetületi rendszer határozza meg, hogyan képeződik le a görbe földfelszín a síkra, és milyen torzulások lépnek fel. Ha a rétegek eltérő vetületben vannak, a koordináták nem illeszkednek, és a terület-, távolság- vagy átfedésszámítás rendszeres hibát tartalmaz.

Question 26Térképészet, geoinformatika és távérzékelés

Egy árvízi modellezéshez domborzatmodellt és folyóhálózatot használnak. Melyik lépéssor vezet helyes elöntési térképhez?

  1. A műholdkép színcsatornáit összeadják, és a zöld képpontokat elöntöttként jelölik.
  2. A DEM celláit véletlenszerűen színezik, és a legsötétebb cellákat tekintik elöntöttnek.
  3. A folyóhálózat vektoros vonalait pufferelik, és a puffer szélességét a vízszinttel azonosítják.
  4. A DEM-ből kiindulva a vízgyűjtő- és lefolyási irányokat számítják, majd adott vízszinthez a mélyebb cellákat elöntöttként jelölik. Correct answer.

Explanation

Az árvízi modellezés a domborzatból származtatott lefolyási viszonyokra épül: a víz a mélyebb területek felé mozog, ezért adott vízszintnél a vízszint alatti cellák lesznek elöntöttek. Ehhez a DEM magasságértékeit és a folyóhálózat helyzetét együtt kell felhasználni.

Question 27A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik geoszféra alkotja a Föld legnagyobb tömegű, szilárd belső részét, amelynek anyaga nagyrészt vas és nikkel?

  1. A kéreg
  2. Az asztenoszféra
  3. A felső köpeny
  4. A mag Correct answer.

Explanation

A Föld belső szerkezetében a mag a legbelső, legnagyobb sűrűségű zóna, anyaga főként vas és nikkel ötvözete. A kéreg vékony szilikátos burok, az asztenoszféra és a felső köpeny pedig a köpeny részét képezik.

Question 28A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik kőzetcsoportba tartozik a bazalt és a gránit?

  1. A vegyi üledékek csoportjába
  2. A metamorf kőzetek csoportjába
  3. A magmás kőzetek csoportjába Correct answer.
  4. Az üledékes kőzetek csoportjába

Explanation

A bazalt és a gránit egyaránt megolvadt kőzetanyag (magma) megszilárdulásával keletkezik, ezért magmás kőzetek. A bazalt kiömlési, a gránit mélységi magmás kőzet, de mindkettő a magmás csoportba tartozik.

Question 29A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik ásvány a Mohs-féle keménységi skála legmagasabb értékű, legkeményebb tagja?

  1. A gyémánt Correct answer.
  2. A korund
  3. A kvarc
  4. A földpát

Explanation

A Mohs-skála tíz fokozatú, és a legfelső, 10-es értéket a gyémánt képviseli. A kvarc 7-es, a korund 9-es, a földpát pedig 6-os keménységű, tehát mindegyik a gyémánt alatt áll.

Question 30A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Milyen lemezszegélyre jellemző, hogy két óceáni lemez távolodik egymástól, és a résben új óceáni kéreg keletkezik?

  1. Transzform (oldalirányban elmozduló) lemezszegélyre
  2. Konvergens (közeledő) lemezszegélyre
  3. Divergens (távolodó) lemezszegélyre Correct answer.
  4. Szubdukciós zónára

Explanation

A divergens lemezszegélyen a lemezek távolodnak, a köpeny feláramlása pedig új óceáni kérget hoz létre, például a közép-óceáni hátságokon. A konvergens és szubdukciós szegélyen lemezek közelednek, a transzform szegélyen pedig oldalirányban csúsznak el egymás mellett.

Question 31A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik folyamat hozza létre a mélytengeri árkokat?

