Magyar zeneszerzők és zenei élet
A magyar zeneszerzők és zenei élet területe a 19–21. századi magyar szerzőket, a fő műveket és a magyar zenei intézményrendszert kéri számon. A vizsgán a művet szerzőhöz, műfajhoz és korszakhoz kell kötni, és a magyar zenei élet összefüggéseit kell látni.
Szerzők és művek
- Erkel Ferenc: Bánk bán, Hunyadi László; a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz dallamának szerzője.
- Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák, Esz-dúr zongoraverseny, szimfonikus költemények; a virtuóz zongorajáték és a programzene képviselője.
- Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Concerto, Mikrokozmosz; a népzenei gyűjtés és a modern szerkesztés összekapcsolója.
- Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Háry János, Galántai táncok; a Kodály-módszer és a magyar zenepedagógia meghatározó alakja.
- Intézmények: Zeneakadémia (1875), Magyar Állami Operaház (1884), Müpa, BMC.
Kidolgozott példa
A Psalmus Hungaricus 1923-ban, Budapesten mutatkozott be, Kodály Zoltán műve; szövege Kecskeméti Vég Mihály zsoltárfordítása. A mű vegyes kart, tenor szólistát és zenekart foglalkoztat, és a magyar zenei élet egyik reprezentatív eseményéhez kötődik. Azért fontos példa, mert egyszerre mutatja a magyar történelmi témát, a kóruskultuszt és a 20. századi zenei nyelv sajátosságait.
Csapdák
- Erkel nem csak operákat írt; a Himnusz dallama is hozzá kötődik.
- Liszt Magyar rapszódiái nem népdalgyűjtés eredményei, hanem magyaros karakterű szerzemények.
- Bartók és Kodály munkássága nem azonos: a gyűjtés közös, a szerkesztés és a pedagógiai szerep eltér.