Római történelem, kultúra és civilizáció
A történelmi és civilizációs kérdések a res gestae eseményeit, az intézményeket, a mindennapi életet és a vallást mérik. A vizsgán kronológiai sorrend, tisztségek azonosítása és a forrásokból kiolvasható társadalmi háttér is szerepelhet.
Intézmények és történelem
- A köztársaság tisztségei: consul, praetor, tribunus plebis, quaestor, censor; a cursus honorum rendje.
- A senatus és a comitiák (centuriata, tributa); a dictator rendkívüli tisztsége.
- A principatus Augustus alatt; a princeps nem azonos a köztársasági consulral.
- Fontos cezúrák: Róma alapítása (hagyomány szerint Kr. e. 753), a királyok kiűzése (Kr. e. 509), a pun háborúk, a Gracchusok, Marius és Sulla, Caesar, Augustus, Kr. u. 476.
Mindennapi élet és vallás
- Domus és insula, forum, balneum, ludi, cena; a cliens-patronus viszony.
- Vallás: pontifex maximus, Vestalis szüzek, augurok, flamines, áldozat, állami kultusz.
- A család: paterfamilias, patria potestas, házasság, nevelés.
Mintapélda
„Cicero, consul, coniurationem Catilinae non armis sed oratione et senatus consulto oppressit.” Elemzés: a consul appositio Ciceróra utal, nem általános „konzul”; a senatus consulto ablativus eszközhatározó; a coniuratio összeesküvést jelent. Fordítás: „Cicero konzulként nem fegyverrel, hanem szónoklattal és szenátusi határozattal verte le Catilina összeesküvését.”
Buktatók
- A köztársasági és császári tisztségek összekeverése.
- Az imperator szó „császárként” való fordítása köztársasági szövegben.
- Kronológiai tévedés a Kr. e. és Kr. u. dátumok között.
- A mindennapi élet fogalmainak modern intézményekkel való azonosítása.