  1. A kéreg emelkedése a köpeny feláramlása miatt
  2. Egy óceáni lemez alábukása egy másik lemez alá Correct answer.
  3. Két lemez oldalirányú elcsúszása
  4. Két óceáni lemez távolodása a hátságon

Explanation

A mélytengeri árkok a szubdukciós zónákhoz kötődnek, ahol egy sűrűbb óceáni lemez egy másik lemez alá bukik. Az alábukó lemez mentén mély, keskeny árok alakul ki, például a Csendes-óceán peremén.

Question 32A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik geoszféra az, amelyben a lemeztektonikai mozgások végbemennek, és amely merev, rideg kőzetekből áll?

  1. A mezoszféra
  2. A litoszféra Correct answer.
  3. A külső mag
  4. Az asztenoszféra

Explanation

A litoszféra a kéregből és a felső köpeny legfelső, merev részéből álló rideg burok, amely lemezekre tagolódik. A lemeztektonikai mozgások ezeknek a merev lemezeknek az elmozdulásai.

Question 33A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik kőzet keletkezik mészkő nagy hőmérsékletű átalakulásával?

  1. A bazalt
  2. Az agyagpala
  3. A homokkő
  4. A márvány Correct answer.

Explanation

A mészkő metamorfózisa során márvány keletkezik, mivel a kalcit újrakristályosodik. A bazalt magmás kőzet, a homokkő üledékes, az agyagpala pedig agyagos üledék átalakulásából származó metamorf kőzet.

Question 34A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Mi a jellemzője a kiömlési (vulkanikus) magmás kőzeteknek a mélységi magmás kőzetekhez képest?

  1. Régebbek, mert a felszínen keletkeztek
  2. Apró szemcsések, mert a magma gyorsan hűlt le a felszínen Correct answer.
  3. Mindig rétegzettek, mert víz alatt keletkeztek
  4. Nagy szemcsések, mert a magma lassan hűlt le mélyen

Explanation

A felszínre kerülő láva gyorsan hűl le, ezért a kristályoknak kevés idejük van növekedni, így a kiömlési kőzetek apró szemcsések vagy üvegesek. A mélységi magmás kőzetek lassan hűlnek, ezért nagyobb kristályokat tartalmaznak.

Question 35A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy folyóvízi homok lerakódásából és összecementálódásából milyen kőzet keletkezik?

  1. Homokkő Correct answer.
  2. Mészkő
  3. Gneisz
  4. Bazalt

Explanation

A homok lerakódása és a szemcsék ásványi anyaggal való összecementálódása homokkövet eredményez, amely törmelékes üledékes kőzet. A mészkő karbonátos üledékből, a gneisz metamorfózissal, a bazalt magma megszilárdulásával keletkezik.

Question 36A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik ásvány az, amelyet a jellegzetes kocka alakú hasadása és üveges fénye alapján könnyen felismerünk, és amely a kősó fő alkotója?

  1. A kvarc
  2. A halit Correct answer.
  3. A gipsz
  4. A csillám

Explanation

A halit (kősó) kockás hasadású, üveges fényű ásvány, amely a tengervíz bepárlódásával kiváló sókőzet fő alkotója. A kvarc, a gipsz és a csillám más ásványok, más hasadási és megjelenési jellemzőkkel.

Question 37A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Mi okozza a Föld mágneses terét?

  1. A Hold gravitációs vonzása
  2. A kéreg vasban gazdag kőzeteinek felmágnesezettsége
  3. A légkör felső rétegének elektromos töltése
  4. A külső magban áramló, folyékony vas-nikkel ötvözet mozgása Correct answer.

Explanation

A Föld mágneses terét a külső magban áramló, folyékony vas-nikkel ötvözet mozgása és az ezzel járó elektromos áramok hozzák létre, geodinamó-hatásként. A kérget csak másodlagosan érinti a mágnesesség, nem ez a fő forrás.

Question 38A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik lemeztektonikai folyamat eredményezi a kontinentális kérget alkotó gránitos kőzetek keletkezését az alábukó óceáni lemez felett?

