I85PREP
⌘ K
Érettségi Chemistry study materials
Érettségi Chemistry study resources

Érettségi Chemistry practice questions

One question at a time. Build your Érettségi Chemistry understanding.

First 50 of 200 questions. Each one lists the choices, the correct answer, and an explanation. The checker at the top of this page saves progress in this browser when it is available.

Continue in the practice tool above to load more questions, 50 at a time.

Question 1Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Hány protont, neutront és elektront tartalmaz a ³⁵Cl⁻ ion? (A klór rendszáma 17.)

  1. 18 proton, 17 neutron, 18 elektron
  2. 17 proton, 18 neutron, 18 elektron Correct answer.
  3. 17 proton, 18 neutron, 17 elektron
  4. 17 proton, 35 neutron, 18 elektron

Explanation

A rendszám (17) adja a protonok számát, a tömegszám (35) és a rendszám különbsége a neutronokét: 35 − 17 = 18. Az egyszeres negatív töltés egy többlet elektront jelent, így 17 + 1 = 18 elektron van.

Question 2Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik leírás jellemzi helyesen a periódusos rendszer egy csoportját?

  1. A csoportok a periódusos rendszer vízszintes soraiban helyezkednek el.
  2. Az azonos csoportban lévő elemek vegyértékelektron-szerkezete hasonló, ezért kémiai tulajdonságaik is hasonlók. Correct answer.
  3. Egy csoporton belül a rendszám növekedésével az atomok mérete nő, mert több elektronhéj kerül betöltésre.
  4. Az azonos csoportban lévő elemeknek mindig ugyanannyi neutronjuk van.

Explanation

A csoportok a periódusos rendszer függőleges oszlopai, és az azonos csoportba tartozó elemek külső elektronhéj-szerkezete hasonló. Ez magyarázza, hogy kémiai viselkedésük rokon, például az alkálifémek egy vegyértékelektront adnak le.

Question 3Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik részecske-szerkezet felel meg a semleges magnéziumatomnak? (Mg rendszáma 12, tömegszáma 24.)

  1. 12 proton, 12 neutron, 24 elektron
  2. 12 proton, 12 neutron, 12 elektron Correct answer.
  3. 12 proton, 24 neutron, 12 elektron
  4. 24 proton, 12 neutron, 24 elektron

Explanation

A semleges atomban a protonok és az elektronok száma megegyezik a rendszámmal, azaz 12. A neutronok száma a tömegszám és a rendszám különbsége: 24 − 12 = 12.

Question 4Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik állítás írja le helyesen az izotópok fogalmát?

  1. Az izotópok olyan atomok, amelyek protonszámban és neutronszámban is különböznek egymástól.
  2. Az izotópok azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok, amelyek kémiailag nagyon hasonlóan viselkednek. Correct answer.
  3. Az izotópok azonos tömegszámú, de eltérő rendszámú atomok.
  4. Az izotópok olyan ionok, amelyek elektronszámukban különböznek egymástól.

Explanation

Az izotópok ugyanannak az elemnek eltérő neutronszámú atomjai, ezért rendszámuk azonos, tömegszámuk eltér. Mivel a vegyértékelektron-szerkezetük megegyezik, kémiai tulajdonságaik csaknem azonosak.

Question 5Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik elem atomjának konfigurációja 1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁵?

  1. A fluor (rendszám 9)
  2. Az argon (rendszám 18)
  3. A klór (rendszám 17) Correct answer.
  4. A kén (rendszám 16)

Explanation

Az elektronok összeszámlálása 2 + 2 + 6 + 2 + 5 = 17 elektront ad, ami megfelel a 17-es rendszámnak, azaz a klórnak. A konfiguráció a harmadik periódus hetedik főcsoportjába, a halogének közé helyezi az elemet.

Question 6Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Mit fejez ki egy elem atomszáma (rendszáma)?

