I85PREP
⌘ K
Érettségi Philosophy study materials
Érettségi Philosophy study resources

Érettségi Philosophy practice questions

One question at a time. Build your Érettségi Philosophy understanding.

First 50 of 200 questions. Each one lists the choices, the correct answer, and an explanation. The checker at the top of this page saves progress in this browser when it is available.

Continue in the practice tool above to load more questions, 50 at a time.

Question 1Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mi a filozófia szó eredeti, görög jelentése?

  1. A tudás birtoklása
  2. A bölcsesség szeretete Correct answer.
  3. A vitatkozás művészete
  4. Az istenek tisztelete

Explanation

A philosophia szó a philein (szeretni) és a sophia (bölcsesség) összetétele, jelentése tehát „a bölcsesség szeretete”. Ez fejezi ki, hogy a filozófus nem birtokolja a bölcsességet, hanem törekszik rá.

Question 2Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Melyik kérdés tartozik egyértelműen az ismeretelmélet (episztemológia) tárgykörébe?

  1. Mi a szép lényege a művészetben?
  2. Van-e szabad akarata az embernek?
  3. Hogyan lehetséges biztos tudás a tapasztalaton túl? Correct answer.
  4. Mi teszi helyessé egy cselekedetet?

Explanation

Az ismeretelmélet a tudás természetével, eredetével és határaival foglalkozik, ezért a biztos tudás lehetőségének kérdése tartozik hozzá. A többi kérdés más filozófiai ágakhoz kapcsolódik.

Question 3Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mit jelent a filozófiában a metafizika kifejezés?

  1. A fizikai világon túli, végső létkérdések vizsgálatát Correct answer.
  2. A nyelv logikai elemzését
  3. A természettudományok módszertani alapjainak leírását
  4. Az érvelés formális szabályainak rendszerét

Explanation

A metafizika hagyományosan a tapasztalaton túli, végső létkérdésekkel foglalkozik: mi létezik, mi a lét, mi a valóság alapszerkezete. Nem azonos a tudományos módszertannal, a logikával vagy a nyelvfilozófiával.

Question 4Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Arisztotelész szerint mi a filozófia kezdete?

  1. A tekintély iránti engedelmesség
  2. A kétely
  3. A félelem
  4. A csodálkozás Correct answer.

Explanation

Arisztotelész a Metafizikában írja, hogy az emberek a csodálkozás miatt kezdtek filozofálni, mert a feltűnő dolgok meglepődést váltanak ki. A csodálkozás a tudásvágy eredeti mozgatója.

Question 5Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Melyik állítás írja le helyesen a filozófia és a természettudomány viszonyát?

  1. A filozófia megszűnt, amióta önálló természettudományok léteznek
  2. A filozófia teljesen azonos módszerekkel dolgozik, mint a fizika
  3. A filozófia kizárólag a természettudományok eredményeit ismétli meg
  4. A filozófia a tudományok előfutára volt, és máig vizsgálja azok előfeltevéseit Correct answer.

Explanation

A filozófia történetileg magában foglalta a természettudományokat, amelyek később önállósultak. A filozófia ma is foglalkozik a tudomány előfeltevéseivel, módszereivel és alapfogalmaival.

Question 6Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mit jelent a filozófiában a reflexió fogalma?

  1. A gondolkodás önmagára való visszafordulását Correct answer.
  2. A külső világ puszta észlelését
  3. A hagyomány kritikátlan átvételét
  4. Az érzelmek kifejezését a művészetben

Explanation

A reflexió a gondolkodás önmagára irányuló mozgása: a filozófia nemcsak a tárgyakat vizsgálja, hanem saját vizsgálódásának feltételeit is. Ez a filozófiai módszer egyik sajátossága.

Question 7Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Melyik állítás jellemzi helyesen a szókratészi módszert?

  1. Tekintélyes könyvekből idézve bizonyítja állításait
  2. Hosszú monológokban adja elő kész tanításait
  3. Kísérletekkel ellenőrzi a felállított hipotéziseket
  4. Kérdésekkel a beszélgetőtárs saját ellentmondásaira vezeti rá, majd tovább kérdez Correct answer.

Explanation

A szókratészi dialógus lényege a kérdezés: Szókratész nem kész válaszokat ad, hanem a beszélgetőtárs vélekedéseinek ellentmondásait tárja fel. Ezt nevezzük ma is szókratészi módszernek.

