Légkör és éghajlat: meteorológia, klimatológia, éghajlati övezetek
Ez a domain a légkör szerkezetét, az időjárási elemeket és az éghajlati övezetek jellemzőit kéri számon. A vizsga gyakran éghajlati diagram elemzését és folyamatmagyarázatot kér.
A légkör szerkezete és összetétele
A légkör 78% nitrogént és 21% oxigént tartalmaz. Alulról a troposzféra (itt zajlik az időjárás, a hőmérséklet csökken), a sztratoszféra (ózonréteg), a mezoszféra, a termoszféra és az exoszféra következik. A felszínre érkező sugárzás egy részét a felszín visszaveri (albedó), a légkör és a felszín elnyeli, majd hosszúhullámú sugárzásként kibocsátja.
Légnyomás, szél és frontok
A légnyomáskülönbség szelet kelt; a Coriolis-erő az északi féltekén jobbra, a délin balra téríti. A ciklonban (alacsony nyomás) befelé áramlás, feláramlás és csapadék, az anticiklonban (magas nyomás) leáramlás és derült idő jellemző. A passzátszelek a térítők felé, a nyugati szelek a mérsékelt övben fújnak; a monszun évszakos irányváltású rendszer. Frontok: meleg, hideg és okklúziós. A csapadék lehet konvekciós, frontális vagy relief eredetű.
Éghajlati övezetek
A trópusi övben esőerdő (egész évben bő csapadék), szavanna (száraz és nedves évszak) és sivatag található. A mérsékelt övben mediterrán (száraz nyár), óceáni (egyenletes) és kontinentális (szélsőséges) éghajlat különül el. A hideg övben tajga és tundra, emellett sarkvidéki és magashegységi éghajlat létezik. Az éghajlati diagramon a hőmérsékleti görbe és a csapadékoszlopok viszonya dönt.
Kidolgozott példa
A diagramon a januári hőmérséklet +12 °C, a júliusi +26 °C, a csapadék nyáron összpontosul, évi 600 mm. Következtetés: északi félteke, mérsékelt öv, kontinentális jelleg; a nyári csapadékmaximum és a nagy évi hőingás erre utal.
Csapdák
A Coriolis-erő nem kelt szelet, csak térít. A monszun nem napi, hanem évszakos rendszer. Az ózonlyuk és az üvegházhatás különböző jelenség. A hőmérséklet a troposzférában csökken, a sztratoszférában emelkedik.