Önkorrekció és adathatárok egy rádióinterjúban
Hallás utáni értés, 2. feladat. A vizsgázó egy 3 perc 20 másodperces rádióinterjút hall egyszer, jegyzetelhet. Az interjúban egy városi közlekedési szakértő beszél a dugódíj bevezetéséről. A felvételen a szakértő először azt mondja: „A 2014-es adatok szerint a behajtási díj bevezetése után 18 százalékkal csökkent a forgalom.” Majd két mondattal később: „Bocsánat, a 2014-es szám a mi mintánkra vonatkozik, országosan inkább 12 százalék volt; a 18 százalék a belvárosi zónára igaz.” Később egy másik kérdésre: „Nem feltétlenül a díj miatt, hanem inkább a parkolási rendszer átalakítása miatt.” A vizsgázónak egy táblázatot kell kitöltenie: évszám, százalék, területi egység, és egy következtetésmondatot írnia. A hangfelvétel csak egyszer hallgatható; a jegyzetelésre 20 másodperc áll rendelkezésre a felvétel után. A vizsgázó bizonytalan, melyik számot írja a „fő eredmény” rubrikába, mert a szakértő önkorrekciót használ.
1. Melyik számot írná a „fő eredmény” rubrikába, és hogyan indokolja a döntést a felvétel alapján?
Read the worked answer
A fő eredmény rubrikába a 12 százalékot írnám, mert a szakértő önkorrekciója után ezt nevezi országos adatnak, a 18 százalékot pedig kifejezetten a belvárosi zónára szűkíti. Az indoklás nem az, hogy a 12 „később” hangzik el, hanem hogy a beszélő maga pontosítja a hatókört: „a 2014-es szám a mi mintánkra vonatkozik, országosan inkább 12 százalék volt; a 18 százalék a belvárosi zónára igaz.” Az „inkább” és a „zónára igaz” fordulatok egyértelműen rétegzik az adatot. Ezért a táblázatba így írnám: évszám 2014, százalék 12, területi egység országos; külön sorba pedig 18, belvárosi zóna. A jegyzetben nyíllal jelölném, hogy a 18 a szűkebb területre vonatkozik, nehogy a következtetésmondatban összemosódjon a kettő. Ha a rubrika csak egy számot enged, a 12 a fő eredmény, mert a szakértő a saját mintájától elhatárolva az országos arányt nevezi meg.
2. Mit jelent a „nem feltétlenül ... hanem inkább” szerkezet a szakértő érvelésében, és milyen következtetést szabad levonni belőle?
Read the worked answer
A szerkezet nem tagadja a díj hatását, hanem eltolja a hangsúlyt: a díj nem kizárólagos vagy biztos ok, a parkolási rendszer átalakítása valószínűbb magyarázat. A „nem feltétlenül” episztemikus óvatosság, a „hanem inkább” pedig alternatív súlypontot jelöl. Ebből az következik, hogy a szakértő szerint a forgalomcsökkenés több tényező együttes hatása lehet, és a díj önmagában nem bizonyítottan vezetett a változáshoz. A vizsgán ezért nem azt a választ kell választani, hogy „a díj nem hat”, hanem azt, hogy „a díj hatása nem biztos, és a parkolási reform szerepe valószínűbb”. A jegyzetben érdemes külön oszlopba írni: „díj → ?”, „parkolás → valószínűbb”. A „nem feltétlenül” szót aláhúznám, mert a túlzó válaszok leggyakrabban ezt a finomítást hagyják el.
3. Hogyan ossza be a 20 másodperces jegyzetelési időt, hogy a szám és a területi egység ne csússzon össze?
Read the worked answer
A 20 másodpercet három mozdulatra osztanám: 1) a szám és a területi egység párosítása, 2) az önkorrekció nyíllal jelölése, 3) a következtetésmondat vázlata. Konkrétan: „2014 / 12% / országos” és „2014 / 18% / belváros” sorokat írnék egymás alá, a 18 elé nyilat, hogy látszódjon a szűkítés. A „nem feltétlenül” részt külön jelölném, mert nem szám, hanem episztemikus jelzés. A 20 másodperc alatt nem szabad új információt keresni; csak a már elhangzottak szerkezetét kell rögzíteni. Ha a jegyzet túl zsúfolt, a területi egységet rövidítem („orsz.”, „belv.”), de a számot nem. A következtetésmondatot csak a jegyzet után, a rendelkezésre álló válaszidőben fogalmaznám meg, mert a hallás közbeni megfogalmazás elvonja a figyelmet a következő mondatról.