Érettségi Ének-zene study materials
Érettségi Ének-zene study resources

Haydn „Császár” kvartett: tempó, ismétlés, hangolás

Érettségi Ének-zene · Put your knowledge to work in context.

All case studies

Haydn „Császár” kvartett: tempó, ismétlés, hangolás

Egy vonósnégyes a Haydn Op. 76. No. 3 „Császár” kvartett második tételét („Poco adagio, cantabile”) készíti versenyre. A kiírás max. 10 percet enged a teljes műsorra, a tétel ismétlésekkel együtt 7:30, ismétlések nélkül 5:10. A csellista ragaszkodik az első rész ismétléséhez, a hegedűs a variációs formára hivatkozva kihagyná a második ismétlést. A próbán a tempó 72–76 negyed/perc között ingadozik, a díszítések (appoggiaturák) pedig hol a hang előtt, hol azon kezdődnek. A vonósok modern hangszereken, A=440 Hz-en játszanak, de a verseny zsűrije historikus előadást is értékel. A próbaidő 25 perc, és a karnagy kéri a döntések dokumentálását. A hegedűs szerint a „cantabile” karakter miatt a tempó inkább 80 negyed/perc legyen, a csellista 69-et javasol. A brácsás felveti, hogy a variációk közötti karakterváltásokat tudatosítani kellene.

1. Milyen ismétlési rendet javasol a 10 perces időkeretben? Indokolja a variációs forma és a versenykiírás alapján!

Read the worked answer

A tétel variációs forma: a „Császár-himnusz” dallama először, majd variációk. Az első rész ismétlése a forma lezárását segíti, de a 10 perces keretbe a 7:30-as változat is belefér; a második ismétlés elhagyása nem sérti a forma logikáját, mert a variációk sorrendje így is érthető. Javaslat: tartsák meg az első ismétlést, a másodikat hagyják el; így kb. 6:20–6:40 lesz a tétel, marad idő a többi műsorszámra. A csellista ragaszkodása az első ismétléshez indokolt, mert a himnusz első bemutatása után a visszatérés erősíti a témát; a hegedűsnek a variációs forma érvelése a második ismétlés ellen elfogadható.

2. Hogyan döntsön a tempóról (69, 72–76 vagy 80 negyed/perc) és a díszítések helyéről? Indokolja a „cantabile” karakter és a historikus előadás szempontjából!

Read the worked answer

A „Poco adagio, cantabile” nem lassú gyászének, hanem éneklő, folyamatos tempó; a 69 túl lassú, a 80 már andante felé tolódik. A 72–76 közötti tempó adja a cantabile karaktert, és lehetővé teszi a díszítések éneklő elhelyezését. A historikus gyakorlatban az appoggiaturák a főhang előtt, a hang felé hajlítva szólalnak meg, nem a főhangon. Javaslat: egységesen 74 negyed/perc, a díszítések a főhang előtt, rövid hajlítással; a hegedűs ne kezdje a főhangon, mert az a romantikus gyakorlat. A brácsás karakterváltásokat a variációk között tempóváltás nélkül, artikulációval jelezze.

3. Milyen hangolási döntést javasol: A=440 vagy A=430? Hogyan befolyásolja ez a vonós hangszerek és a zsűri értékelését?

Read the worked answer

A modern vonós hangszerek A=440-hez készültek; A=430-ra hangolva a húrok feszülése és a hangszín változik, ami intonációs bizonytalanságot okozhat. A verseny zsűrije értékeli a historikus előadást, de nem írja elő a régi hangolást. Javaslat: maradjanak A=440-en, mert a vonósnégyes modern hangszereken játszik, és a tiszta intonáció fontosabb, mint a historikus hangolás látszata. Ha a zsűri kifejezetten kéri, akkor A=430 csak próbával, legalább 20 perc alatt váltható; a döntést a karnagy dokumentálja. A cantabile karaktert nem a hangolás, hanem a vonókezelés és a frazeálás adja.