Question 8Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Egy kutató azt vizsgálja, hogy milyen logikai szerkezete van a „Ha esik az eső, nedves lesz az út” típusú állításoknak. Melyik filozófiai ághoz tartozik ez a vizsgálódás?

  1. Az esztétikához
  2. A logikához Correct answer.
  3. Az etikához
  4. A vallásfilozófiához

Explanation

A feltételes állítások érvényességének és szerkezetének vizsgálata a logika tárgya, amely az érvelés formáival foglalkozik. Az etika, esztétika és vallásfilozófia más kérdéseket vizsgál.

Question 9Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mi jellemzi a filozófiai kérdésfeltevést a tudományoshoz képest?

  1. Kizárólag a matematikai bizonyításra támaszkodik
  2. Kizárólag mérhető mennyiségekre vonatkozik
  3. Csak a múltbeli események okait kutatja
  4. Általános, alapvető kérdéseket tesz fel, amelyekre nincs egyetlen kísérletileg eldönthető válasz Correct answer.

Explanation

A filozófiai kérdések alapvetőek és általánosak, gyakran nem dönthetők el kísérlettel vagy méréssel. Ezért a filozófia érvelésre, fogalomelemzésre és értelmezésre támaszkodik.

Question 10Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mit jelent a filozófiában a kritikai magatartás?

  1. Az állítások indoklásának és előfeltevéseinek vizsgálatát Correct answer.
  2. A mások véleményének elutasítását minden indoklás nélkül
  3. A viták elkerülését a bizonytalanság miatt
  4. A hagyományos nézetek feltétel nélküli elfogadását

Explanation

A kritikai magatartás nem puszta elutasítás, hanem az állítások indoklásának és rejtett előfeltevéseinek vizsgálata. A filozófia módszerének alapja, hogy nem fogad el semmit igazolás nélkül.

Question 11Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Melyik filozófiai ág foglalkozik azzal, hogy mi teszi helyessé egy cselekedetet erkölcsileg?

  1. Az etika Correct answer.
  2. Az ismeretelmélet
  3. A metafizika
  4. A logika

Explanation

Az etika a cselekedetek erkölcsi helyességének, a jó és a helyes fogalmának vizsgálata. A logika az érvelés, az ismeretelmélet a tudás, a metafizika a lét kérdéseivel foglalkozik.

Question 12Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Egy diák azt állítja: „A filozófia haszontalan, mert nem ad kézzelfogható eredményeket.” Melyik válasz cáfolja ezt a filozófiai gondolkodás szempontjából a legjobban?

  1. A filozófia hasznos, mert kísérleteket végez
  2. A filozófia hasznos, mert megtanítja a helyes társadalmi szokásokat
  3. A filozófia hasznos, mert pénzt lehet vele keresni
  4. A filozófia fogalmi tisztázással és önismerettel járul hozzá a gondolkodás minőségéhez Correct answer.

Explanation

A filozófia értéke a fogalmak tisztázásában, az előfeltevések feltárásában és az önismeret előmozdításában rejlik, nem tárgyi termékek előállításában. Ez a gondolkodás minőségét javítja, ami más területeken is hasznosul.

Question 13Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mit jelent a filozófiában a dialektika fogalma klasszikus értelmében?

  1. A hagyományos szövegek szó szerinti fordítását
  2. A természeti jelenségek mérését
  3. A matematikai egyenletek megoldásának módszerét
  4. A párbeszédes, ellentmondásokon keresztülhaladó érvelés művészetét Correct answer.

Explanation

A klasszikus dialektika a párbeszéden alapuló, ellentmondásokat feltáró és meghaladó érvelés művészete, amelyet már Platón is így használt. Később Hegelnél az ellentétek mozgásának filozófiai elvévé vált.

Question 14Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Melyik állítás írja le helyesen a filozófia és a mindennapi gondolkodás kapcsolatát?

  1. A filozófia minden mindennapi vélekedést igaznak fogad el
  2. A filozófia csak a tudósok számára érthető
  3. A filozófia a mindennapi vélekedések előfeltevéseit teszi vizsgálat tárgyává Correct answer.
  4. A filozófia teljesen független a mindennapi tapasztalattól

Explanation

A filozófia abból indul ki, amit mindennapi tapasztalatunk és vélekedéseink tartalmaznak, de ezek rejtett előfeltevéseit vizsgálja. Így a mindennapi gondolkodás és a filozófia között szoros kapcsolat van.

