Ismeretelmélet, metafizika és vallásfilozófia
Tudás, lét és vallás
Az ismeretelméleti rész a tudás feltételeit, a kétely és igazolás kérdését kéri számon. A klasszikus meghatározás szerint a tudás igazolt igaz hit; Gettier ellenpéldái azt mutatják, hogy ez nem elegendő, mert a véletlen igazolás is teljesülhet. Fontos megkülönböztetni az a priori és a posteriori, valamint az analitikus és szintetikus ítéleteket. A metafizika a lét, a szubsztancia, az okság, a szabadság és a determinizmus, valamint a személyazonosság kérdéseit tárgyalja. A vallásfilozófia a teizmus, deizmus, ateizmus álláspontjait, az istenérveket – ontológiai, kozmológiai, teleológiai – és a teodicea problémáját vizsgálja.
Kidolgozott példa
Gettier-eset: Péter igazolt módon hiszi, hogy a könyvtárban van egy könyv, mert a polcon lát egy könyvet; valójában a polcon lévő tárgy egy tégladarab, de a könyvtárban máshol mégis van egy könyv. Hite igaz és igazolt, mégsem tudás, mert az igazolás nem a valóság megfelelő kapcsolatán nyugszik. Az érvelés lépései: (1) teljesül az igazság; (2) teljesül az igazolás; (3) a szerencse kizárja a tudást.
Csapdák
A tudást azonosítani a vélekedéssel; az analitikus–szintetikus és az a priori–a posteriori megkülönböztetést összemosni; a teodiceát istenérvnek nevezni.