  1. A semleges atom elektronjainak számát, amely független a protonszámtól
  2. A protonok és neutronok együttes számát
  3. Az atommagban lévő protonok számát Correct answer.
  4. Az atommagban lévő neutronok számát

Explanation

A rendszám az atommag protonjainak számát adja meg, és ez határozza meg az elem helyét a periódusos rendszerben. A semleges atomban az elektronok száma megegyezik a rendszámmal, de ez következmény, nem a rendszám definíciója.

Question 7Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Hogyan változik az atomok mérete a periódusos rendszerben a lítiumtól a fluorig egy perióduson belül?

  1. Nő, mert egyre több elektron kerül a külső héjra.
  2. Nem változik, mert az elektronok ugyanazon a héjon maradnak.
  3. Nő, mert a magtöltés növekedésével a neutronok száma is nő.
  4. Csökken, mert a növekvő magtöltés erősebben vonzza ugyanazon héjon lévő elektronokat. Correct answer.

Explanation

Egy perióduson belül a rendszám növekedésével a magtöltés nő, miközben az elektronok ugyanarra a főhéjra kerülnek. Az erősebb effektív magvonzás összehúzza az elektronfelhőt, ezért az atomméret csökken.

Question 8Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik sorrend írja le helyesen az elektronegativitás növekedését?

  1. Na < Cl < P < Si
  2. Si < Na < P < Cl
  3. Na < Si < P < Cl Correct answer.
  4. Cl < P < Si < Na

Explanation

Az elektronegativitás egy perióduson belül balról jobbra nő, mert a magtöltés növekedésével az atom erősebben vonzza a kötő elektronpárt. A Na, Si, P, Cl sorrendben a klór a legelektronegatívabb, a nátrium a legkevésbé.

Question 9Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik részecske rendelkezik a 1s² 2s² 2p⁶ konfigurációval?

  1. A Ne atom
  2. Az F⁻ ion
  3. Az O²⁻ ion Correct answer.
  4. A Na⁺ ion

Explanation

Az oxigén rendszáma 8, a kétszeres negatív töltés két többlet elektront jelent, így 10 elektron lesz: 1s² 2s² 2p⁶. Ez a neon nemesgáz-konfigurációja, ami magyarázza az O²⁻ stabilitását.

Question 10Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Miért van a kálium atomjának nagyobb sugara, mint a nátrium atomjának?

  1. A kálium külső elektronja magasabb főkvantumszámú héjon van, ezért távolabb kerül a magtól. Correct answer.
  2. A kálium atomban több elektron van ugyanazon a főhéjon, ami kitágítja azt.
  3. A káliumnak kevesebb protonja van, ezért gyengébben vonzza az elektronokat.
  4. A kálium atomban a neutronok száma kisebb, ezért lazább a szerkezet.

Explanation

A kálium a negyedik periódusban van, így vegyértékelektronja a 4s héjon helyezkedik el, míg a nátriumé a 3s héjon. Az új, magasabb főkvantumszámú héj nagyobb átlagos magtávolságot jelent, ezért nő az atomméret.

Question 11Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik állítás írja le helyesen a Pauli-féle kizárási elvet?

  1. Az elektronok először a magasabb energiájú pályákat töltik be.
  2. Egy atompályán legfeljebb két elektron lehet, és azok azonos spinűek.
  3. Egy főhéjon legfeljebb két elektron lehet összesen.
  4. Egy atompályán legfeljebb két elektron lehet, és azok ellentétes spinűek. Correct answer.

Explanation

A Pauli-elv szerint egyetlen atompályát legfeljebb két elektron foglalhat el, és ezek spinje ellentétes kell legyen. Ez magyarázza, hogy egy pálya kapacitása két elektron, és hogy a spinek párosítva jelennek meg.

Question 12Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik elemnek van a legnagyobb első ionizációs energiája?