Question 15Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mit jelent a filozófiában az a priori ismeret fogalma?

  1. Kísérletek során nyert ismeretet
  2. Tapasztalattól függetlenül, pusztán ésszel megszerezhető ismeretet Correct answer.
  3. Hagyományból átvett ismeretet
  4. Csak érzékszervi észleléssel megszerezhető ismeretet

Explanation

Az a priori ismeret a tapasztalat előtti, ésszel vagy fogalmi elemzéssel elérhető tudás, például a matematikai igazságok. Szemben áll az a posteriori, tapasztalatból származó ismerettel.

Question 16Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Egy filozófiai szövegben ez áll: „Minden ember halandó; Szókratész ember; tehát Szókratész halandó.” Melyik területhez kapcsolódik ez az érvelés?

  1. A politikai filozófiához, mert emberekről szól
  2. A vallásfilozófiához, mert halálról beszél
  3. Az esztétikához, mert a szépségről szól
  4. A logikához, mert érvényes következtetési formát mutat be Correct answer.

Explanation

Az idézett szillogizmus érvényes következtetési forma, amelynek vizsgálata a logika tárgya. A tartalom (halál, ember) nem változtat azon, hogy az érvelés formális szerkezetét elemezzük.

Question 17Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Mi a különbség a filozófiai szkepszis és a cinizmus között?

  1. A szkepszis erkölcsi tanítás, a cinizmus ismeretelméleti álláspont
  2. A szkepszis a tudás lehetőségét vonja kétségbe, a cinizmus erkölcsi-társadalmi magatartás Correct answer.
  3. Mindkettő ugyanazt jelenti a filozófiában
  4. A szkepszis művészeti irányzat, a cinizmus vallási mozgalom

Explanation

A szkepszis ismeretelméleti álláspont, amely a biztos tudás lehetőségét kérdőjelezi meg. A cinizmus ezzel szemben antik erkölcsi irányzat, amely a társadalmi konvenciókat bírálja.

Question 18Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Egy kutató azt állítja, hogy minden filozófiai probléma végső soron nyelvi félreértés. Melyik filozófiai irányzathoz áll ez a nézet legközelebb?

  1. Az analitikus nyelvfilozófiához Correct answer.
  2. A középkori skolasztikához
  3. Az egzisztencializmushoz
  4. A pythagoreus iskolához

Explanation

A nyelvi félreértésekre visszavezetett filozófiai problémák gondolata az analitikus nyelvfilozófiához, különösen a kései Wittgensteinhez kapcsolódik. Ez az irányzat a nyelv elemzésében látja a filozófia fő feladatát.

Question 19Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Miben különbözik a dogmatikus és a kritikai filozófiai attitűd?

  1. A dogmatikus igazolás nélkül elfogad alapelveket, a kritikai azok indoklását keresi Correct answer.
  2. A kettő között nincs filozófiailag értelmezhető különbség
  3. A dogmatikus mindig kételkedik, a kritikai soha
  4. A kritikai mindent elutasít, a dogmatikus mindent elfogad

Explanation

A dogmatikus attitűd bizonyos alapelveket igazolás nélkül elfogad, míg a kritikai attitűd ezek indoklását és előfeltevéseit vizsgálja. A filozófia önértelmezése szerint a kritikai magatartás jellemzi.

Question 20Filozófiai bevezetés: a filozófia mibenléte, ágai, módszere

Egy hallgató azt mondja: „A filozófia nem tudomány, mert nincs egyetlen elfogadott módszere.” Hogyan értékelhető ez az érvelés filozófiailag?

  1. Az érvelés téves, mert a filozófia kísérleteket végez
  2. Az érvelés hibátlan, mert a filozófiának valóban nincs módszere
  3. Az érvelés hibátlan, mert a filozófia nem foglalkozik módszerekkel
  4. Az érvelés előfeltevése, hogy a tudományosság kritériuma az egységes módszer, ez pedig vitatható Correct answer.

Explanation

Az érvelés egy rejtett előfeltevésre épül: hogy a tudományosság feltétele az egységes módszer. Ez a kritérium maga is vitatható, ezért az érvelés nem tekinthető automatikusan érvényesnek.

Question 21Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik állítás írja le helyesen Thalész vízfilozófiáját?

