Reformkor – dualizmus
A reformkor–dualizmus témaköre a magyar történelem 1825 és 1914 közötti szakaszát tárgyalja. Az érettségi a politikai programok, a társadalmi-gazdasági változások és a nemzetiségi kérdés összefüggéseit kéri számon.
Kulcselemek
- Reformkor: Széchenyi és Kossuth programja, országgyűlések, gazdasági és társadalmi reformok.
- március 15., áprilisi törvények, szabadságharc, leverése.
- Kiegyezés (1867): közös ügyek, dualizmus, Tisza Kálmán, gazdasági fejlődés, Budapest, millennium (1896).
- Népesség, városiasodás, vasút, ipar; nemzetiségi kérdés, asszimiláció, kivándorlás.
Munkált példa
„Miért tekinthető a kiegyezés kompromisszumnak?” A válasz: Magyarország elismeri a Habsburg uralkodót, de belső önkormányzatot kap; közös a külügy, a hadügy és a pénzügy egy része. A kompromisszum lényege, hogy egyik fél sem érte el teljes célját, és a magyar politikai elit a dualizmus keretein belül próbálta érvényesíteni érdekeit.
Csapdák
- A reformkor és a dualizmus időhatárainak összekeverése.
- Az áprilisi törvények és a kiegyezés tartalmának összemosása.
- A dualizmus gazdasági fejlődésének egyoldalú értékelése: a modernizáció és a társadalmi feszültségek együtt jelentek meg.
- A nemzetiségi kérdés figyelmen kívül hagyása.