A latin irodalom recepciója és magyar vonatkozásai
A recepció kérdései a latin irodalmi műfajok és szerzők ismeretét, valamint a latin hagyomány magyarországi továbbélését mérik. A vizsgán szerepelhet műfaji azonosítás, szerző-mű párosítás, illetve annak felismerése, hogyan hatott a latin irodalom a magyar humanizmusra és iskolai kultúrára.
Műfajok és szerzők
- Epika: Vergilius, Aeneis; történetírás: Livius, Sallustius, Nepos, Caesar.
- Líra és elégia: Catullus, Horatius, Ovidius, Tibullus, Propertius.
- Szónoklat és levél: Cicero; epigramma: Martialis; szatíra: Horatius, Iuvenalis; komédia: Plautus, Terentius.
Magyar vonatkozások
- Janus Pannonius (1434–1472) humanista költő, epigrammák és elégiák szerzője; a magyarországi latin humanista költészet meghatározó alakja.
- Mátyás király (1458–1490) udvara és a Bibliotheca Corviniana; a humanista kéziratgyűjtés és a latin nyelvű udvari kultúra.
- A latin mint hivatalos nyelv Magyarországon 1844-ig; a jezsuita iskolarendszer és a Ratio Studiorum hatása a latinoktatásra.
- Magyarországi latin krónikák: Anonymus Gesta Hungarorum, Simon de Kéza, a humanista történetírás (Bonfini).
Mintapélda
Vergilius Aeneisének kezdősora: „Arma virumque cano...” Elemzés: az arma metonimikusan „háborút”, a virum egyes számban „hőst” jelent; a cano „éneklek, megénekelek”. A magyar iskolai olvasókönyvek évszázadokig használták ezt a szöveget, ezért a recepció kérdésében a műfaj (eposz) és a toposz (fegyver és hős) együtt értelmezendő. Fordítás: „A fegyvereket és a hőst éneklem meg...”
Buktatók
- A szerző és a műfaj téves párosítása.
- A középkori és humanista latin szerzők összemosása.
- A magyar recepció datálásának elhibázása.
- A műfaji sajátosságok figyelmen kívül hagyása a fordításnál.