Térképészet, geoinformatika és távérzékelés
Ez a domain a térképolvasást, a méretarány és a fokhálózat használatát, valamint a digitális térinformatika alapjait kéri számon. A vizsga tipikusan számítást, koordináta-azonosítást és adatmodell-felismerést kér.
Méretarány és fokhálózat
A méretarány a térképi és a valós távolság aránya. 1:50 000 esetén 1 cm a térképen 50 000 cm, azaz 500 m a valóságban. A nagyobb méretarány (1:25 000) több részletet mutat, de kisebb területet ábrázol. A fokhálózat szélességi és hosszúsági körökből áll; a szélességet az Egyenlítőtől, a hosszúságot a greenwichi kezdőmeridiántól mérjük. Magyarország közelítőleg az északi szélesség 45,7–48,6 foka és a keleti hosszúság 16,1–22,9 foka között fekszik. A vetületek torzítanak: a Mercator-hengervetület szögtartó, de a sarkok felé erősen nagyítja a területet.
Domborzat és geoinformatika
A topográfiai térkép domborzatát szintvonalak és magassági számok adják; a szintvonalak sűrűsödése meredek lejtőt jelez. A GIS rétegekbe szervezett, georeferált adatok kezelését jelenti: vektoros modell (pont, vonal, poligon) és raszteres modell (cellák). A távérzékelés során a műhold passzív (visszavert napfény) vagy aktív (radar) szenzorral észlel; a felbontás lehet térbeli, spektrális és időbeli.
Kidolgozott példa
Két pont a térképen 4 cm-re van, a méretarány 1:200 000. Valós távolság = 4 × 200 000 cm = 800 000 cm = 8 km. Ellenőrzés: 1 cm = 2 km, tehát 4 cm = 8 km.
Csapdák
A méretarány számértékének növelése kisebb méretarányt jelent. A hosszúsági körök nem párhuzamosak, a szélességiek igen. A GPS helymeghatározó rendszer, a GIS térbeli elemző rendszer: nem ugyanaz. A szintvonalak nem metszik egymást.