  1. A víz csupán szimbólum, valójában a levegő az ősanyag.
  2. A víz azért arché, mert a nedvesség hordozza a mozgás okát, a lelket. Correct answer.
  3. A víz az egyetlen elem, amely nem változik, ezért az állandóság elve.
  4. A víz az arché, mert minden dolog belőle származik és belé tér vissza.

Explanation

Thalész azért tekintette a vizet ősanyagnak, mert a nedvességben mozgás és élet van, sőt az emberi lélek is nedves természetű. Így a víz egyszerre anyag és mozgásforrás, nem pusztán passzív elem.

Question 22Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Anaximandrosz szerint mi az arché, és miért?

  1. A tűz, mert a legmozgékonyabb és legfinomabb elem.
  2. A négy elem keveréke, mert a világ sokféleségét csak összetétel magyarázza.
  3. Apeiron, mert végtelen és határtalan, így képes mindent létrehozni és magába fogadni. Correct answer.
  4. A szám, mert a dolgok arányai matematikailag kifejezhetők.

Explanation

Anaximandrosz az apeiront, a határtalant tette meg ősanyaggá, mert egy meghatározott elem nem tudná a maga ellentétét létrehozni. A határtalan képes minden ellentétpárt (meleg–hideg, száraz–nedves) kiválasztani magából.

Question 23Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Hérakleitosz „panta rhei” tanítása és a logosz fogalma hogyan kapcsolódik össze?

  1. A logosz az örök anyag, amelyből a változó dolgok készülnek.
  2. A logosz a látszat világa, amelyet a változás elfed.
  3. A logosz a változás mögötti törvény, amely a folytonos áramlást rendezetté teszi. Correct answer.
  4. A logosz az emberi vélemény, amely ellentétes a természet rendjével.

Explanation

Hérakleitosznál minden folyik, de a változás nem kaotikus: a logosz az a törvényszerűség, amely a folyamatot mértékké és renddé teszi. A tűz és a logosz együtt fejezi ki a világ állandó, mégis szabályos átalakulását.

Question 24Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik állítás tükrözi helyesen Parmenidész létfilozófiáját?

  1. A lét és a nemlét egyaránt létezik, ezért a mozgás valóságos.
  2. A lét egy, örök és változatlan, a keletkezés és a mozgás csak látszat. Correct answer.
  3. A lét keletkezik és elmúlik, ezért csak a változás ismerhető meg.
  4. A lét sokféle és osztható, mert az érzékelés ezt bizonyítja.

Explanation

Parmenidész szerint a gondolkodás és a lét azonos: ami gondolható, az van, a nemlét pedig nem gondolható el. Ebből következik, hogy a lét egy, oszthatatlan, örök és mozdulatlan, a változás pedig csak érzéki látszat.

Question 25Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Hogyan oldja fel Zénón a mozgás paradoxonjaival a pluralitás és a mozgás látszatát?

  1. Azt hangsúlyozza, hogy a mozgás csak az atomok ütközéséből érthető meg.
  2. Azt bizonyítja, hogy a mozgás valóságos, mert az érzékelés közvetlenül tanúsítja.
  3. Azt mutatja meg, hogy a mozgás és a sokaság fogalma ellentmondásra vezet, ezért a lét egysége igaz. Correct answer.
  4. Azt állítja, hogy a tér és az idő végtelenül osztható, ezért a mozgás lehetséges.

Explanation

Zénón paradoxonjai (Akhilleusz és a teknős, a repülő nyíl) azt demonstrálják, hogy a mozgás és a sokaság feltételezése ellentmondásra vezet. Ezzel mestere, Parmenidész egységtanát védi, a mozgást látszatnak minősítve.

Question 26Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Empedoklész szerint mi hozza létre a négy elem változó kombinációit?

  1. A nous, a tiszta értelem rendező tevékenysége.
  2. A szeretet és a gyűlölet, mint egyesítő és szétválasztó erők. Correct answer.
  3. Az apeiron kiválasztó mozgása.
  4. A logosz törvénye, amely az elemek arányát szabályozza.

Explanation

Empedoklésznél a négy elem (tűz, levegő, víz, föld) örök és változatlan, a keletkezés csak keveredésük és szétválásuk. Ezt a philia (szeretet) egyesíti, a neikos (gyűlölet) választja szét, ciklikusan.

Question 27Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Anaxagorasz „nous” fogalma miben különbözik a többi preszókratikus elvtől?

