Állami vagy magánvasút 1880-ban?
1880-ban a képviselőház vasúti bizottsága két javaslatot tárgyal egy 120 km hosszú vonalról a szénmedencébe. Az állami építés 8 millió forintba kerülne, a kincstár 4%-os hitelt vehet fel; a magánkonzorcium 3 millió forint támogatást és 7 millió forintos beruházáshoz 5%-os állami kamatgaranciát kér. A szénmedence évi 1,2 millió mázsa szenet termel, a várható szállítási megtakarítás mázsánként 8 krajcár. A régióban 60 000 lakos él, a vonal két megyeszékhelyet kötne össze. A pénzügyminiszter szerint a garancia hosszú távon nagyobb terhet jelent, mint a látszólag kisebb támogatás; a kereskedelmi miniszter a gyors építést sürgeti. A bizottságban a nemzeti ipar pártján álló képviselők az állami tulajdont, a liberálisok a magántőkét részesítik előnyben. A döntéshez a költségvetési kockázatot és a regionális fejlődést kell mérlegelni.
1. Számítsa ki, mekkora éves szállítási megtakarítást jelent a szén mennyisége alapján, és hogyan viszonyul ez a beruházási költségekhez! Mutassa a számítás menetét!
Read the worked answer
Számítás: 1,2 millió mázsa × 8 krajcár = 9,6 millió krajcár. Mivel 1 forint = 100 krajcár, ez évi 96 000 forint megtakarítás. Összevetés: az állami építés 8 millió forintja után 4%-os kamat évi 320 000 forint; a 96 000 forintos szállítási megtakarítás ennek még a harmadát sem éri el. A magánváltozatnál a 3 millió forint támogatás azonnali kiadás, a 7 milliós beruházás 5%-os garanciája pedig évi 350 000 forint feltételes kötelezettség. Következtetés: pusztán a szénszállítás megtakarításából a vonal nem térül meg gyorsan. A beruházás indokoltsága csak akkor védhető, ha számba vesszük a többi áru-, személy- és regionális forgalmat, valamint a hálózati hatásokat. A döntéshez nem elég a két ajánlat névleges összegét összehasonlítani; a kockázat és a hozam időbeli szerkezetét kell nézni.
2. Melyik finanszírozási forma jelent nagyobb kockázatot a költségvetésnek? Miért nem elég a támogatás összegét összehasonlítani?
Read the worked answer
Állami építés: 8 millió forint tőkekiadás, évi 320 000 forint kamat, de az állam tulajdonosa lesz a vonalnak, és a hozamot is ő szedi. Magánváltozat: 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, plusz 5%-os garancia 7 millió után, azaz évi 350 000 forint feltételes kiadás, ha a társaság nem fizet. Tíz év alatt a garancia 3,5 millió forintot jelenthet, de a kockázat a beruházás egészére is kiterjedhet. Miért nem elég a névleges összeg: a 3 millió kevesebbnek látszik, mint a 8 millió, mégis hosszú távon nagyobb lehet a kötelezettség, mert a garancia a magánbefektető kockázatát részben az államra hárítja. Azt kell vizsgálni, ki viseli a forgalmi, építési és üzemeltetési kockázatot, ki kapja a hozamot, és milyen feltételekkel szállhat ki az állam. Következtetés: a garancia akkor vállalható, ha a szerződés felső korlátot és teljesítménykövetelményt tartalmaz; különben a költségvetési kockázat átláthatatlan.
3. Milyen nem gazdasági érvek szólhatnak a vonal mellett, és hogyan lehetne ezeket a döntésbe építeni?
Read the worked answer
Érvek: a vonal két megyeszékhelyet köt össze, javíthatja a közigazgatás elérését, a katonai mozgósítást, a helyi piacok bekapcsolását az országos hálózatba, és erősítheti a nemzeti piac egységét. A 60 000 lakosú régió számára a vasút nemcsak áruszállítás, hanem iskolák, hivatalok és munkahelyek elérésének eszköze is lehet. Döntésbe építés: ezeket nem lehet pusztán hangulat alapján a gazdasági számítás mellé tenni; számszerűsíteni kellene a várható személyforgalmat, a közigazgatási és katonai hasznot, és meg kell nézni, hogy ezek nélkül a beruházás megtérül-e. Ha a stratégiai haszon nagy, az állami építés indokolható; ha csak feltételezett, a magánváltozat garanciája túl nagy kockázat. Következtetés: a bizottságnak külön kell választania a szűken vett szénszállítási megtérülést és a regionális közjó hasznát. A döntés akkor védhető, ha a stratégiai érvekhez konkrét forgalmi becslés és költségkorlát társul.