Korreláció és kauzalitás egy felmérési szövegben
Olvasási rész, 2. feladat. A vizsgán egy 400 szavas, grafikon nélküli szöveget olvas, amely egy 2022-es lakossági felmérésről szól. A szöveg egyik kulcsmondata: „Azokban a kerületekben, ahol több a fás terület, magasabb a lakók elégedettsége.” A szerzők óvatosan fogalmaznak: nem állítják, hogy a fák okozzák az elégedettséget, csak azt, hogy a két adat együtt jár. A vizsgázónak hat állításból kell kiválasztania, melyek következnek a szövegből, és melyek nem. Az egyik állítás: „A fás területek növelése biztosan növeli az elégedettséget.” Egy másik: „A felmérés nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot.” A vizsgázó tudja, hogy a szöveg óvatos, de a vizsgaidő vége felé a „biztosan” szót tartalmazó állítást is bejelöli, mert a szövegben szerepel a „növelése” szó.
1. Mely állítások következnek a szövegből, és melyek nem? Indokolja a „biztosan” szó alapján.
Read the worked answer
A „biztosan növeli” állítás nem következik, mert a szöveg kifejezetten óvatos: „nem állítják, hogy a fák okozzák az elégedettséget, csak azt, hogy a két adat együtt jár.” Az együtt járás (korreláció) nem elégséges az ok-okozati következtetéshez. A „nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot” állítás következik, mert a szerzők maguk is ezt a korlátot nevezik meg. A vizsgacsapda az, hogy a „növelése” szó szerepel a szövegben, és a vizsgázó a szóismétlés miatt a „biztosan” állítást is bejelöli. A helyes eljárás: a „biztosan”, „mindenképpen”, „csak” szavakat tartalmazó állításokat külön ellenőrizni kell a szöveg óvatos igéivel szemben. Ha a szöveg „együtt jár”, „összefüggés”, „nem zárja ki” kifejezéseket használ, akkor a kauzális állítás túl erős. Ezért a „biztosan” állítást elutasítom, a korrelációs állítást elfogadom.
2. Milyen vizsgastratégiával kerülhető el, hogy a szóismétlés miatt téves állítást jelöljön be?
Read the worked answer
Először is a szöveg fő állítását kell kiemelni: „a fás területek és az elégedettség együtt jár, de az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított”. Ezután minden válaszlehetőségnél azt kell vizsgálni, hogy az állítás erősebb-e, mint a szöveg állítása. A szóismétlés nem evidencia: attól, hogy a „növelése” szó szerepel a szövegben, a „biztosan növeli” még nem következik. Érdemes a modalitást jelölő szavakat bekarikázni: „biztosan”, „valószínűleg”, „együtt jár”, „okozza”. A szövegben található óvatos igéket össze kell párosítani a válaszopciók igéivel. Ha az opció erősebb modalitású, el kell utasítani. Végül a vizsgaidő végén ne változtassunk mindenáron: ha az első döntés indokolt volt, a fáradtság miatti átjelölés gyakrabban ront, mint javít. A „biztosan” szót tartalmazó opciót csak akkor fogadnám el, ha a szöveg maga is kauzális igét használna.
3. Milyen további adat erősítené a szöveg kauzális állítását, és miért nem szerepel ilyen a cikkben?
Read the worked answer
Kauzális állításhoz olyan adat kellene, amely időben megelőzi a hatást, és kizárja az alternatív magyarázatokat. Például: egy kerületben növelték a fás területet, és ugyanazoknak a lakóknak az elégedettségét mérték előtte és utána; vagy kontrollcsoportot használtak hasonló, de fásítás nélküli utcákból. Az is erősítené, ha a fásítás és az elégedettség közötti kapcsolatot más változók (jövedelem, zaj, közbiztonság) kontrollálásával is kimutatnák. A cikk azért nem tartalmaz ilyet, mert egy keresztmetszeti felmérés csak egy időpontban méri a két változót; nem tudja megmondani, melyik volt előbb, és nem zárja ki, hogy egy harmadik tényező - például a gazdagabb kerületek több fát és több elégedettséget is produkálnak - okozza mindkettőt. A vizsgán ezt a különbséget kell hangsúlyozni: a szöveg nem hibás, amiért óvatos, hanem éppen a korrelációs adat korlátját ismeri el.