  1. A nátrium
  2. A neon Correct answer.
  3. A hélium
  4. A fluor

Explanation

A neon nemesgáz, teljesen betöltött külső héjjal, ezért az első elektron eltávolítása nagyon sok energiát igényel. A nátrium kis ionizációs energiájú, a fluor kisebb, mint a neon, a hélium pedig a legkisebb rendszámú nemesgáz, de a neon nagyobb magtöltése miatt erősebben köti a külső elektronokat.

Question 13Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Hány párosítatlan elektron van egy alapállapotú nitrogénatomban? (N rendszáma 7.)

  1. 2
  2. 1
  3. 3 Correct answer.
  4. 0

Explanation

A nitrogén konfigurációja 1s² 2s² 2p³. A három 2p elektron a Hund-szabály szerint külön pályákra kerül azonos spinnel, így három párosítatlan elektron marad.

Question 14Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik sorrend mutatja helyesen az atomméret növekedését?

  1. I < Br < Cl < F
  2. F < Br < Cl < I
  3. F < Cl < Br < I Correct answer.
  4. Cl < F < Br < I

Explanation

A halogének csoportjában felülről lefelé haladva minden elemnél újabb elektronhéj jelenik meg, ezért az atomméret nő. A fluor a legkisebb, a jód a legnagyobb a felsoroltak közül.

Question 15Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Egy atommagban 19 proton és 20 neutron van. Melyik elemhez tartozik ez az atommag?

  1. A kalciumhoz
  2. A káliumhoz Correct answer.
  3. Az argonhoz
  4. A kloridionhoz

Explanation

A protonszám, azaz 19, határozza meg az elemet; a periódusos rendszerben ez a kálium rendszáma. A neutronszám (20) csak az izotópot pontosítja, a ³⁹K izotópra utal.

Question 16Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik magyarázat adja helyesen, miért kisebb a Na⁺ ion sugara a Na atoménál?

  1. Az ionban több elektron van, ezért az elektronfelhő összehúzódik.
  2. Az ionban ugyanannyi proton mellett eggyel kevesebb elektron van, és a külső héj eltűnik, ezért erősebb a magvonzás. Correct answer.
  3. Az ionban a neutronok száma nő, ami összehúzza az atommagot.
  4. Az ionban a protonok száma eggyel csökken, ezért kisebb a mag.

Explanation

A nátriumatom egyetlen 3s vegyértékelektronjának leadásával a külső héj megszűnik, és a maradék elektronok a neonkonfigurációt veszik fel. Ugyanaz a 11 protonos mag erősebben vonzza a kevesebb elektront, ezért a Na⁺ ion sugara kisebb.

Question 17Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Egy elem alapállapotú atomjának konfigurációja [Ar] 4s² 3d⁵. Melyik elem ez, és hány párosítatlan elektronja van?

  1. A mangán, 5 párosítatlan elektronnal Correct answer.
  2. A vas, 4 párosítatlan elektronnal
  3. A mangán, 3 párosítatlan elektronnal
  4. A króm, 6 párosítatlan elektronnal

Explanation

Az argonkonfigurációhoz 4s² és 3d⁵ hozzáadásával 18 + 2 + 5 = 25 elektron adódik, ami a mangán rendszáma. A Hund-szabály szerint az öt 3d elektron külön pályán, azonos spinnel helyezkedik el, így öt párosítatlan elektron lesz.

Question 18Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Melyik állítás magyarázza helyesen, miért nagyobb a klór elektronegativitása a brómnál?

  1. A bróm atomjában nagyobb a magtöltés, ezért gyengébben vonzza a kötő elektronpárt.
  2. A klór atomjában több elektronhéj van, ami erősebb vonzást eredményez.
  3. A klór atomjában több neutron van, ami növeli az elektronegativitást.
  4. A klór vegyértékelektronjai kisebb magtávolságon, erősebb effektív magvonzás mellett vannak. Correct answer.

