Érettségi Chemistry flashcards

33 cards. Read the term and the definition here. The deck at the top of this page is optional.

Rendszám (Z)

Az atommagban lévő protonok száma; semleges atomban ez egyenlő az elektronok számával, és meghatározza az elem helyét a periódusos rendszerben.

Izotóp

Azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok, amelyek kémiailag hasonlóan viselkednek, de tömegük és esetleg radioaktivitásuk különbözik.

Vegyértékelektron

Az atom legkülső elektronhéján lévő elektronok, amelyek a kémiai kötések kialakításában részt vesznek, és számuk a főcsoport számával egyezik.

Elektronegativitás

Az atom azon képessége, hogy egy kovalens kötésben az elektronpárt magához vonzza; Pauling-skálán a fluor értéke a legnagyobb, 4,0.

Kovalens kötés

Két atom közötti kötés, amelyben elektronpárt osztanak meg; lehet apoláris vagy poláris, és a kötésrend növekedésével erősebb és rövidebb lesz.

VSEPR-elmélet

A molekulák alakját az elektronpárok taszításával magyarázó modell; a nemkötő párok nagyobb taszítást fejtenek ki, ezért csökkentik a kötésszögeket.

Hidrogénkötés

Erős másodlagos kölcsönhatás H–F, H–O vagy H–N kötésű molekulák között; a víz magas forráspontját és a jég kisebb sűrűségét is ez okozza.

sp² hibridizáció

Három egyenértékű hibridpálya kialakulása, amelyek síkban 120 fokos szöget zárnak be; jellemző például az etén kettős kötésű szénatomjaira.

Ideális gáz törvénye

A pV = nRT összefüggés, ahol R = 8,314 J/(mol·K); standard állapotban (0 °C, 101,325 kPa) egy mól gáz térfogata 22,41 dm³.

Molaritás

Az oldat koncentrációjának mértéke: az egy köbdeciméter oldatban feloldott anyag móljainak száma, jele c, mértékegysége mol/dm³.

Szublimáció

Olyan halmazállapot-változás, amelyben a szilárd anyag folyadékfázis kihagyásával közvetlenül gázzá alakul; például a jód és a szárazjég esetében.

Kolligatív tulajdonság

Az oldat azon tulajdonsága, amely csak az oldott részecskék számától függ, nem azok minőségétől; ilyen a forráspont-emelkedés és a fagyáspont-csökkenés.

Moláris tömeg

Egy mól anyag tömege grammban, amely számszerűen megegyezik a relatív molekulatömeggel; az anyagmennyiség számításához használjuk: n = m/M.

Hess-tétel

A reakcióentalpia csak a kezdeti és a végállapottól függ, az úttól nem; ezért a részfolyamatok entalpiái összeadhatók a teljes reakció entalpiájának kiszámításához.

Limitáló reagens

A reakcióban az a reaktáns, amely a sztöchiometriai arány szerint előbb elfogy, és ezáltal meghatározza a keletkező termék maximális mennyiségét.

Exoterm reakció

Olyan kémiai folyamat, amelyben a rendszer hőt ad le a környezetének, ezért az entalpiaváltozás előjele negatív (ΔH < 0), például az égés.

pH-érték

A hidrogénion-koncentráció tízes alapú logaritmusának ellentettje: pH = −lg[H₃O⁺]; 25 °C-on a semleges oldat pH-ja 7.

Brønsted-féle sav

Protonleadó részecske; a reakcióban konjugált bázisa keletkezik, amely egy proton felvételével visszaalakulhat a savvá.

Oxidációs szám

Az atom töltése, ha a molekulában a kötő elektronpárokat az elektronegatívabb atomhoz rendeljük; segítségével a redoxi folyamatok azonosíthatók.

Standard elektródpotenciál

A standard hidrogénelektródhoz viszonyított feszültség 25 °C-on, 1 mol/dm³ koncentrációnál; pozitív értéke azt jelzi, hogy az elektród katódként viselkedhet.

Faraday-törvény

Az elektrolízis során kivált anyag tömege arányos az átfolyt töltéssel: m = (M·I·t)/(z·F), ahol F = 96485 C/mol.

Aktiválási energia

Az a minimális energia, amelyet a reaktáns részecskéknek el kell érniük ahhoz, hogy reakcióba lépjenek; a katalizátor csökkenti ezt az értéket.

Dinamikus egyensúly

Olyan állapot, amelyben az oda- és a visszaalakulás sebessége egyenlő, a komponensek koncentrációja állandó, de a folyamatok nem állnak le.

Le Chatelier-elv

Külső zavarás esetén az egyensúlyi rendszer a zavarás hatását csökkentő irányba tolódik el, például a nyomás vagy a hőmérséklet változására.

Egyensúlyi állandó

A termékek és reaktánsok egyensúlyi koncentrációinak sztöchiometriai hatványokkal képzett hányadosa; értéke adott hőmérsékleten állandó.

Halogének oxidáló ereje

A fluor a legerősebb oxidálószer, majd a klór, a bróm és a jód következik; a sorrend a standard elektródpotenciálok csökkenését tükrözi.

Haber–Bosch-eljárás

Ammónia ipari előállítása nitrogénből és hidrogénből: N₂ + 3H₂ ⇌ 2NH₃; katalizátor, magas hőmérséklet és nyomás mellett játszódik le.

Markovnyikov-szabály

Aszimmetrikus alkén és hidrogén-halogenid addíciójakor a hidrogénatom a több hidrogént tartalmazó szénatomhoz kapcsolódik, a halogén a másikhoz.

Észterezés

Karbonsav és alkohol savkatalizált reakciója, amelyben észter és víz keletkezik; egyensúlyi folyamat, ezért a víz eltávolítása növeli a kitermelést.

Ezüsttükör-próba

Az aldehidek kimutatására szolgáló reakció ezüst-nitrát ammóniás oldatával; az aldehid ezüstté redukálja az iont, a keton nem reagál.

Üvegházhatás

A légkör bizonyos gázai, például a CO₂ és a CH₄, elnyelik a Föld infravörös sugárzását, és ezzel melegítik a bolygó felszínét.

Eutrofizáció

A vizek nitrát- és foszfáttartalmának megnövekedése, amely algavirágzást, majd oxigénhiányt és az élővilág pusztulását okozza.

Titrálás

Ismert koncentrációjú oldat fokozatos adagolása a mérendő oldathoz bürettából, amíg az indikátor színváltozása jelzi az ekvivalenciapontot.