  1. A magvak véletlen ütközését irányító mechanikus erő.
  2. A logosz, amely a változást szükségszerűvé teszi.
  3. A magvaktól elkülönülő, tiszta és önmagát mozgató értelem, amely rendet teremt. Correct answer.
  4. Anyagi elem, amely a magvakkal együtt keveredik.

Explanation

Anaxagorasznál mindenben minden magva van, de a nous nem keveredik a magvakkal: tiszta, önálló és önmagát mozgató értelem. Ő indítja be azt a körmozgást, amely szétválasztja és rendezi a magvakat.

Question 28Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Démokritos atomizmusa szerint mi jellemzi az atomokat és az ürességet?

  1. Az atomok minőségileg különböznek, az üresség csak látszat.
  2. Az atomok nyugalomban vannak, mozgásukat a nous indítja.
  3. Az atomok végső soron oszthatók, az üresség pedig nem létezik.
  4. Az atomok oszthatatlanok és örökmozgók, az üresség a mozgás terét adja. Correct answer.

Explanation

Démokritosznál az atomok oszthatatlan, tömör, örök létezők, amelyek az ürességben örökmozgásban vannak. A dolgok sokféleségét az atomok alakja, nagysága és elrendeződése magyarázza, nem minőségi különbségük.

Question 29Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

A püthagoreusok szerint mi magyarázza a világ rendjét?

  1. A tűz, mint a legtisztább elem.
  2. A négy elem keveredése.
  3. A számok és arányok, amelyek a dolgok harmóniáját adják. Correct answer.
  4. A szeretet és gyűlölet ciklusai.

Explanation

A püthagoreusok a számot tették meg a valóság elvévé: a dolgok lényege a matematikai arány és harmónia. Ezt a zenei hangközök és a csillagok mozgásának vizsgálatával is alátámasztották.

Question 30Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik állítás írja le helyesen a szofisták és Szókratész viszonyát a tudás kérdésében?

  1. A szofisták a biztos tudást hirdették, Szókratész a relativizmust.
  2. Mindkettő az érzékelést tekintette a tudás egyetlen forrásának.
  3. Mindkettő tagadta a fogalmi tudás lehetőségét.
  4. A szofisták a relatív véleményt, Szókratész az egyetemes, fogalmi tudás keresését hangsúlyozta. Correct answer.

Explanation

A szofisták (Protagórasz, Gorgiasz) a vélemény és a meggyőzés relativitására építettek, a „mérték” emberhez kötött. Szókratész éppen ezzel szemben kereste a fogalmakban rejlő egyetemes, mindenki számára érvényes tudást.

Question 31Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Szókratész maieutiké (bábáskodó) módszerének lényege melyik leírás?

  1. A tanár előadja a helyes definíciót, a tanuló pedig memorizálja.
  2. A kérdezés révén a beszélgetőtárs maga fedezi fel a fogalomban rejlő igazságot. Correct answer.
  3. A vitapartner érveit cáfolva a győzelem a cél, függetlenül az igazságtól.
  4. A lélek korábbi életéből hozott emlékeket idézi fel a beszélgetőtárs.

Explanation

Szókratész nem kész válaszokat ad, hanem kérdésekkel segíti a beszélgetőtársat, hogy maga jusson el a fogalom helyes meghatározásához. A bábáskodás metaforája szerint a tudás a lélekben szunnyad, s a kérdezés segít világra hozni.

Question 32Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Platón barlanghasonlatában mit jelképez a napfény?

  1. A testi vágyak erejét.
  2. A jó ideáját, a megismerés legfőbb elvét. Correct answer.
  3. Az érzéki világ sokféleségét.
  4. A költészet ihletettségét.

Explanation

A barlanghasonlatban a napfény a Jó ideáját jelképezi, amely mind a megismerés, mind a létezés legfőbb alapja. Ahogy a nap láthatóvá teszi a dolgokat, a Jó ideája megismerhetővé és értelmessé teszi az ideákat.

Question 33Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Platón ideatanában hogyan viszonyul egymáshoz az idea és az érzéki dolog?

  1. Az érzéki dolog az idea tökéletes másolata, teljesen azonos vele.
  2. Az érzéki dolog az ideában részesedik, de attól elmarad, mert keletkezik és változik. Correct answer.
  3. Az idea csupán az érzéki dolgokról alkotott emberi fogalom.
  4. Az idea az érzéki dologban lakozó anyagi alkotóelem.