Explanation

A klór a harmadik, a bróm a negyedik periódusban van, így a klór vegyértékelektronjai közelebb vannak a maghoz. A kisebb magtávolság és az erősebb effektív magvonzás miatt a klór jobban vonzza a kötő elektronpárt.

Question 19Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Egy atom elektronkonfigurációja 1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁶ 4s¹. Melyik állítás igaz erre az atomra?

  1. Nemesként viselkedik, mert a 4s pálya betöltött.
  2. Hét vegyértékelektronja van, ezért könnyen aniont képez.
  3. Egy vegyértékelektronja van, ezért könnyen kationt képez. Correct answer.
  4. Két vegyértékelektronja van, mert a 3p és 4s héj is részt vesz a kötésben.

Explanation

A konfiguráció összesen 19 elektront tartalmaz, ami a kálium rendszáma. A legkülső 4s pályán egyetlen elektron van, ezért az atom hajlamos leadni azt, és K⁺ iont képezni.

Question 20Atomok és atomi szerkezet (Atomic structure and the periodic table)

Egy semleges atom alapállapotú elektronkonfigurációja 1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁶ 4s² 3d¹⁰ 4p³. Melyik elemhez tartozik ez az atom, és hány párosítatlan elektront tartalmaz alapállapotban?

  1. Foszfor (P), 3 párosítatlan elektron
  2. Bróm (Br), 1 párosítatlan elektron
  3. Arzén (As), 3 párosítatlan elektron Correct answer.
  4. Szelén (Se), 2 párosítatlan elektron

Explanation

Az elektronok számát összeadva 33 elektront kapunk, tehát a rendszám 33, ami az arzén (As). A konfiguráció a 4p³ szinten ér véget, és a Hund-szabály szerint a három 4p elektron három különböző pályán, azonos spinnel helyezkedik el, így 3 párosítatlan elektron marad.

Question 21Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik kémiai részecske tartalmaz kovalens kötést?

  1. a fém nátriumban lévő atomok közötti kapcsolat
  2. az ammóniumionban lévő nitrogén és hidrogén közötti kapcsolat
  3. a hidrogén-molekula (H₂) Correct answer.
  4. a nátrium-klorid kristályrácsban lévő Na⁺-ion

Explanation

A kovalens kötés két atom között jön létre, amelyek elektronpárt közösen használnak. A H₂ molekulában a két hidrogénatom egy-egy elektronjából közös elektronpár alakul ki, ez a legegyszerűbb kovalens kötés.

Question 22Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Milyen kötés alakul ki a hidrogén-klorid (HCl) molekulában?

  1. fémes kötés
  2. apoláris kovalens kötés
  3. ionos kötés
  4. poláris kovalens kötés Correct answer.

Explanation

A HCl molekulában a hidrogén és a klór között közös elektronpár jön létre, tehát kovalens kötés. Mivel a klór elektronegativitása nagyobb, az elektronpár feléje tolódik, így a kötés poláris.

Question 23Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Hány nemkötő elektronpár van az ammónia (NH₃) molekula nitrogénatomján?

  1. 3
  2. 2
  3. 0
  4. 1 Correct answer.

Explanation

A nitrogénatom vegyértékhéján 5 elektron van. Hármat a hidrogénatomokkal alkotott kötésekben használ fel, így 2 elektron marad, ami egy nemkötő elektronpárt alkot.

Question 24Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Milyen molekulaalakja van a metán (CH₄) molekulának?

  1. trigonális piramisos
  2. tetraéderes Correct answer.
  3. lineáris
  4. sík négyzetes

Explanation

A szénatom négy hidrogénatommal négy egyes kötést alkot, és a négy kötés a lehető legnagyobb távolságra rendeződik egymástól. Ez a tetraéderes elrendezés, a kötésszög 109,5°.

Question 25Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik molekula apoláris, annak ellenére, hogy poláris kötéseket tartalmaz?

