Vita a buszmenetrendről: félbeszakítás és engedmény
Szóbeli vizsga, 4. feladat: páros vita. A vizsgázó partnere a vizsgáztató, aki a helyi buszmenetrend módosítását védi: „A 7-es busz este 10 után csak óránként jár, mert a járat kihasználtsága 12 százalék alatt van.” A vizsgázónak azt kell képviselnie, hogy a járatot sűríteni kellene, mert a kórházhoz és a vasútállomáshoz is ez visz el, és a vizsgázó szerint a 12 százalékos adat félrevezető: a vizsgálat csak a jegyváltó utasokat mérte, a bérleteseket nem. A feladat: meggyőzni a partnert, de legalább egy ponton engedményt tenni, és udvariasan félbeszakítani, amikor a partner azt állítja, hogy „a lakók többsége egyetért a ritkítással”. A felkészülésre 2 perc, a vitára 5 perc áll rendelkezésre. A vizsgázó hajlamos túl hosszan beszélni, és elfelejti jelezni az egyetértést ott, ahol lehetne.
1. Fogalmazzon meg udvarias félbeszakítást, amellyel a 12 százalékos adatot kérdőjelezi meg, majd adja elő az ellenérvét.
Read the worked answer
A félbeszakítás akkor udvarias, ha jelzi a partnermondat lezárását, elismeri a másik álláspontját, és csak utána kér szót. Például: „Bocsánat, hadd kapcsolódjak ide egy gondolattal - elfogadom, hogy a jegyváltó utasok aránya 12 százalék, de a vizsgálat nem mérte a bérleteseket, ezért ez az adat szerintem alulbecsüli a járat használatát.” Ez azért működik, mert nem támadja a partnert, hanem az adat hatókörét pontosítja. A „hadd kapcsolódjak” formula jelzi, hogy nem átveszem, hanem kiegészítem a szót. Utána egy rövid, konkrét ellenérvet kell mondani: a kórház és a vasútállomás miatt a járat nem csak esti szórakozási célokat szolgál. A vizsgán ügyelni kell arra, hogy a félbeszakítás ne legyen hosszabb, mint a partner mondata; egy-két mondat után adjuk vissza a szót, különben a vizsgáztató azt érzékeli, hogy nem tudunk váltani.
2. Hogyan tegyen engedményt anélkül, hogy feladná a fő álláspontját?
Read the worked answer
Az engedményt érdemes a közös célból levezetni: „Egyetértek azzal, hogy a kihasználtság fontos szempont, és hogy a 12 százalékos adat nem elhanyagolható. Elfogadom azt is, hogy a ritkítás csökkentené a költségeket. Ugyanakkor a kórház és a vasútállomás miatt a járat nem csak szabadidős célokat szolgál; ezért azt javaslom, hogy ne azonnal ritkítsunk, hanem egy három hónapos próbaidőben mérjük a bérleteseket is.” Ez az engedmény nem a fő álláspont feladása, mert a sűrítés helyett a mérés elhalasztását kéri. A vizsgán az „egyetértek” és az „elfogadom” szavak jelzik a concession-t, de utána a „ugyanakkor” vagy a „ezért azt javaslom” visszavezet a saját álláspontra. Az engedmény legyen valódi, ne látszatengedmény: ha a partner érve tényleg erős, ismerjük el, de ne mondjunk ellent a saját adatunknak. A cél a kompromisszum, nem a győzelem.
3. A vizsgáztató félbeszakítja: „Ezt nem értem, mit ért azon, hogy félrevezető?” Hogyan javítsa a megértést?
Read the worked answer
Először definiálnám a szót: „Azon értem, hogy az adat önmagában nem hamis, de a járat használatát alulbecsüli, mert csak a jegyváltókat méri.” Majd példát adnék: „Ha egy bérletes ugyanazon a járaton utazik, a 12 százalékos mutatóban nem jelenik meg, pedig ő is használja a buszt.” Végül visszakérdeznék: „Így érthető, vagy pontosítsam a mérés módszerét?” A visszakérdezés azért fontos, mert a szóbeli vizsgán a megértés kétirányú; nem elég újra elmondani ugyanazt. Kerülném a „nyilvánvaló” vagy „már mondtam” fordulatokat, mert azok a partner hibáztatását sugallják. A javítás három lépése: definíció, példa, ellenőrző kérdés. Ez a stratégia akkor is működik, ha a vizsgáztató nem az adatot, hanem a „félrevezető” szó jogosságát vitatja.