Dór dallam téves előjegyzéssel és zárlattal
Egy érettségiző tanuló egy 16 ütemes, négysoros magyar népdal szolfézs-átiratát készíti el. A dallamot D alaphangú dór jellegűnek hallja, de a kottán G-dúr előjegyzést használ (F#), és a negyedik sor zárlatát A-ra írja, „autentikus zárlat” megjegyzéssel. A tanár a lejegyzésben két helyen hiányzó módosítójelet talál: a második sorban a 6. fokon álló hangot tévesen F#-nak írja, pedig F természetes; a harmadik sorban a 4. fokon G# szerepel G helyett. A dallam ambitusa D–D, a hangsúlyos ütemek D–F–A–D hangokat tartalmaznak. A tanuló szerint a dallam „G-dúrban van, csak néha vált”. A feladat az átirat javítása és a tonalitás tisztázása. A rendelkezésre álló idő 20 perc, segédeszköz a zsebkönyv és a zongora. A tanuló a zárlatot a domináns–tonika viszony mintájára értelmezi, és nem veszi észre, hogy a dallam negyedik sora a dominánson (A) áll meg.
1. Milyen hangsorban van a dallam, és hogyan kell javítani az előjegyzést? Indokolja a döntést a hangkészlet és a zárlatok alapján!
Read the worked answer
A dallam D alaphangú, de nem G-dúr: a hangsúlyos D–F–A–D hangok D-t, F-et, A-t és D-t adnak, ami D-moll/dór magot jelez. A második sor F természetes hangja kizárja a G-dúr előjegyzést, mert abban F# szerepel. A helyes megoldás: üres előjegyzés (D-dór), az F és B naturalis jelölése, a G# pedig accidentálisan, minden előfordulásnál. A 4. fok emelése miatt a hangsor nem tiszta dór, hanem dór jellegű, emelt negyedik fokkal; ezt a lejegyzésben következetesen G#-ként kell írni. A tanuló azért tévedett, mert a G-dúr előjegyzést a hallott F# miatt választotta, de a dallam valódi központja D, a G-dúr csak felszíni benyomás.
2. A tanuló A-ra írt zárlatot nevezi autentikusnak. Mi a hiba, és milyen zárlat lenne helyes? Magyarázza el a zárlati fokok funkcióját!
Read the worked answer
Autentikus zárlat a domináns–tonika (V–I) viszony; ha a dallam D-dór, a tonika D, a domináns A. Az A-ra érkezés tehát nem autentikus zárlat, hanem a dominánson való megállás, azaz félzárlat vagy domináns zárlat. A tanuló összekeverte a domináns hangot a tonikával. Helyes zárlat D-re érkezne, például A–D lépéssel; a negyedik sor A-n való megállása nyitva hagyja a feszültséget, és visszatérést készít elő a tonikára. Az elemzésben ezért a zárlatot nem „autentikusként”, hanem „domináns félzárlatként” kell megnevezni, és a dallam egészének D központúságát kell hangsúlyozni.
3. Hogyan befolyásolja a 4. fok emelése a dallam jellegét, és milyen népzenei párhuzamot tudna említeni?
Read the worked answer
A 4. fok emelése (G→G#) a dór hangsor jellegzetes feszültségét növeli: a G# és a D között tritonusz (D–G#) jön létre, amely a dúr–moll kettősséget és a modális színt erősíti. A magyar népdalokban gyakori a dór hangsor emelt negyeddel, illetve a mixolíd és dór keveredése; Bartók és Kodály gyűjtéseiben is előfordul. Az elemzésben ezért nem hibás hang, hanem a dallam modális karakterének része; a lejegyzésben következetesen G#-ként kell szerepelnie, és a zárlatban, ha D-re tér vissza, G természetesre kell váltani. Így a dallam nem G-dúr, hanem D központú, emelt negyedik fokú dór.