  1. az ammónia (NH₃)
  2. a víz (H₂O)
  3. a szén-dioxid (CO₂) Correct answer.
  4. a hidrogén-klorid (HCl)

Explanation

A CO₂ lineáris molekula, a két C=O kötés dipólusmomentuma azonos nagyságú és ellentétes irányú, ezért kioltják egymást, és a molekula eredő dipólusmomentuma nulla. Így a poláris kötések ellenére a molekula apoláris.

Question 26Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Milyen típusú hibridizáció jellemzi a szénatomot az etén (C₂H₄) molekulában?

  1. sp³d
  2. sp
  3. sp² Correct answer.
  4. sp³

Explanation

Az etén minden szénatomja három síkbeli szigma-kötést alkot (két hidrogénnel és a másik szénnel), valamint egy pi-kötést a másik szénatommal. A három szigma-kötéshez három sp² hibridpálya szükséges, a maradék p-pálya alkotja a pi-kötést.

Question 27Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik vegyületben van datív (koordinatív) kötés?

  1. a nátrium-kloridban (NaCl)
  2. a hidrogén-molekulában (H₂)
  3. a metánban (CH₄)
  4. az ammóniumionban (NH₄⁺) Correct answer.

Explanation

Az ammóniumionban a negyedik hidrogénatom kötéséhez mindkét elektront a nitrogén nemkötő elektronpárja adja, ezért ez datív kötés. Az első három N–H kötés klasszikus kovalens kötés.

Question 28Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik részecskének van lineáris molekulaalakja?

  1. H₂O
  2. NH₃
  3. CH₄
  4. BeCl₂ Correct answer.

Explanation

A berillium-kloridban a berilliumatomnak két vegyértékelektronja van, két kovalens kötést alkot, és nem marad nemkötő elektronpárja. A két kötés 180°-os szögben helyezkedik el, ezért a molekula lineáris.

Question 29Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik molekula képes hidrogénkötés kialakítására önmagával?

  1. a szén-tetraklorid (CCl₄)
  2. a metán (CH₄)
  3. a hidrogén-fluorid (HF) Correct answer.
  4. a hidrogén-szulfid (H₂S)

Explanation

Hidrogénkötés akkor alakul ki, ha egy erősen elektronegatív atomhoz (F, O, N) kötött hidrogén egy másik molekula nemkötő elektronpárjához kapcsolódik. A HF-ban a fluor erősen elektronegatív, és van nemkötő elektronpárja, így hidrogénkötés jöhet létre.

Question 30Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik halmazban szerepelnek csak ionos vegyületek?

  1. Fe, Cu, Al
  2. HCl, H₂O, NH₃
  3. NaCl, KBr, MgO Correct answer.
  4. CH₄, CO₂, SO₂

Explanation

Ionos vegyület tipikusan fém és nemfém között jön létre, ahol az elektronegativitás-különbség nagy. A NaCl, KBr és MgO mindegyike fémkationból és nemfémanionból álló ionos kristály.

Question 31Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Miért vezeti a grafit az elektromos áramot, míg a gyémánt nem?

  1. A grafitban ionok vannak, a gyémántban nem.
  2. A gyémántban fémes kötés van, a grafitban ionos.
  3. A grafitban minden szénatom sp³ hibridizált, a gyémántban sp².
  4. A grafitban minden szénatomnak van egy delokalizált elektronja a rétegek mentén, a gyémántban minden elektron kötésben van. Correct answer.

Explanation

A grafitban a szénatomok sp² hibridizáltak, és minden atomnak marad egy p-elektronja, amely a rétegek mentén delokalizálódik, így szabadon mozoghat. A gyémántban minden szénatom sp³ hibridizált, és mind a négy vegyértékelektronja kötésben van, ezért nincs szabad töltéshordozó.

Question 32Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik molekula rendelkezik a legnagyobb kötési energiával, ha a kötéstípusokat hasonlítjuk össze?

