A cum-os mellékmondat értelmezése Livius-stílusú mondatban
Egy gimnáziumi diák a következő, Livius stílusában írt gyakorlómondatot fordítja az érettségi próbáján: „His rebus cognitis, cum hostes flumen transissent, consul, ne milites in angustias conicerentur, signa inferri iussit.” A tanár három lehetséges értelmezést ad a cum-os mellékmondatra: időhatározói („miután”), okhatározói („mivel”) és megengedő („bár”). A diák először az időhatározói mellett dönt, mert a cum + coniunctivus szerkezetet memoriter „miután”-nak tanulta. A szövegkörnyezet azonban ellentmondásosnak tűnik: a consul „ne…” kezdetű óvó mellékmondata és a „signa inferri” kifejezés is értelmezést kíván. A fordításra 12 perc áll rendelkezésre, szótár nem használható. A feladat 5 pontos: 3 pont a nyelvtani indoklásért, 2 pont a koherens magyar szövegért. A diák kérdése: melyik olvasat adja a legkoherensebb fordítási döntést, és hogyan lehet a nyelvtani jelzéseket összeegyeztetni a szöveg logikájával? Milyen érvet érdemes leírni a javításnál?
1. Melyik cum-os értelmezés a legvalószínűbb? Soroljon legalább két nyelvi és egy szövegszintű érvet!
Read the worked answer
A legvalószínűbb az okhatározói („mivel”) olvasat, de nem kizárólagos. Nyelvi érvek: (1) a cum + coniunctivus önmagában nem dönti el a fajtát; az időhatározói, okhatározói és megengedő jelentés is lehetséges. (2) A főmondat cselekvése (signa inferri iussit) reakció egy már bekövetkezett eseményre; a „his rebus cognitis” ablativus absolutus is előkészíti az okot. (3) A megengedő olvasáshoz gyakran tamen vagy ellentétes hangsúly kellene, itt nincs. Szövegszintű érv: a „ne milites in angustias conicerentur” óvó mellékmondat a veszélyt nevezi meg; a consul azért rendel támadást, mert az ellenség átkelt, és a szorosban való beszorulás fenyeget. Ez okozati kapcsolatot teremt. Az „miután” sem rossz, de a fordításban a „mivel” jobban magyarázza a parancsot; a vizsgán a döntést indokolni kell, nem elég a memoriter szabály.
2. Fordítsa le a mondatot, és magyarázza el a „signa inferri iussit” szerkezetét!
Read the worked answer
Fordítás: „Miután ezeket megtudták, mivel az ellenség átkelt a folyón, a consul, hogy a katonák ne szoruljanak szoros helyre, megparancsolta, hogy induljanak támadásra.” A szerkezet: iussit + infinitivus passivum = parancsolta, hogy…; a „signa inferri” szó szerint „a jelvényeket előrevitetni”, azaz „támadni”. A passzív infinitivus azért áll, mert a parancs tárgya nem a consul, hanem a katonák cselekvése; a latin gyakran így fejezi ki a parancs tartalmát. Nem „a consul vitte előre a jelvényeket”, mert akkor aktív infinitivus vagy igei szerkezet állna. A „ne conicerentur” passzív coniunctivus, mert a katonák kerülhetnek a szorosba; a fordítást a magyar igemódhoz kell igazítani.
3. Miért félrevezető a „cum + coniunctivus = miután” memoriter szabály? Milyen vizsgastratégiát javasolna?
Read the worked answer
A szabály csak a szerkezet egyik lehetséges olvasatát rögzíti. A cum + coniunctivus lehet időhatározói, okhatározói, megengedő és feltételes is; a jelentést a főmondat és a szövegkörnyezet dönti el. Stratégia: először jelölje meg a főmondat állítmányát és a mellékmondat állítmányát, majd tegye fel a kérdést: a mellékmondat mikor, miért, minek ellenére történt? Ezután válasszon, és a fordításban egyértelmű kötőszót használjon. Ha két olvasat is védhető, a vizsgán a jobban indokolható mellett döntsön, de ne írjon ellentmondó indoklást. A memoriter csak kiindulópont, nem bizonyíték.