Etika és morálfilozófia
Etikai elméletek
Az etika tétel a jó és helyes cselekvés igazolását, a morális ítélet természetét kéri számon. A metaetika azt vizsgálja, mit jelent jó, léteznek-e morális tények, és hogyan lehet morális állítást igazolni. A normatív etikák három fő iránya: az arisztotelészi erényetika a boldogságot, az eudaimoniát és a jellem erényeit, a phronésziszt állítja középpontba; a kanti deontológia a kategorikus imperatívuszt, az univerzalizálhatóságot és az embert mint célt; a utilitarizmus a hasznosságot, a következmények összegzését, Bentham és Mill nyomán. A szabályutilitarizmus nem egyedi cselekvést, hanem szabályt értékel.
Kidolgozott példa
Valaki azért hazudik, hogy elkerülje a kellemetlen következményt. Kant így vizsgálná: tegyük fel a maximát, hogy ha bajban vagyok, hazudhatok. Ha ezt általánossá tesszük, az ígéret és a kommunikáció intézménye összeomlik; a maxima nem univerzalizálható, tehát nem morálisan megengedett. Az utilitarista ezzel szemben a hazugság és az igazmondás következményeit hasonlítaná össze; az erényetikus a becsületesség jellembeli szerepét kérdezné. A válaszban a döntési szempontot kell megnevezni, nem elég az ítélet.
Csapdák
Az utilitarizmust önzéssel keverni; Kantnál a következményeket számon kérni; az erényetikát középszerűség szabályára redukálni.