Explanation

Platón szerint az ideák örök, változatlan minták, az érzéki dolgok pedig részesednek bennük (methexis), de tökéletlenül, mivel keletkeznek és elmúlnak. Ez a részesedés magyarázza, miért van az érzéki dolgoknak mégis valamiféle létük és meghatározottságuk.

Question 34Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Platón lélekről szóló tanításában mit jelent a tripartit felosztás?

  1. A lélek testtel együtt keletkezik és elmúlik.
  2. A lélek azonos az érzékeléssel.
  3. A lélek értelmi, indulatos és vágyó részre oszlik, amelyek harmóniára törekszenek. Correct answer.
  4. A lélek halhatatlan és oszthatatlan egység.

Explanation

Platón a lelket három részre osztja: a logoszra (értelem), a thymoszra (indulat, bátorság) és az epithymia (vágyak) részére. Az igazságos lélekben az értelem uralkodik, és a három rész harmóniában működik.

Question 35Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Arisztotelész szerint mi a forma (eidosz) szerepe a hülemorfikus létezőben?

  1. A forma csupán az érzékelés által keltett látszat.
  2. A forma az anyagtól független, külön világban létező idea.
  3. A forma az anyaggal együtt létező meghatározó elv, amely a dolgot azzá teszi, ami. Correct answer.
  4. A forma az anyag véletlenszerű elrendeződése.

Explanation

Arisztotelésznél minden érzéki létező anyagból (hülé) és formából (eidosz) áll; a forma az, ami a lehetőségből megvalósuló, meghatározott dolgot létrehozza. A forma nem külön világban létezik, hanem az anyagban valósul meg.

Question 36Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Mit jelent Arisztotelész „entelecheia” fogalma?

  1. Az anyag örök, változatlan alapját.
  2. A lélek halhatatlan, testtől független részét.
  3. A logosz által meghatározott szükségszerűséget.
  4. Azt a célt, amely felé a dolog a benne rejlő lehetőségből kibontakozik. Correct answer.

Explanation

Az entelecheia a megvalósultság, a belső cél (telosz) elérése: a dolog a benne rejlő lehetőségből (dynamis) a megvalósult állapotába (energeia) jut. Ez a folyamat a természet teleologikus szemléletének alapja.

Question 37Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Arisztotelész erénytanában mi az erény (areté) meghatározása?

  1. Az erény a társadalmi szokások feltétlen követése.
  2. Az erény a szenvedélyek teljes elfojtása.
  3. Az erény a két szélsőség, a hiány és a túlzás közötti helyes közép. Correct answer.
  4. Az erény a testi élvezetek maximalizálása.

Explanation

Arisztotelész szerint az erény a jellem helyes állapota, amely a két szélsőség – a hiány és a túlzás – között a helyes mértéket, a közepet választja. Ezt a mértéket a gyakorlati bölcsesség (phronészisz) határozza meg.

Question 38Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik állítás írja le helyesen Epikurosz hedonizmusát?

  1. A szenvedélyek teljes elutasítása és a világtól való menekülés.
  2. A hosszú távú lelki nyugalom (ataraxia) és a testi fájdalomtól való mentesség a cél. Correct answer.
  3. A legnagyobb testi élvezetek halmozása a cél.
  4. A társadalmi hatalom megszerzése a boldogság kulcsa.

Explanation

Epikurosz hedonizmusa nem a pillanatnyi élvezetek halmozása, hanem a tartós testi fájdalommentesség (aponia) és a lelki nyugalom (ataraxia) elérése. Ehhez az egyszerű örömök és a téves félelmektől való megszabadulás vezet.

Question 39Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

A sztoikus filozófia szerint mi az erény és a boldogság viszonya?

  1. A boldogságot a szenvedélyek szabad játéka adja.
  2. Az erény az egyetlen valódi jó, és az erényes élet maga a boldogság. Correct answer.
  3. Az erény csak eszköz a társadalmi elismerés eléréséhez.
  4. A boldogság az erénytől független külső javaktól függ.

Explanation

A sztoikusok szerint csak az erény jó, a külső javak (gazdagság, egészség) közömbösek. Az erényes, a természettel összhangban élő élet maga a boldogság, függetlenül a külső körülményektől.

Question 40Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

A szkeptikus irányzat, a pürrhonizmus milyen ismeretelméleti álláspontot képvisel?

