Középkor
A középkor témaköre a népvándorlástól a késő középkori válságig tartó ezer évet öleli fel. Az érettségi a hűbériség, az egyház, a városi élet és a rendi monarchiák működését, valamint a korszakolás biztos ismeretét kéri számon.
Alapstruktúrák
- Kora középkor: népvándorlás, frank birodalom, Karoling reneszánsz, Bizánc, az iszlám megjelenése.
- Érett középkor: hűbéri lánc (hűbérúr–hűbéres), benefícium, immunitás; céhek, városi önkormányzat, egyetemek; invesztitúraharc; keresztes háborúk; rendi monarchiák.
- Késő középkor: pestis, százéves háború, egyházszakadás, a rendi gyűlések megerősödése.
Munkált példa
„Mutassa be a hűbériség működését!” A jó válasz: a hűbérúr földet ad a hűbéresnek, aki cserébe katonai szolgálatot és hűséget vállal; a lánc csúcsán az uralkodó áll, de a helyi hatalom a hűbérurak kezében van. A magyarázat akkor teljes, ha kitér arra is, hogy a hűbériség nem azonos a jobbágysággal, és hogy a városok kiváltságai révén kívül kerültek a hűbéri láncon.
Csapdák
- Az invesztitúraharc és a wormsi konkordátum (1122) összekeverése a későbbi egyházszakadással (1054).
- A céh és a manufaktúra fogalmának összemosása.
- A rendi monarchia és az abszolút monarchia azonosítása.
- A Magna Carta (1215) jelentőségének túlértékelése: nem általános jogegyenlőséget, hanem a nemesség jogait rögzítette.