  1. a hármas C≡C kötés az acetilénben Correct answer.
  2. az egyszeres C–C kötés az etánban
  3. a kettős C=C kötés az eténben
  4. a C–H kötés a metánban

Explanation

Minél több elektronpár alkotja a kötést, annál nagyobb a kötési energia. A hármas C≡C kötés három elektronpárt tartalmaz, ezért nagyobb energiával rendelkezik, mint az egyszeres vagy kettős szén-szén kötés.

Question 33Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Hány szigma- és hány pi-kötés található az acetilén (C₂H₂) molekulában?

  1. 3 szigma és 2 pi Correct answer.
  2. 2 szigma és 3 pi
  3. 5 szigma és 0 pi
  4. 4 szigma és 1 pi

Explanation

Az acetilénben két C–H kötés és egy C≡C kötés van. A C≡C kötés egy szigma- és két pi-kötésből áll, a két C–H kötés szigma-kötés, így összesen 3 szigma- és 2 pi-kötés adódik.

Question 34Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik állítás igaz a kovalens kötésre?

  1. Elektronátadással jön létre.
  2. Csak gázhalmazállapotban létezik.
  3. Két atom közös elektronpárja hozza létre. Correct answer.
  4. Csak fémek között alakul ki.

Explanation

A kovalens kötés lényege, hogy két atom egy vagy több elektronpárt közösen használ, így mindkettő eléri a nemesgáz-elektronszerkezetet. Ez a kötéstípus nemfémes atomok között jellemző.

Question 35Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik molekulában van a legnagyobb kötésszög?

  1. H₂O
  2. CO₂ Correct answer.
  3. CH₄
  4. NH₃

Explanation

A CO₂ lineáris molekula, a kötésszög 180°. A metánban 109,5°, az ammóniában körülbelül 107°, a vízben pedig körülbelül 104,5°, mert a nemkötő elektronpárok taszítják a kötőpárokat.

Question 36Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik anyagban van fémes kötés?

  1. a vasban (Fe) Correct answer.
  2. a kvarcban (SiO₂)
  3. a jégben (H₂O)
  4. a konyhasóban (NaCl)

Explanation

A fémekben a vegyértékelektronok delokalizálódnak, és egy elektronfelhőt alkotnak a pozitív fémionok között; ez a fémes kötés. A vas tipikus fém, ezért fémes kötést tartalmaz.

Question 37Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik jellemző magyarázza, hogy a víz forráspontja jóval magasabb, mint a hidrogén-szulfidé, noha mindkettő hasonló molekulatömegű?

  1. A víz ionos vegyület, a hidrogén-szulfid kovalens.
  2. A hidrogén-szulfid apoláris molekula, ezért könnyebben elpárolog.
  3. A vízmolekulák között hidrogénkötés alakul ki, a hidrogén-szulfid molekulái között csak gyenge másodrendű kölcsönhatás. Correct answer.
  4. A víz fémes kötést tartalmaz, a hidrogén-szulfid nem.

Explanation

A vízben az erősen elektronegatív oxigénhez kötött hidrogén más molekulák oxigénjének nemkötő elektronpárjához kapcsolódik, hidrogénkötést hozva létre. Ezek az erős másodrendű kötések jelentősen megnövelik a forráspontot, míg a H₂S-ban a kén kisebb elektronegativitása miatt ilyen erős kötés nem alakul ki.

Question 38Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik atomnak van oktettje a következő molekulákban a központi atomon?

  1. a hidrogén a H₂O-ban
  2. a berillium a BeCl₂-ban
  3. a bór a BF₃-ban
  4. a szén a CH₄-ban Correct answer.

Explanation

A metánban a szénatom négy kovalens kötést alkot, így nyolc elektron veszi körül, azaz eléri az oktettet. A berillium és a bór gyakori kivételek, ahol a központi atom kevesebb elektronnal is stabil.

Question 39Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Melyik molekula poláris?