  1. A biztos tudás az érzékelésben közvetlenül adott.
  2. A dolgok természetéről nem lehet biztos ítéletet mondani, ezért a véleményalkotás felfüggesztése (epokhé) vezet nyugalomhoz. Correct answer.
  3. A tudás a fogalmak helyes definíciójában rejlik.
  4. Az igazságot a dialektikus vitában a győztes fél határozza meg.

Explanation

Pürrhón és követői szerint minden állítás mellett egyformán szólnak érvek, ezért a helyes magatartás az ítélet felfüggesztése (epokhé). Ebből a lelki egyensúly, az ataraxia következik.

Question 41Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

A neoplatonizmusban, Plótinosznál hogyan származik a sokféle világ az Egyből?

  1. Az Egy túlcsordulás (emanáció) révén bocsátja ki magából a lét fokozatait, anélkül hogy maga csökkenne. Correct answer.
  2. Az anyag öröktől fogva az Egy mellett létezik, és az Egy rendezi.
  3. Az Egy azonos a világgal, panteisztikus módon.
  4. Az Egy szabad akaratából teremti a világot, mint a keresztény Isten.

Explanation

Plótinosz szerint a világ az Egyből emanáció, túlcsordulás útján származik, hasonlóan a napfényhez, amely anélkül sugárzik, hogy a nap csökkenne. A lét fokozatai (Értelem, Lélek, anyag) az Egytől való fokozatos távolodást fejezik ki.

Question 42Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Hogyan értelmezi Arisztotelész a platóni ideákkal szembeni „harmadik ember” érvet?

  1. Az ideák az egyedi dolgokban lakoznak, ezért nincs szükség külön világra.
  2. Az ideák azonosak az érzéki dolgokkal.
  3. Az ideák csak az emberre vonatkoznak, más dolgokra nem.
  4. Az ideák száma végtelen, mert minden hasonlósághoz újabb ideát kell felvenni, ami regresszushoz vezet. Correct answer.

Explanation

A „harmadik ember” érv szerint ha egy dolgot és az ideáját egy közös idea alapján nevezünk hasonlónak, akkor ehhez a hasonlósághoz ismét új ideára van szükség, és így a végtelenségig. Ez mutatja, hogy a külön ideavilág feltevése magyarázat helyett végtelen regresszust eredményez.

Question 43Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Miben áll a platóni anamnészisz (visszaemlékezés) tanításának ismeretelméleti jelentősége?

  1. A tudás a léleknek az ideákról szerzett korábbi szemléletére való visszaemlékezés, ezért tanulás helyett emlékezés. Correct answer.
  2. A tudás a tapasztalatból, az érzékelésből származik.
  3. A tudás a nyelvi konvenciók elsajátítása.
  4. A tudás a szofista meggyőzés eredménye.

Explanation

Platón szerint a lélek az ideák világában szemlélte az igazságokat, s a testbe kerülve elfelejti azokat. A tanulás ezért anamnészisz, a korábbi szemlélet visszaidézése, amit a kérdezés és a dialektika segít elő.

Question 44Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik állítás fejezi ki helyesen a hellenizmus filozófiájának közös alapproblémáját?

  1. A világ ősanyagának meghatározása.
  2. A logikai következtetések formális szabályainak kidolgozása.
  3. A boldogság és a helyes életvezetés kérdése, amely a filozófiát gyakorlati életművészetté teszi. Correct answer.
  4. A matematikai arányok és a kozmosz harmóniájának leírása.

Explanation

A hellenizmus iskolái (epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus) a filozófiát elsősorban a boldog élet művészeteként művelték. A kérdés az, hogyan lehet a lélek nyugalmát és a helyes életvezetést elérni a zavaros világban.

Question 45Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Melyik preszókratikus filozófus hirdette, hogy „minden folyik” (panta rhei), és hogy ugyanabba a folyóba kétszer nem lehet belépni?

  1. Parmenidész
  2. Thalész
  3. Hérakleitosz Correct answer.
  4. Püthagorasz

Explanation

Hérakleitosz efezusi filozófus szerint a világ állandó változásban van, minden folytonosan átalakul. A folyó-hasonlat ezt a folyamatos változást szemlélteti: a víz soha nem ugyanaz, amikor másodszor lépünk bele. Ezért a stabilitás illúzió, a valóságban csak a változás állandó.

Question 46Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Arisztotelész szerint mi a különbség a „dynamis” és az „energeia” fogalma között?

