Felszínformáló folyamatok és a földfelszín formakincse
Ez a domain a belső és külső erők működését, valamint a folyóvízi, szél-, jég- és karsztos formák felismerését kéri számon. A vizsga jellemzően forma–folyamat párosítást és tájleírást kér.
Belső és külső erők
A földfelszín formáit endogén (kéregmozgás, vulkánizmus, földrengés) és exogén (mállás, erózió, szállítás, lerakódás) folyamatok alakítják. Az exogén folyamatok energiaforrása a Nap sugárzása és a gravitáció; hatásukra a magasságkülönbségek csökkennek.
Mállás és tömegmozgás
Fizikai mállás: fagyaprózódás, hőmérséklet-ingadozás, sókristályosodás. Kémiai: oldódás, oxidáció, hidratáció. Biológiai: gyökérzet, élőlények tevékenysége. A tömegmozgás csuszamlás, omlás és folyás formájában jelentkezik, leginkább meredek, átázott lejtőkön.
Folyóvízi, szél-, jég- és karsztformák
A folyó felső szakaszán erózió jellemző (V-alakú völgy, vízesés), középszakaszán szállítás és oldalazó erózió (kanyarulat, terasz), alsó szakaszán lerakódás (hordalékkúp, delta, öntésiszap). A szél deflációval és korrázióval formál: barkan, dűne, lösz. A jég U-alakú völgyet, morénát, gleccsertavat hoz létre. A karsztosodás oldódással jár: karr, dolina, barlang, cseppkő. A tengerparton abrázió és turzás hat.
Kidolgozott példa
Egy folyó hegyvidéki szakaszán nagy esésű, keskeny, V-alakú völgyet és görgeteget látunk. Következtetés: erózió dominál, a szállítás görgetéssel történik. Lefelé, a síkságon kanyarulatok és öntéstalaj jelennek meg, mert az esés csökken, és a lerakódás kerül túlsúlyba.
Csapdák
Az U-alakú völgy gleccser, a V-alakú folyóvíz eredete. A lösz szél által szállított por lerakódása, nem folyóvízi üledék. A karszt nem vulkáni forma. A dűne és a barkan a szél formája, nem a vízé.