Zeneelmélet és notáció
A zeneelmélet és notáció területe az érettségin a kottakép biztos olvasását, a hangközök és akkordok azonosítását, a hangsorok és a tonalitás értelmezését, valamint az ütem- és ritmusképletek pontos lejegyzését kéri számon. A feladatok gyakran rövid kottarészlethez kapcsolódnak, de a válasznak önmagában is érthetőnek kell lennie: meg kell nevezni a jelenséget, meg kell adni a fokot vagy a hangnemet, és indokolni kell a döntést.
Hangközök és akkordok
- A hangköz neve két adatból áll: a fokok száma és a minőség (tiszta, nagy, kicsi, bővített, szűkített).
- Fordításnál a két hang sorrendjét cseréljük; a fokok összege 9, a minőség ellentétesre vált (tiszta marad tiszta, nagy–kicsi, bővített–szűkített).
- A hármashangzat lehet dúr, moll, szűkített vagy bővített; fordításai a szext és a kvartszext.
Hangsorok, ütem, transzponálás
- A dúr mellett a természetes, harmonikus és melodikus moll a vizsga alapja; a harmonikus mollban a 7. fok emelt.
- A 6/8 összetett ütem: két főütés, nem háromnegyed; a 3/4 egyetlen hármas lüktetés.
- Transzponáláskor minden hang ugyanazzal a hangközzel mozdul, a hangnem előjegyzése és a fokok viszonya változatlan marad.
Kidolgozott példa
Határozzuk meg a c’–fisz’ hangközt, majd a fordítását. A fokok száma négy (c–d–e–f), tehát kvart; mivel az f helyén fisz áll, a hangköz bővített kvart, félhangban mérve hat. Fordításnál fisz’–c’’: a fokok száma 4+5=9, tehát kvint; a minőség ellentétes, így szűkített kvint. A félhangszám itt is hat, ezért csak a félhangszám alapján nem dönthetünk: a helyesírás és a fokszám dönt.
Csapdák
- A fisz és a gesz enharmonikusan azonos, de nem ugyanaz a hangköznév; a feladat a helyesírást is kéri.
- A harmonikus moll emelt 7. foka nem tévesztendő a melodikus moll emelt 6. és 7. fokával.
- A 6/8-ot sokan 3/4-nek írják; a főütések száma és a súlyviszony más.