  1. CO₂
  2. NH₃ Correct answer.
  3. CCl₄
  4. BF₃

Explanation

Az ammónia trigonális piramisos molekula, ahol a nitrogén egy nemkötő elektronpárja miatt a három N–H kötés dipólusa nem oltja ki egymást. Ezért a molekulának van eredő dipólusmomentuma, tehát poláris.

Question 40Kémiai kötések és molekulaszerkezet (Chemical bonding and molecular structure)

Milyen kristályrács jellemzi a kálium-bromidot (KBr)?

  1. molekularács
  2. atomrács (kovalens óriásrács)
  3. fémrács
  4. ionrács Correct answer.

Explanation

A KBr fémkationból (K⁺) és nemfémanionból (Br⁻) áll, amelyeket elektrosztatikus vonzás tart össze. Ez az ionos kötés jellemzője, ezért a KBr ionrácsot alkot.

Question 41Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Melyik halmazállapot jellemzője, hogy a részecskék rendezetlenül helyezkednek el, egymáshoz képest szabadon elmozdulhatnak, de a halmaz térfogata állandó?

  1. A szilárd halmazállapot
  2. A légnemű halmazállapot
  3. A plazmaállapot
  4. A folyékony halmazállapot Correct answer.

Explanation

A folyadékban a részecskék közel vannak egymáshoz, ezért a térfogat gyakorlatilag állandó, de a részecskék egymáson elgördülhetnek, így az alak nem rögzített. A szilárd anyagban a részecskék rácspontokhoz kötöttek, a gázban pedig szabadon, nagy távolságokra mozognak, és a térfogatuk kitölti a rendelkezésre álló teret.

Question 42Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Milyen halmazállapot-változás megy végbe, amikor a vízgőz a hideg ablaküvegen folyékony vízcseppekké alakul?

  1. Párolgás
  2. Szublimáció
  3. Lecsapódás Correct answer.
  4. Olvadás

Explanation

A lecsapódás (kondenzáció) során a gáz halmazállapotú anyag folyadékká alakul, miközben hőt ad le a környezetének. A hideg üveg felületén a gőz hőmérséklete a harmatpont alá csökken, ezért a vízmolekulák folyékony fázisba rendeződnek.

Question 43Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Melyik leírás adja meg helyesen az olvadáspont fogalmát normál légköri nyomáson?

  1. Az a hőmérséklet, amelyen a szilárd anyag közvetlenül gőzzé alakul
  2. Az a hőmérséklet, amelyen a folyadék gőznyomása eléri a külső nyomást
  3. Az a hőmérséklet, amelyen a szilárd és a folyékony fázis egyensúlyban van Correct answer.
  4. Az a hőmérséklet, amelyen az anyag hőmérséklete olvadás közben folyamatosan emelkedik

Explanation

Az olvadáspont az a hőmérséklet, amelyen a szilárd és a folyékony halmazállapot egymással dinamikus egyensúlyban van. Tiszta kristályos anyag olvadásakor a hőmérséklet állandó marad, amíg az egész anyag meg nem olvad, mert a bevitt hő az olvadáshő fedezésére fordítódik.

Question 44Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Egy zárt, merev falú edényben ideális gázt melegítünk. Melyik mennyiség marad változatlan?

  1. A gáz anyagmennyisége Correct answer.
  2. A gáz nyomása
  3. A gáz átlagos részecske-sebessége
  4. A gáz sűrűsége

Explanation

Zárt, merev edényben a gáz anyagmennyisége és térfogata rögzített, ezért az állapotegyenlet szerint a nyomás a hőmérséklettel arányosan növekszik. A melegítés növeli az átlagos kinetikus energiát, így a részecskék sebessége is nő, a sűrűség pedig állandó térfogat mellett nem változik.

Question 45Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Egy nyitott edényben lévő vizet melegítünk. Hogyan változik a forráspont, ha az edénytől elzárjuk a levegőt, és a nyomást csökkentjük?