  1. A kéreg hirtelen lesüllyedése
  2. A két óceáni lemez távolodása a hátságon
  3. A szubdukáló lemez olvadása és a magma felemelkedése Correct answer.
  4. A lemezek oldalirányú elcsúszása

Explanation

A szubdukciós zónában az alábukó lemez anyaga mélyen megolvad, a keletkező magma felemelkedik, és a kontinentális kéregben gránitos összetételű magmás kőzeteket hoz létre. Ez a folyamat a kontinensnövekedés egyik fő mechanizmusa.

Question 39A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy rétegzett, fosszíliákat tartalmazó kőzetet vizsgálunk. Melyik kőzetcsoportba tartozik biztosan?

  1. A mélységi magmás kőzetek csoportjába
  2. A metamorf kőzetek csoportjába
  3. Az üledékes kőzetek csoportjába Correct answer.
  4. A magmás kőzetek csoportjába

Explanation

A rétegzettség és a fosszíliák jelenléte az üledékes kőzetek jellegzetes ismérvei, mivel ezek lerakódással, egymásra rakódó rétegekben keletkeznek. A magmás és metamorf kőzetek általában nem tartalmaznak fosszíliákat, és nem rétegzettek.

Question 40A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik ásvány a földkéreg leggyakoribb ásványcsoportjának, a szilikátoknak a képviselője, és a gránit egyik fő alkotója?

  1. A magnetit
  2. A földpát Correct answer.
  3. A halit
  4. A kalcit

Explanation

A földpát szilikátásvány, és a gránit egyik legfontosabb alkotója a kvarc mellett. A szilikátok a földkéreg leggyakoribb ásványai, mivel a szilícium és az oxigén a kéreg legnagyobb mennyiségű elemei.

Question 41A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Mi a paleomágneses csíkozódás bizonyítéka az óceáni kéregben?

  1. Az óceáni kéreg örök változatlanságát
  2. Az óceáni kéreg folyamatos keletkezését és a mágneses pólusok időszakos felcserélődését Correct answer.
  3. A kontinensek mozdulatlanságát
  4. A Föld mágneses terének állandóságát

Explanation

A hátságok mentén felváltva jelentkező, ellentétes mágnesezettségű csíkok azt mutatják, hogy az óceáni kéreg folyamatosan keletkezik, miközben a Föld mágneses pólusai időszakonként felcserélődnek. Ez a lemeztektonika egyik kulcsfontosságú bizonyítéka.

Question 42A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik kőzet keletkezik agyagos üledék nagy nyomású és hőmérsékletű átalakulásával, jellegzetes palás szerkezettel?

  1. A homokkő
  2. A márvány
  3. Az agyagpala Correct answer.
  4. A riolit

Explanation

Az agyagos üledék metamorfózisa során agyagpala keletkezik, amelyre a palás, lemezes szerkezet jellemző. A palásság a metamorf kőzetek irányított nyomás alatti átalakulásának tipikus eredménye.

Question 43A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik jelenség magyarázható a lemeztektonika elméletével?

  1. A földrengések és vulkánok övezetes elrendeződése a lemezszegélyek mentén Correct answer.
  2. A talajvízszint évszakos ingadozása
  3. A napi hőmérséklet-ingadozás kialakulása
  4. A folyók vízgyűjtő területének változása

Explanation

A földrengések és a vulkánok többsége a lemezszegélyek mentén, övezetesen helyezkedik el, mivel ott a lemezek mozgása feszültséget és magma keletkezését okozza. A többi felsorolt jelenség éghajlati, vízrajzi vagy talajtani folyamatokhoz kötődik.

Question 44A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy ásványról megállapítjuk, hogy karcot húz az üvegre, de a kvarc nem karcolja. Melyik ásvány lehet ez a Mohs-skála alapján?

  1. A gyémánt
  2. A földpát Correct answer.
  3. A gipsz
  4. A talkum

Explanation

Az üveg keménysége körülbelül 5,5, a kvarcé 7, ezért az az ásvány, amely az üveget karcolja, de a kvarc nem karcolja, 5,5 és 7 közötti keménységű. A földpát 6-os keménységű, így megfelel a feltételnek.

