Őskor és ókor
Az őskor és ókor témaköre a korszakolást, a neolitikus forradalmat, az ókori keleti civilizációk jellemzőit, valamint a görög és római antikvitás intézményeit és örökségét fogja át. Az érettségi fogalmak pontos használatát, forrásértelmezést és okozati összefüggések felismerését kéri számon.
Korszakolás és alapfogalmak
- Őskor: paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor. A neolitikus forradalom lényege a termelő gazdálkodásra való áttérés, a letelepedés, az élelemtöbblet és a társadalmi rétegződés megjelenése.
- Ókori Kelet: folyami kultúrák Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában és Kínában. Közös vonások: öntözéses gazdálkodás, írásbeliség, törvényalkotás (Hammurápi), vallási rendszerek, birodalmi szervezés.
- Görög antikvitás: polisz, athéni demokrácia (Kleiszthenész, Periklész), spártai kettős királyság, perzsa háborúk, peloponnészoszi háború, hellenizmus.
- Róma: köztársaság (consul, senatus, néptribunus), patricius–plebejus küzdelem, pun háborúk, principatus, dominatus, a kereszténység terjedése, 476.
Munkált példa
Tegyük fel, hogy a feladat így szól: „Magyarázza meg, miért tekinthető a neolitikus forradalom fordulópontnak az emberiség történetében!” A helyes válasz lépései: (1) a termelő gazdálkodás megjelenése; (2) állandó települések, majd városok kialakulása; (3) élelmiszer-többlet, ami specializációhoz és rétegződéshez vezet; (4) írásbeliség és államszervezés lehetősége. Az érvelés akkor teljes, ha nem csak felsorol, hanem okozati láncot mutat be.
Csapdák
- A korszakhatárok és a neolitikus forradalom helyszíneinek összekeverése.
- Az athéni demokrácia és a modern demokrácia fogalmának azonosítása; az athéni demokrácia csak a szabad férfi polgárokra terjedt ki.
- A római köztársaság és a császárság intézményeinek összemosása.
- A kereszténység államvallássá válásának dátumai: 313 (türelmi rendelet), 325 (niceai zsinat), 380 (Theodosius).