A Föld mint kőzetbolygó: geoszférák, lemeztektonika, kőzettan és ásványtan
Ez a domain a Föld belső felépítését, a lemeztektonika bizonyítékait és a kőzetciklust kéri számon. A vizsga gyakran kér mintafelismerést és folyamattársítást.
A Föld gömbhéjas felépítése
A Föld kérge kontinentális (gránitos, 30–70 km) és óceáni (bazaltos, 5–10 km) kéregből áll; alatta a köpeny, majd a külső folyékony és a belső szilárd mag. A litoszféra a kéreg és a felső köpeny merev együttese, amely a képlékeny asztenoszféra fölött mozog. A kéreg és a köpeny határát a Mohorovičić-felület jelöli.
Lemeztektonika
Wegener kontinensvándorlás-elméletét a tengerfenék-terjeszkedés igazolta: az óceáni hátságokon új kéreg keletkezik, a mágneses csíkok a Föld mágneses térfordulásait rögzítik. A lemezeket konvekciós áramlások mozgatják. Szegélytípusok: divergens (hátság, rift, mint az Atlanti-hátság vagy a Kelet-afrikai árok), konvergens (szubdukció óceáni árokkal, szigetívvel, mint az Andok; ütközés, mint a Himalája) és transzform (San Andreas).
Kőzetek és ásványok
A kőzetciklusban magmás, üledékes és metamorf kőzetek alakulnak egymásba. A magmás kőzetek mélységiek (gabbró, gránit: lassú hűlés, szemcsés szövet) vagy kiömlésiek (bazalt, andezit, riolit: gyors hűlés). Az üledékes kőzetek törmelékesek (homokkő, agyag), kémiaiak (mészkő, kősó) vagy szervesek (szén, kőolaj). A metamorf kőzet nyomás és hő hatására jön létre: a mészkőből márvány, az agyagból pala. A Mohs-skála a keménységet 1-től 10-ig írja le (talk, gipsz, kalcit, kvarc).
Kidolgozott példa
Egy minta rétegzett, ősmaradványt tartalmaz, kalcitból áll, sósavval pezseg. Következtetés: üledékes, kémiai keletkezésű mészkő, amely sekély, meleg tengerben rakódott le, és később jelentős átalakulás nem érte.
Csapdák
A bazalt kiömlési, a gabbró mélységi: azonos összetétel, eltérő szövet. A gránit nem üledékes kőzet. A földrengések nemcsak lemezszegélyeken, hanem belső törésvonalak mentén is előfordulnak.