Össztámogatás elosztása: Rawls és Nozick egy iskolai kuratóriumban
Az iskola alapítványa 3 millió forintos ösztöndíjkeretet különített el 12 tanuló számára. A pályázatok elbírálására három kritériumot rögzítettek: tanulmányi eredmény (50%), szociális rászorultság (30%), közösségi tevékenység (20%). A beérkezett 40 pályázatból 8-an maximális pontot értek el tanulmányi eredményből, de csak 5-en tudják igazolni a rászorultságot; közülük 2 diáknak a családja az elmúlt évben elveszítette jövedelmének 60%-át. A kuratórium ülésén két álláspont ütközik. Az egyik tag Rawls igazságosság-elméletére hivatkozik: „A különbség-elv szerint az egyenlőtlenség csak akkor igazolt, ha a legrosszabb helyzetűek javát szolgálja, ezért a rászorultságot kell előnyben részesíteni.” A másik tag Nozickre hivatkozik: „A tehetség és a szorgalom jogos tulajdon, az ösztöndíj nem redisztribúció, hanem elismerés, ezért a teljesítményt kell jutalmazni.” A döntést 2 hét múlva kell meghozni, és a kuratórium szabályzata szerint a döntést írásban, indoklással kell közzétenni.
1. Helyesen alkalmazzák-e a kuratórium tagjai Rawls és Nozick elveit? Mutasson rá mindkét hivatkozás pontatlanságára.
Read the worked answer
Rawls-hivatkozás: irányában helyes, hatókörében pontatlan.
- A különbség-elv valóban azt mondja, hogy az egyenlőtlenségek csak akkor igazoltak, ha a legrosszabb helyzetűek számára a legnagyobb előnyt hozzák. A rászorultság előtérbe helyezése tehát összhangban van az elv szellemével.
- A pontatlanság: a különbség-elv Rawlsnál a társadalom alapszerkezetére, az intézményekre vonatkozik, nem egyedi elosztási döntésekre. A „legrosszabb helyzetűek” nem a 12 pályázó közül a legszegényebbek, hanem a társadalmi együttműködésben legrosszabb helyzetben lévők. Egy 3 milliós, egyszeri ösztöndíj nem tudja betölteni ezt a szerepet; a kuratórium legfeljebb annyit tehet, hogy a szabályát igazolja az elv előtt.
- A rászorultság ráadásul nem azonos a különbség-elvvel: Rawls nem „szükséglet szerinti” elosztást ír elő, hanem azt kérdezi, melyik szabály javítja leginkább a legrosszabb helyzetűek helyzetét.
Nozick-hivatkozás: fogalmilag téves.
- Nozick jogosultsági elmélete történeti: a javak igazságos volta a megszerzés és az átruházás láncolatán múlik, nem a végeredmény mintázatán. Az ösztöndíj alapítványi vagyon, amelyet önkéntes adományokból és saját szabályai szerint oszt ki; ez nem állami redisztribúció, tehát a „nem redisztribúció” érv nem cáfolja a rászorultsági szempontot, csak az állami újraelosztást bírálja.
- A „tehetség és szorgalom jogos tulajdon” formula nem nozickiánus. Nozick éppen azt hangsúlyozza, hogy a tehetség morálisan önkényes, nem érdem; a jogosultság a szabad átruházásból ered, nem a tehetségből. A kurátor itt Rawls ellenérvét használja Nozick nevében, ami a vitában súlyos hiba.
2. Milyen eljárást javasolna a 3 millió forint elosztására, amely egyszerre illeszkedik a szabályzathoz és a filozófiai elvekhez?
Read the worked answer
Javasolt háromlépcsős eljárás:
Küszöb (jogosultsági szűrő). Először azt kell tisztázni, ki kerül egyáltalán értékelésre: hiányos vagy igazolatlan pályázat nem versenyezhet. Ez nem etikai semlegesség kérdése, hanem az eljárás tisztaságáé: a szabály akkor igazságos, ha mindenkire azonosan vonatkozik (a kanti univerzalizálhatóság itt az eljárásra alkalmazva).
Súlyozás a rögzített kritériumok szerint. A 50–30–20 arányt tiszteletben kell tartani, mert a pályázók erre készültek; a szabály utólagos megváltoztatása visszaélésszerű. A 2 különösen súlyos helyzetű diáknál a rászorultsági 30% kiegészíthető az alapítvány külön „méltányossági tartalékával”, de csak ha a szabályzat ezt lehetővé teszi; ha nem, akkor a kuratóriumnak a következő évre kell módosítania a szabályzatot, nem pedig idén önkényesen eltérnie tőle.
Indoklás és nyilvánosság. A döntéshez tartozzon írásos indoklás, amely megnevezi: a szűrés szempontjait, a súlyozás számszerű eredményét és azt, hogy a rászorultság milyen szerepet játszott. Ez egyszerre rawlsi (az intézmény igazolható a legrosszabb helyzetűek előtt is) és nozicki (az eljárás átlátható, a vagyonnal való rendelkezés jogszerű).
Elsődleges elv: a méltányos esélyegyenlőség, kiegészítve a különbség-elvvel. A teljesítményt nem tagadjuk meg, de a rászorultságot nem tekintjük „pótléknak”: a két, jövedelmének 60%-át elveszítő családból érkező diák esetében a támogatás nagyobb életesély-növekedést hoz, mint egy tehetősebb, maximális pontszámú diák esetében.
3. Fogalmazza meg a közzétételi indoklás első bekezdését (3–4 mondat), amely a döntést eljárási és etikai alapon is igazolja.
Read the worked answer
Minta-bekezdés:
„A kuratórium a 3 millió forintos ösztöndíjkeret elosztásáról a szabályzatban rögzített három kritérium – tanulmányi eredmény (50%), szociális rászorultság (30%), közösségi tevékenység (20%) – szerint, előzetesen közzétett eljárásban döntött. A döntés előtt minden pályázatot azonos módon bíráltunk el, és a hiányos igazolásokat a pályázóktól bekérve pótoltuk; a szűrés során senkit nem zártunk ki olyan szempont alapján, amelyet előzetesen nem hirdettünk meg. A rászorultságot nem önálló jogcímként, hanem a rögzített súlyozás részeként vettük figyelembe, és külön indokoltuk, miért részesítettük előnyben azt a két pályázót, akiknek a családja az elmúlt évben jövedelmének 60%-át elveszítette: esetükben a támogatás életesély-növelő hatása bizonyíthatóan nagyobb. A kuratórium vállalja, hogy a következő ciklusra a szabályzatot úgy pontosítja, hogy a méltányossági tartalék felhasználása átlátható és minden pályázó számára előre ismert legyen.”