  1. A forráspont először nő, majd csökken
  2. A forráspont nő
  3. A forráspont nem változik
  4. A forráspont csökken Correct answer.

Explanation

A folyadék akkor forr, amikor gőznyomása eléri a külső nyomást. Ha a külső nyomást csökkentjük, a gőznyomás már alacsonyabb hőmérsékleten is eléri azt, ezért a forráspont csökken; ezért forr a víz alacsonyabb hőmérsékleten nagy magasságban.

Question 46Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Melyik anyag esetében beszélünk szublimációról szobahőmérsékleten?

  1. A víz megfagyása
  2. A vas megolvadása
  3. A jód gőzzé válása szilárd állapotból Correct answer.
  4. A cukor oldódása vízben

Explanation

A szublimáció során a szilárd anyag folyékony fázis kialakulása nélkül megy át gőz halmazállapotba. A jód szobahőmérsékleten lassan szublimál, jellegzetes lila gőzt képezve; a folyamatot a szilárd jód gőznyomása teszi lehetővé.

Question 47Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Egy anyag hűtése során a hőmérséklet-idő grafikonon egy vízszintes szakasz jelenik meg. Mit jelent ez a szakasz tiszta anyag esetén?

  1. Az anyag bomlásnak indult
  2. Az anyag hőkapacitása nulla
  3. Az anyag két fázisa egyensúlyban van, a hő a fázisátalakulásra fordítódik Correct answer.
  4. A hőmérséklet mérése hibás, mert a hőmérséklet mindig csökken

Explanation

Fázisátalakulás közben a leadott hő a részecskék közötti kötések kialakítására fordítódik, ezért a hőmérséklet nem változik, amíg az átalakulás be nem fejeződik. A vízszintes szakaszon a két fázis egyensúlyban van, például fagyás esetén a folyadék és a szilárd anyag egyszerre van jelen.

Question 48Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Melyik állítás írja le helyesen a diffúziót gázokban?

  1. A gázok csak akkor keverednek, ha külső keverést alkalmazunk
  2. A nehezebb gáz mindig a könnyebb alá rétegződik, és nem keverednek
  3. A gázok spontán módon keverednek a rendezetlen hőmozgás miatt Correct answer.
  4. A gázok diffúziója csak azonos hőmérsékleten megy végbe

Explanation

A gázokban a részecskék rendezetlen hőmozgást végeznek, ezért ütközések során fokozatosan elkeverednek, amíg a koncentráció kiegyenlítődik. Ezt a folyamatot nevezzük diffúziónak, amely külső keverés nélkül, spontán módon megy végbe.

Question 49Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Melyik mennyiség fejezi ki, hogy mennyi hő szükséges 1 kg szilárd anyag teljes megolvasztásához az olvadáspontján?

  1. A fajhő
  2. A párolgáshő
  3. A hőkapacitás
  4. Az olvadáshő Correct answer.

Explanation

Az olvadáshő az a hőmennyiség, amely 1 kg anyag olvadáspontján történő teljes megolvasztásához szükséges, és a hőmérséklet közben nem változik. A fajhő 1 kg anyag hőmérsékletének 1 K-nel való emeléséhez szükséges hő, ami más fogalom.

Question 50Anyagi halmazok és halmazállapot-változások (States of matter and phase changes)

Egy edényben lévő folyadék felett zárt térben beáll a dinamikus egyensúly. Mit jelent ez a telített gőz esetében?

  1. A párolgás és a lecsapódás sebessége egyenlő Correct answer.
  2. A gőz nyomása nulla lett
  3. A párolgás teljesen leállt
  4. A folyadék hőmérséklete nullára csökkent

Explanation

Dinamikus egyensúlyban a folyadékból időegység alatt elpárolgó molekulák száma megegyezik a gőzből visszacsapódó molekulák számával, ezért a gőz nyomása állandó. A folyamat nem áll le, csak a két ellentétes irányú változás sebessége válik egyenlővé.