Kora újkor: reformáció, abszolutizmus, felvilágosodás
A kora újkor témaköre a reformáció, az abszolutizmus és a felvilágosodás korszakát tárgyalja. Az érettségi a vallási változások, az államhatalom átalakulása és a felvilágosodás eszmerendszerének összefüggéseit kéri számon.
Kulcsfogalmak
- Reformáció: Luther (1517, 95 tétel), Kálvin (predesztináció), anglikán egyház; a protestantizmus társadalmi hatásai.
- Ellenreformáció: tridenti zsinat (1545–1563), jezsuita rend, barokk kultúra.
- Abszolutizmus: francia modell (Richelieu, XIV. Lajos), merkantilizmus, versailles-i udvar; porosz és Habsburg példák.
- Felvilágosodás: Locke, Montesquieu, Voltaire, Rousseau; enciklopédia; felvilágosult abszolutizmus (II. József, Nagy Frigyes, II. Katalin).
- Angol polgári forradalom, amerikai függetlenségi háború, francia forradalom kezdete.
Munkált példa
„Hasonlítsa össze a lutheri és a kálvini tanítást!” A válasz: Luther a hit általi megigazulást hangsúlyozza, Kálvin a predesztinációt és az istentisztelet puritánabb formáját; mindkettő elveti a pápai tekintélyt, de a szervezeti következmények eltérnek. Az érvelés akkor teljes, ha kitér a társadalmi fogadtatásra is.
Csapdák
- A reformáció és a reneszánsz összekeverése.
- A merkantilizmus és a fizokraták szemléletének azonosítása.
- A felvilágosult abszolutizmus és a felvilágosodás eszmerendszerének azonosítása: az előbbi „felülről” reformál, az utóbbi társadalmi mozgalom.
- A francia forradalom dátumának (1789) és a kora újkor határának elcsúsztatása.