  1. A dynamis a mozgás, az energeia a nyugalom.
  2. A dynamis a lehetőség, az energeia a megvalósult valóság. Correct answer.
  3. A dynamis az anyag, az energeia a forma.
  4. A dynamis a megvalósult állapot, az energeia pedig a lehetőség.

Explanation

Arisztotelész metafizikájában a dynamis a képesség, lehetőség valaminek a létrejöttére, míg az energeia a tényleges megvalósulás, a cél elérése. Például a magban lévő növény dynamisban van, a kifejlett növény pedig energeiában. Ez a megkülönböztetés alapozza meg a változás és a teleológia magyarázatát.

Question 47Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Platón „phüszisz” és „nomosz” szembeállításában hogyan jelenik meg a szofisták álláspontja?

  1. A nomosz az emberi törvény, ami konvencionális, míg a phüszisz a természeti rend, amihez igazodni kell. Correct answer.
  2. A nomosz mindig igazságosabb, mint a phüszisz, mert az emberi értelem alkotta.
  3. A phüszisz a természet által adott, örök érvényű törvény, amelyet a nomosz eltorzít.
  4. A phüszisz és a nomosz teljesen azonos, mert a törvények a természetből származnak.

Explanation

A szofisták, különösen a fiatalabbak, gyakran szembesítették a természeti adottságokat (phüszisz) az ember alkotta törvényekkel, szokásokkal (nomosz). Felismerték, hogy a nomosz sokszor konvencionális és változó, nem pedig örök érvényű. Ez a szembeállítás vezetett a társadalmi normák kritikájához és a relativizmus erősödéséhez.

Question 48Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

A sztoikus filozófia szerint mi a „logosz” szerepe a világban?

  1. A logosz a sors vak véletlene, amelyet semmi sem irányít.
  2. A logosz az anyagi világ véletlenszerű mozgása, amelynek nincs célja.
  3. A logosz az emberi beszéd képessége, amely megkülönböztet minket az állatoktól.
  4. A logosz a világot átható, rendező elv, amely minden dolgot ésszerűen kormányoz. Correct answer.

Explanation

A sztoikusok szerint a logosz az a mindent átható, isteni vagy természeti értelem, amely a kozmoszt rendezi és kormányozza. Ez az elv felelős a világban tapasztalható rendért és célszerűségért, és az emberi ész is ebből a logoszból származik. A helyes élet a logosszal való összhangban való élet.

Question 49Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Epikurosz szerint mi a legfőbb jó, és hogyan viszonyul ehhez a lélek nyugalma?

  1. A legfőbb jó a hatalom, amelyet a lélek nyugalma tesz lehetővé.
  2. A legfőbb jó az élvezet, amelyet a lélek nyugalma (ataraxia) és a test fájdalommentessége (aponia) biztosít. Correct answer.
  3. A legfőbb jó a tudás, amelyet a lélek nyugalma révén érhetünk el.
  4. A legfőbb jó az erény, amelyet a lélek nyugalma követ, függetlenül a testi élvezetektől.

Explanation

Epikurosz hedonizmusa szerint a legfőbb jó az élvezet, de ezt nem a pillanatnyi testi gyönyörök hajszolásaként értelmezte. Az igazi élvezet a testi fájdalomtól való mentesség (aponia) és a lélek zavartalansága (ataraxia). A lélek nyugalma tehát nem eszköz, hanem maga a cél, amely az élvezet legmagasabb formája.

Question 50Ókori filozófia (preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)

Arisztotelész „harmadik ember” érve hogyan cáfolja a platóni ideák elkülönült létét?

  1. Az ideák csak az emberi elmében léteznek, ezért nem lehet róluk tudást szerezni.
  2. Az ideák nem léteznek, mert az érzéki világban nincs semmi, ami hasonlíthatna rájuk.
  3. Ha egy ember és az ember ideája hasonlít egymásra, kell lennie egy harmadik ideának, amelyben mindketten részesednek, és ez a végtelenségig folytatódik. Correct answer.
  4. Az ember ideája azonos magával az emberrel, ezért nincs szükség külön ideára.

Explanation

Arisztotelész rámutat, hogy ha Platón szerint az érzéki dolgok az ideákban való részesedés által léteznek, akkor egy ember és az ember ideája között hasonlóság áll fenn. Ez a hasonlóság viszont egy újabb ideát igényel, amelyben mindketten részesednek, és ez a regresszus a végtelenségig tart. Ezért az ideák elkülönült létezése logikai nehézségekbe ütközik.