Question 45A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy kőzetminta nagy, jól fejlett kristályokból áll, rétegzetlen, és nem tartalmaz fosszíliákat. Melyik keletkezési mód a legvalószínűbb?

  1. Láva gyors hűlése a felszínen
  2. Mészkő átalakulása nagy nyomáson
  3. Magma lassú hűlése a földkéreg mélyén Correct answer.
  4. Homok lerakódása és összecementálódása

Explanation

A nagy, jól fejlett kristályok arra utalnak, hogy az olvadéknak elegendő ideje volt a kristálynövekedésre, ami a mélységben, lassú hűlés során történik. A rétegzetlenség és a fosszíliák hiánya is összhangban van a magmás eredetű, mélységi kőzettel.

Question 46A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy hegységben tengeri fosszíliákat tartalmazó mészkőrétegeket találunk magasan a tengerszint felett. Mi magyarázza ezt a lemeztektonika keretében?

  1. A kőzetet képező üledék egykori tengerfenéken rakódott le, majd a kéreg kiemelkedett Correct answer.
  2. A fosszíliákat a szél szállította a hegyre
  3. A fosszíliák a hegyi levegőből rakódtak le
  4. A mészkő a hegységben keletkezett a helyszínen

Explanation

A tengeri fosszíliák azt bizonyítják, hogy az üledék egykor tengerfenéken rakódott le, majd a lemeztektonikai folyamatok, például a lemezek ütközése és a kéreg kiemelkedése során a hegység mai magasságába került. Ez a tengeri üledékek kontinentális kiemelkedésének klasszikus bizonyítéka.

Question 47A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Egy ásvány kémiai összetételét vizsgálva megállapítjuk, hogy szilíciumot és oxigént tartalmaz, valamint vasat és magnéziumot. Melyik ásványcsoportba sorolható?

  1. A szulfátok csoportjába
  2. A halogenidek csoportjába
  3. A karbonátok csoportjába
  4. A szilikátok csoportjába Correct answer.

Explanation

A szilíciumot és oxigént tartalmazó, vasat és magnéziumot is magába építő ásványok a szilikátok közé tartoznak, például az olivin. A szilikátok a földköpeny és a földkéreg leggyakoribb ásványai, szerkezetük a szilícium-oxigén tetraéderen alapul.

Question 48A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik folyamat magyarázza, hogy az óceáni kéreg kora a hátságtól távolodva fokozatosan növekszik?

  1. A kéreg kora a vízmélységgel csökken
  2. A hátságnál folyamatosan keletkező új kéreg távolodik a keletkezési helyétől Correct answer.
  3. A kéreg a partoknál keletkezik és a hátság felé mozog
  4. A kéreg kora mindenhol azonos, mert egyszerre keletkezett

Explanation

A közép-óceáni hátságoknál folyamatosan új óceáni kéreg keletkezik, amely a lemezek távolodásával mindkét irányban elmozdul a keletkezési helyétől. Ezért a hátságtól távolabb eső kéreg idősebb, mint a hátsághoz közelebbi.

Question 49A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik kőzet a leggyakoribb üledékes kőzet, amely főként karbonátos anyagból, például mészvázak felhalmozódásából keletkezik?

  1. A gránit
  2. A pala
  3. A mészkő Correct answer.
  4. A bazalt

Explanation

A mészkő karbonátos üledékes kőzet, amely főként kalciumból és karbonátból áll, és gyakran élőlények mészvázainak felhalmozódásából keletkezik. A gránit és a bazalt magmás, a pala metamorf kőzet.

Question 50A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan

Melyik geoszféra az, amelynek anyaga részben megolvadt, képlékeny, és amelyen a litoszféra lemezei mozognak?

  1. Az asztenoszféra Correct answer.
  2. A külső mag
  3. A belső mag
  4. A kéreg

Explanation

Az asztenoszféra a köpeny felső részén található, részben megolvadt, képlékeny zóna, amelyen a merev litoszféra lemezei mintegy úsznak. Ez teszi lehetővé a lemezek mozgását.